Tippek a tanévkezdéshez – logopédiai ellátás az óvodában

Szeptemberben az óvodákban elkezdődnek a kötelező logopédiai szűrések, amelyeket a pedagógiai szakszolgálatok szakemberei végeznek el a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről alapján. Ezek a szűrések és a hozzájuk kapcsolódó terápiák ingyenesek az érintettek számára. Ki a logopédus? Miért fontosak ezek a szűrések? Mely korosztályt érintik? Miért fontos, hogy a gyermek logopédiai terápián vegyen részt? Mi történik a foglalkozásokon? Mit tehet a szülő, hogy gyermeke beszédfejlődését segítse?  Mai cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a választ.

Ki a logopédus? Mi a logopédiai ellátás feladata? 

„A logopédus gyógypedagógus, aki a beszédben akadályozott gyermekek és felnőttek ellátására képesített. Tevékenységének része az egyes logopédiai kórformák vizsgálata, azok típusától, súlyosságától, halmozottságától függően, a társtudományok szakembereinek bevonásával a megelőzés, a korai fejlesztés, illetve a kezelés és az utógondozás” (Vassné, 2001).

25. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés d) pontja szerinti logopédiai ellátás feladata a hangképzés, a beszéd, a beszélt és írott nyelvi képesség fejlődési és szerzett zavaraihoz, továbbá a specifikus tanulási zavarokhoz (diszlexia, diszortográfia, diszgráfia, diszkalkulia) kapcsolódó prevenciós, állapotmegismerési és terápiás tevékenység.

Mely korosztályt érintik a kötelező szűrések? 

(3) A logopédiai ellátás keretében el kell végezni a harmadik és ötödik életévüket betöltött gyermekek beszéd- és nyelvi fejlettségének szűrését. A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre (receptív és expresszív nyelv), az ötéveskori szűrés elsősorban a beszédartikulációra, illetve az írott nyelvi (írás és olvasás) készültségre irányul. A szűrés eredménye alapján szükség szerint el kell végezni a gyermek további logopédiai vizsgálatát, illetve kezdeményezni kell további gyógypedagógiai, pszichológiai, orvosi vizsgálatokat. 

(4) A részletes logopédiai vizsgálat és logopédiai vizsgálati vélemény alapján kell a gyermek további logopédiai ellátását megszervezni, ha a szűrés és a logopédiai vizsgálat eredményei alapján erre szükség van.

A hároméveskori logopédiai szűrés

 A hároméveskori logopédiai szűrés a nyelvi fejlettségre irányul, a receptív nyelv alatt a megértést, expresszív nyelv alatt a kifejező beszédet értjük. A szűrővizsgálat egy anamnézis felvételén és egy kérdőíven alapszik, amelyet a szülő tölt ki, hiszen ő ismeri legjobban gyermekét. Ennek kiértékelése után dönt a logopédus a további teendőkről. Amennyiben az eredmények indokolják, javasolhatja kiegészítő vizsgálatok elvégzését (pl. fül-orr-gégészeti vizsgálat, komplex szakértői vizsgálat), és különböző terápiák elkezdését (pl. mozgásterápia).        Fontos, hogy mielőbb megállapítást nyerjen, hogy enyhébb nyelvi késéssel (régebben megkésett beszédfejlődés) vagy súlyosabb nyelvi/nyelvfejlődési zavarral (régebben akadályozott beszédfejlődés, valamint szenzoros/motoros/szenzo-motoros diszfázia) van-e dolgunk. A nemzetközileg elfogadott kritériumok szerint nyelvi késést mutat egy gyermek akkor, ha 24 hónapos korában mért expresszív szókincse 50 szónál kevesebb, vagy még nem használ többszavas közléseket (Rescorla,1989.), tehát ezek a gyermekek nem mondanak 50 szót és csak egyszavas mondatokat használnak. A nyelvi zavar gyakran megjelenik genetikai vagy egyéb kóreredetű vagy általános fejlődési zavarok, szenzoros zavarok mellett (pl. Down-szindróma, autizmus), azonban létezik a gyermekeknek egy csoportja, akiknél specifikusan jelenik meg a nyelvi zavar anélkül, hogy ezt a deficitet neurológiai, szenzoros, kognitív vagy társas-érzelmi problémák magyarázhatnák; ezt a zavart specifikus nyelvi zavarnak (SNYZ), angol rövidítéssel SLI-nak nevezzük (Lukács, Kas, 2011.). A BNO-10 szerint a specifikus nyelvfejlődési zavarok (F80) „Olyan zavarok, amelyekben a nyelvelsajátítás normál folyamatai már a korai szakaszban zavart szenvednek. A zavar nem tulajdonítható közvetlenül neurológiai vagy beszédszervi anomáliáknak, érzékszervi károsodásnak, mentális retardációnak vagy környezeti okoknak” (BNO-10, 1998.) Utóbbit legkorábban négyéves kor körül diagnosztizálhatjuk, azonban már lehetnek tünetei a korai fejlődésben.   

Figyelemfelhívő jelek, tünetek, amelyek megmutatkoznak a beszéd – és nyelvhasználat szintjén, illetve az egyéb részképesség területeken is:

Például:

• késve indul meg a beszéd, kimarad vagy késik a gagyogás
• háromévesen egyáltalán nem, vagy csak keveset beszél
• szókincse szegényes és lassan gyarapodik
• beszédfejlődése megreked
• beszéde nehezen érthető, szótöredékeket használ, torzítja a szavakat, cseréli
  a szótagokat
• nem használja helyesen a ragokat
• lassabb mozgásfejlődés (nagy – és finommozgások egyaránt)
• kimarad a mozgásfejlődés egy szakasza (pl. nem kúszik vagy mászik)
• fáradékonyabb
• tájékozódás nehézsége (saját testen, térben és időben)
• magatartási problémák a kommunikáció nehezítettsége miatt

Mi történik a nyelvi késés ill. nyelvi zavar terápiáján?

 A logopédiai ellátás a kapott eredményektől függően megvalósulhat tanácsadás vagy terápia formájában. A gyermek komplex fejlesztésben részesül. Javasolt a szülő részvétele is, hiszen nem biztos, hogy a kis gyermek eleinte együttműködő, továbbá az otthoni gyakorlást is elősegíti, ha részt tud venni a foglalkozásokon. A fejlesztés játékos módszerekkel, az életkori sajátosságoknak megfelelően történik. A fejlesztés során nagy hangsúlyt kap a beszédfejlesztésen kívül a különböző részképességek fejlesztése, pl. nagy- és finommozgás fejlesztése, analógiás gondolkodás fejlesztése, színek egyeztetése, testséma, téri tájékozódás fejlesztése, vizuális, taktilis észlelés fejlesztése, hallási figyelem és kommunikáció fejlesztése…stb.

Mit tehet a szülő? Néhány ötlet és tanács: 

• Fontos a harmonikus családi háttér, az érzelmi biztonság és a támogató környezet.  Fogadjuk kitörő örömmel minden új, beszéddel kapcsolatos megnyilvánulását, dicsérjük és biztassuk!
• Kísérjünk minden tevékenységet beszéddel, ügyeljünk a szemkontaktusra (ez az utánzást, a megfelelő hangképzést segíti, valamint megalapozza azt a viselkedést, hogy egymás szemébe nézünk a kommunikáció során)! Törekedjünk a helyes artikulációra, a tiszta hangadásra: ne gügyögjünk vagy „pöszédkedjünk”, kerüljük a gyermeknyelvet (pl. pipi, hamham), így már a kezdetektől elősegíthetjük a szókincs fejlődését. Ha helytelenül mond valamit vagy egy általa kitalált szót ejt ki, ne dorgáljuk meg, csak ismételjük el helyesen, adjunk jó mintát! Rövid, érthető utasítást adjunk (ez a kérdésekre is vonatkozik)! Nagyon fontos, hogy lassú tempóban beszéljünk hozzá, hogy legyen ideje észlelni, amit mondunk (ez segíti a megértést is).
•  Iktassuk ki a háttérzajokat! Lehetőleg a rádió, tévé, számítógép ne menjen (a gyermek állandó háttérzajból kényszerül kiszűrni az anyanyelve szavait). Mesenézés közben pl. csak a hangokat hallja, az artikulációt nem látja, ez zavart okozhat a beszédfejlődésben. 
• Játsszunk hangutánzó játékokat (pl. malac – ui, farkas – áú, kutya – vau..stb.)! A száj és arcizmok edzésére további ötletek: fújás (pl. pingpong labda, furulya, síp, buborékfújó, vattapamacs, lufi, szélforgó, gyertyaláng), grimaszolás a tükör előtt, amellyel az érzelmek kifejezését is gyakorolhatjuk, nyelvtorna (Pl. Dugjuk ki előre a nyelvünket! Integessünk a nyelvünkkel! Nyaljuk körbe az ajkunkat! Mossuk meg a nyelvünkkel a fogunkat!) 
• A sok-sok mondókázás, éneklés, mesék, versek és ezekhez kapcsolható játékok, mozdulatsorok is segítségünkre lehetnek. Fontosak a mozgásos (pl. hintáztatás, játszótér), a szituációs játékok (pl. főzőcskézés, babázás,) és a szerepjáték (pl. bábozás) is.
• Hagyjuk önállóan étkezni.
• Szókincs bővítésére szinonimákat használhatunk (pl. lassú-lomha, gyors-fürge). Bővítsük a megnevezett dolgok számát (eleinte az őt körülvevő tárgyakkal). Nézegessünk képeskönyvet, arról a képről meséljünk neki, amit lát (nem baj, ha eleinte nem meséljük el az egész mesét), eleinte a képeken legyen a hangsúly, nem baj, ha kevés mellette a szöveg! 7-8 hónapos kortól ajánlott esti mese olvasása (eleinte rövidebbek).
• A „Mi ez?” vagy a „Miért? korszakban, igyekezzünk türelmesen minden kérdésére választ adni, hiszen a világgal ismerkedik a gyermekünk!
• A cumi használatát mellőzzük! Az elhúzódó cumihasználat és ujjszopás szájlégzéshez, fogzáródási rendellenességekhez vezet, amely befolyásolja a helyes hangképzést is. 

Az ötéveskori logopédiai szűrés

 A tiszta beszéd kialakulásának feltételei: ép idegrendszer, ép hallás és jól működő hallásfunkció ép látás, életkori szintnek megfelelő mozgásos képesség, ép beszédszervek, megfelelő beszédpélda (környezet szerepe is nagyon fontos). A kisgyermekek beszéde csak akkor fejlődik megfelelő ütemben, akkor lesz tiszta a beszéde, ha ezek a feltételek adottak.

 Az artikulációs zavar, köznyelven „pöszeség” a leggyakrabban előforduló beszédhiba. Kb. 4,5-5 éves korig élettani pöszeségről beszélünk, azonban, ha ezután is fennállnak a tünetek, mindenképpen szükséges logopédus segítségét kérni. Ehhez igazodik az ötéveskori logopédiai szűrés, amely során a logopédus vizsgálja pl. a beszédszervek állapotát és működését, a hangképzést, az artikulációt, a szókincset, a grammatikát, a beszédpercepciót, az írás- és olvasás készültséget. A pöszeség a beszéd tisztaságának olyan zavara, amely egy adott nyelvközösség artikulációs normáitól tér el (Kovács, 1998.), tehát pöszeségről akkor beszélünk, ha a gyermek a beszédhangokat az anyanyelv kiejtési szabályaitól eltérően ejti. Ezek a következők lehetnek: aláliák-hangkihagyások (pl. hajó-ajó), paraláliák-hangcserék (pl. róka-lóka), diszláliák-hangtorzítások (pl. interdentális, azaz fogsorok között képzett sz-z-c hangok). A pöszeség mértéke szerint lehet parciális, azaz részleges (2-3 hangra kiterjedő) vagy diffúz, azaz általános (több hangot, hangcsoportot érintő). Utóbbi esetében már érdemes ötéves kor előtt logopédushoz fordulni. A pöszeségnek többféle oka is lehet. Megkülönböztetünk organikus pöszeséget, amely a beszédszervek fejlődési rendellenességének következménye, pl. fogsorzáródási, fognövési rendellenességek, lenőtt nyelvfék. Ezeket a rendellenességeket más szakember bevonásával (pl. fogszabályozó szakorvos, fül-orr-gégész) szükséges rendezni, azonban nélkülözhetetlen a logopédiai terápia is. Funkcionális pöszeség kialakulásának oka lehet az artikulációs mozgásügyetlenség, a fejletlen finommozgás, a pontatlan hallásfigyelem és a beszédészlelés fejlődésének elmaradása. Ez a gyakoribb. Továbbá a beszédfejlődés késése, és a nem megfelelő szociokulturális háttér is lehet a pöszeség kialakulásának az oka. 

Mi történik a logopédiai foglalkozáson?

  A logopédiai terápia megtervezése módszertani alapelveket követve történik. Az ellátás formája kiscsoportos. A logopédus fúvó-, szívógyakorlatokkal, illetve ajak-, és nyelvgyakorlatokkal ügyesebbé teszi a beszédszerveket. A beszédhangok megkülönböztetésével javítja a tanulók hallási figyelmét, hallási differenciáló képességét. Megtanítja a hangok helyes kiejtését, szótagokban, szavakban, szókapcsolatokban, egyszerűbb, majd bonyolultabb mondatokban, szövegekben, versekbenm spontán beszédben gyakoroltatja, automatizálja azt. Ha szükséges (hangcsere esetén) motorosan is differenciálja más hangokkal. A logopédiai terápia nagyon komplex, hiszen a beszédhangzók javításán túl fontos szerepet kap a foglalkozásokon pl. a szókincsbővítés, a beszédészlelés, a beszédmegértés, a fonológiai tudatosság, a kifejezőkészség, verbális memória, figyelem, a finommotorika fejlesztése is. Mindez nagyon játékos formában történik, a gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva. 

Ötletek, tanácsok az otthoni beszédfejlesztéshez:

 Szeretném kihangsúlyozni, hogy a hangok kialakítása, javítása a szakember feladata, azonban ezekkel ez egyszerű játékokkal tudatosabban elősegíthetjük gyermekünk beszédfejlődését.  Naponta nem sok percet vesznek igénybe és némelyek akár séta, fürdés vagy utazás közben is alkalmazhatóak. 

• Beszélgessen sokat gyermekével! Mindig kísérje beszéddel a mindennapos tevékenységeket! (pl. öltözködés, tisztálkodás, bevásárlás…stb.)! Mindig tiszta hangon beszéljen gyermekéhez, fontos a jó beszédpélda! Ügyeljünk a helyes dallamra és ritmusra is! Ne „pöszéskedjünk”, ne utánozzuk a gyermek hibás hangjait! Egyszerű, rövid mondatban szóljon gyermekéhez, ez segíti a megértést! Türelmesen hallgassa meg gyermekét, ne szakítsa félbe! Fontos a nyugodt, nem zaklatott környezet. 
• Hanghibákat nem javítgatunk, a helyes képzés elsajátíttatását bízza a logopédusra! A berögzült, helytelen képzést nehezebb javítani! Természetesen, ha egy adott hang ejtése már elvárható a gyermektől, akkor jelezhetünk, de csak néhány alkalommal, előzzük meg, hogy gátlás lépjen fel benne beszédével kapcsolatosan!
• Mondjanak mozgásos mondókákat, verseket, énekeljenek (ezt is kísérjék mozgással)!
• Rágjon sok kenyérhéjat, zöldségeket, kemény ételeket! Kerüljük az ételek túlzott pépesítését! 
• Fújjon buborékfújót, szélforgót, lufit, papírzsebkendőt, pingponglabdát (ezt akár kapuba is lehet fújni)! Fújja meg a forró levest! Gyertyalángot is lehet táncoltatni fújással. Változtathatjuk a fújás erősségét is. Szívószálon keresztül fújjon pl. vattapamacsot, hungarocellből készült labdát! 
• Igyon szívószállal pohárból vizet, szörpöt, kakaót, joghurtot! Érdekesebb, ha különböző vastagságú szívószálakat használunk! A szívószállal akár különböző papírdarabokat, vattadarabokat is fel lehet szívni és minél tovább megtartani.
• Utánozzák különböző állatok hangját! (pl. malac-ui, farkas- áú, kutya-vau, macska-miáú, oroszlán-á, …stb.) (Ehhez használhatnak képeket, találós kérdéseket, kirakót, játék figurákat, állatos képeskönyvet, plüssöt, de akár egy erdei séta is jó móka lehet.) 
• Játékosan tornáztassák a nyelvüket (bajusz, szakáll, gombóc… stb.)! A nyelvtornát érdekesebbé tehetik ropi, zizi, lekvár, nutella, méz, joghurt használatával. Pl. A gyermek nyelvével csipegesse fel a zizit, tartsa meg nyelvén a ropit vagy ajkáról nyalja le az odakent nutellát! Dobjanak puszit, fújják fel arcukat, mintha lufi lenne! Csücsörítsenek, mosolyogjanak a tükörbe! Grimaszoljanak sokat, készítsenek vidám, szomorú, mérges, ijedős, csodálkozós arcot! Tükör előtt gyakoroljanak! A gyermek is mutasson magától valamit, amit a szülőnek kell kitalálnia!
• Mondjanak morgós/nem morgós hangokat! Érzékeltessék a zöngésséget a torokra helyezett kézfejjel! (Pl. maci – mmm, mérges cica – fff)
• Játsszanak „fülelős játékot”! Mindennapi apró hangra, zajra hívja fel gyermeke figyelmét! Pl. autó, kanál koppanása…stb. Figyeljék meg környezetük hangjait, keltsenek zajt különböző tárgyakkal (pl. gyufásdoboz, vizes palack, kulcscsomó…stb.), játékhangszerrel, hangszerrel. Csukott szemmel mondja meg a gyermek, hogy mit hall. Először egy, majd több hangot mutassunk neki. Nehezebb, ha a sorrendre is figyelnie kell. Beszéljék meg, hogy a hangszerek, tárgyak zöreje között melyik a leghangosabb, leghalkabb! Játsszanak hangerősítő játékot! Gyermekzenét halkítsunk, hangosítsunk, neki guggolnia, nyújtózkodnia kell a hangerőtől függően. A sípszóra guggolás, nyújtózkodás is jó móka lehet. Rövid sípszó-guggolás, hosszú sípszó-nyújtózkodás. Hang alapján keresse meg a gyermek, hogy hol vannak a tárgyak! Pl. zenélő plüssfigura segítségével. Játsszanak „Erre csörög a dió!” játékot! (Bekötött szemmel a hang irányába kell elindulni és a hangot kiadó személyt „elkapni”.)
• Suttogjon szavakat, rövid mondatokat gyermeke fülébe! Ezt kell visszamondania. (súgós játék). Gyorsabban mondjon szavakat, mondatokat gyermekének, akinek ezt kell visszamondania! Értelmetlen, nehéz szavakat kelljen gyermekének visszamondania. (halandzsa játék)
• Beszélgessenek egy adott témával kapcsolatosan! Gyűjtsenek hozzá szavakat (pl. járművek, gyümölcsök… stb.), ezeket szótagolva le is tapsolhatják, kopoghatják. 
• Szótöredéket mondjon gyermekének, akinek ki kell találnia, hogy hogyan lehet befejezni az adott szótöredéket. Pl. ma-maci, mama, matek, makk…stb.
• Anyuka a robot! Vajon mire gondolhat? Szótagonként, hangonként mondjon szavakat, ezt kell a gyermeknek kitalálnia. pl. m-a-c-i –maci (Figyelem, nem ”mő” vagy „em”, a hangot önállóan, tisztán ejtsük!) Nehezebb, ha csak a magánhangzókat mondja a robot! pl. e-e á- elefánt Ezt képekkel, tárgyakkal segítsük! 
• Szótagolva mondjunk rövid utasításokat, amit neki végre kell hajtania! (Pl. Gug-golj le! Tap-solj hár-mat!)
• Tapsoljon a gyermek, ha ugyanazt hallja! pl. kép-kép, kép-tép…stb.
• Mesemondás/olvasás közben adott szóra figyeljen a gyermek és pl. koppintson/tapsoljon/vegyen egy korongot. 
• Beszélgessenek a meséről, akár el is játszhatják. Esetleg mesélje el ő a történetet. (Képsorral lehet segíteni.)
• Találós kérdéseket is mondhatunk a gyermeknek.
• „Dolgoztassa” minél többet gyermeke kezét! Gyurmázzanak, fűzzenek gyöngysort, rajzoljanak, fessenek! Gyúrjanak tésztát, tépkedjenek papírlapot, építsenek legóból, építőkockából! Hajtogassanak! Homokozzanak! …stb.! Játszanak kirakóval! 
• Meséljen minden este gyermekének! Ez akár a gyermek aznapi élményei alapján kitalált mese is lehet!

Mit tehet a szülő? Hogyan segítheti a logopédus munkáját?

 Tisztában kell lenni azzal, hogy minden gyermek egyéni ütemben fejlődik és a terápia eredményessége nagyban múlik azon, hogy mennyire kap otthoni segítséget a gyermek a logopédus munkáját kiegészítve, hiszen a heti egy vagy két alkalom, amikor a gyermek a terápián részt vesz, nagyon kevés. Tapasztalataim alapján, ha a szülő valóban lelkiismeretesen a gyermeke mellé áll és rendszeresen gyakorol, a fejlesztés sokkal eredményesebb. Ezt a gyakorlást elősegíti a logopédiai füzet, amelybe a logopédus beleírja/beleragasztja a feladatokat. Én mindig azt szoktam javasolni, hogy naponta 10-15 percet lehetőség szerint tükör előtt gyakoroljanak, ismételjék a régebbi feladatokat az újakkal együtt és ezt lehetőleg ne teherként, hanem minőségi idő eltöltéseként éljék meg. A logopédusok nem varázslók, ők egyfajta iránymutatást adnak arra vonatkozóan, hogy hogyan tudják a szülők a gyermekek fejlődését elősegíteni. Természetesen nagyon fontos, hogy lehetőség és igény szerint személyesen is tudjon konzultálni a szakember a szülővel, bevonva a vele foglalkozó pedagógusokat, más szakembereket is. 

Miért fontos, hogy gyermeke részt vegyen a logopédiai foglalkozásokon és rendszeres legyen az otthoni gyakorlás? 

 Az iskolában az olvasás, írás és helyesírás elsajátításának feltétele, hogy érvényesüljön a hármas asszociáció elve, amely során a hang akusztikus képe, a hang motoros emlékképe és a betű vizuális képe is megjelenik. Ezért fontos, hogy a beszédhiba rendeződjön és a gyermek ismerje anyanyelvét. Az artikulációs problémák kiküszöbölésén túl nagyon fontos, hogy a gyermek összefüggő mondatokban beszéljen, képes legyen érzelmeit, gondolatait választékosan kifejezni, nyelvtanilag megfelelő szerkezeteket használjon. Kb. hatéves korra kialakul az egyes beszédhangok elkülönítésének képessége, az időtartam és a zöngés-zöngétlen hangok differenciálása is. Nagyon fontos, hogy képes legyen a szavakat hangokra bontani, ill. össze tudja rakni hangokból a különböző szavakat. Ez az analizáló – szintetizáló képesség előfeltétele az összeolvasás és az írás elsajátításának. A beszédészlelési és beszédmegértési készségnek is életkori szinten kell működnie. A tanulási nehézség jelei már egészen kiskorban megmutatkoznak, nem kapcsolható a problémakör csak az iskolához. Ezért fontos, hogy a gyermekeket hároméves és ötéves korban is szűrik a logopédusok, hiszen a korai beavatkozás nagyban befolyásolja az iskolai éveket.

(Az említett kórképeken túl a logopédiával kapcsolatosan találkozhatunk még pl. a nyelvlökéses nyeléssel, a beszédfolytonosság zavaraival (dadogás, hadarás), rezonanciazavarokkal (orrhangzósság), illetve a hangképzési zavarokkal is (pl. diszfónia – rekedtség) és a különböző tanulási zavarokkal is, azonban ezeknek a részletezésétől ebben a cikkben eltekintenék.)

Felhasznált irodalom, internetes hivatkozások:

• Kulcsár Mihályné: A tanulás öröm is lehet Magánkiadás, Bicske 2016. 
• Mérei Ferencné: A megkésett beszédfejlődés, in.: Logopédia jegyzet, szerk.: Kovács Emőke, Tankönyvkiadó, Budapest 1988.
• Rudas Zsuzsanna: Építsünk beszédet! Logopédia Kiadó, Budapest 2019.
• Thoroczkay Miklósné: Beszédhangzók fejlesztése Logopédia Kiadó Budapest, 2016.
• https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1300015.emm 2021.08.16.
• http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/Logopediai_tervezes/ki_a_logopdus.html   2021.08.16
• http://real.mtak.hu/85740/1/Feh%C3%A9rn%C3%A9_Kas_Pintye_2018.pdf 2018. 08. 16. 
• saját gyűjtések 

Képek forrása: Pixabay

A sorozatot szerkeszti Tóth Éva főszerkesztő.