Iskolába csalogató

 Augusztus utolsó napjaiban több száz kisgyermek várja csillogó szemekkel, hogy elkezdődjön az iskola, különösen igaz ez azokra, akik első osztályba lépnek. Az interneten számos olyan anyag kering, amelyek segítséget nyújtanak az iskolakezdéshez szülőknek, pedagógusoknak, gyermekeknek egyaránt, más – más megközelítésből. Ez a kis összeállítás komplexen ad játékos ötleteket azoknak, akik valamilyen szempontból érintettek a témában (óvodapedagógusoknak és szülőknek a nyár utolsó napjaiban, tanítóknak az iskola első napjaiban), megkönnyítve az óvodai életből az iskolába való átmenet tematikus feldolgozását. A gyakorlatoknak nincs vagy minimális az eszközigénye.

 A motiváció felkeltésére a témához illő mondóka mindig megfelelő választás. A mozgás-beszéd integráció fejlesztése mellett fejlődik a nagymozgás, a ritmusérzék, a térérzékelés, beszélgethetünk a mondóka tartalmáról, és ez maga után vonja a témáról való irányított beszélgetést is. Ha a szöveget már jól begyakoroltuk, memorizáltuk, érdemes megpróbálni csak a magánhangzók segítségével elmondani („titkos nyelven”), ez a fonológiai tudatosság fejlesztését szolgálja.

 A következő játék az Időgép lesz. Egy széket középre helyezünk, ez lesz az időgépünk. Amelyik kisgyermek szeretne, beleülhet és elmesélheti a legkedvesebb óvodai élményét (utazás a múltba), illetve azt, hogy hogyan látja, mi történik vele majd, mire elér az első osztály végéig (utazás a jövőbe).  Ezáltal fejlődik a kifejező készség, szárnyra kap a kreativitás és a fantázia. Ezeket a képeket le is rajzoltathatjuk úgy, hogy egy vízszintes lapot félbehajtunk, a hajtás helye lesz a középvonal. A bal oldalra kerül a múlt (óvodai élmények), a jobb oldalra a jövő (mit várnak az iskolától). Az elkészült képekből rendezhetünk egy képkiállítást, megbeszélhetjük, hogy mi a közös bennük vagy mi az, ami eltér. 

  Miután többféleképpen beszéltünk a témáról, igaz-hamis állítások megfogalmazásával ellenőrizhetjük a beszédértést és az előzetes ismeretek elsajátítását. Az igaz állításoknál csettinteni kell a nyelvükkel, ez ügyesíti a beszédszerveket (természetesen más feladatot is adhatunk vagy kérhetjük, hogy többet végezzen el a gyakorlatból, pl. Csettintsetek ötöt, ha igaz, amit mondok!, így már a számfogalom is gyakorlásra kerül). A hamis állítások igazzá tételével fejlődik a logikus gondolkodás. Mókás lehet, ha ők mondhatnak egymásnak feladványokat.

 A következő játékot mozgásos gyakorlattal kapcsoljuk össze. Ha az óvodára jellemző, amit mondunk, formáljanak a karjaik segítségével napocskát, ha az iskolára jellemző, nyújtózva két tenyerüket összeérintve a fejük felett, legyenek ceruzák. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy a szavak között lesznek cselesek is, amelyek mindkettőre igazak lesznek. Ez a játék fejleszti a figyelmet. Változata lehet az, hogy a napot és a ceruzát lerajzoltatjuk, ebben az esetben fontos felhívni a figyelmet a haladási irányra (balról-jobbra, sorról-sorra). Segítségképpen rajzoltassunk a bal felső sarokba egy szívet.

A következő két lapot nyomtassuk ki annyi példányban, ahány gyermekkel játsszunk. Az elsőnél „robotozva”, azaz szótagolva mondjuk azoknak a tárgyaknak a nevét, amelyek az iskolatáskában megtalálhatóak. Színezzék ki azt, amelyiket mondtam (pl. fü-zet). Megkérhetjük őket, hogy szótagolva tapsolják le a kiszínezett kép nevét, majd bontsák hangokra. A tolltartó „lakóit”, karikázzák be. Megkérdezhetjük, hogy még mi kerülhet az iskolatáskába. Fejlődik a fonológiai tudatosság és a szókincs, illetve a finommotorika. Miután végeztünk a képen lévő tárgyak valamelyikét „rárajzolhatjuk” valamelyik kisgyermek kézfejére vagy hátára (ezt lehet párban is játszani), és mivel csukva van a szemük, ki kell találniuk, hogy a rajzoló melyiket rajzolta le. Ezzel fejlődik a taktilis-kinesztéziás észlelés. Tipp: ha nincs lehetőségünk sokat nyomtatni vagy fénymásolni, le is rajzoltathatjuk a tárgyakat. 

 A második lap egy számolós színező, amely a gyermekek egyik kedvelt színező típusa. Érdemes a jobb oldalon lévő számjegyeket azzal a színnel bekarikázni, amelyeket a különböző számoknál használni kell. Ez egy időigényesebb feladat, amely által fejlődik a finommotorika, a számfogalom és a vizuális észlelés. A képet ki lehet egészíteni és mesélni róla. Az elkészült képet elbújtathatjuk, így lehetőség lesz a vizuális emlékezet fejlesztésére is. 

 Végezetül jól esik ezek után a feladatok után egy kis mozgás, így levetíthetjük a következő kis videót, amely segítségével a gyermekeket kell utánozni párban vagy egyedül. A képkockákat meg is állíthatjuk, megkérhetjük a gyermekeket, hogy maradjanak az ott látható pózban és megbeszélhetjük, hogy melyik testrészükkel épp mit csinálnak. Ezáltal fejlődik a testtudat és a testséma. 

 Mindenkinek sikeres, élményekkel teli tanévet kívánok!

Domján Zsófia Fülelős kalandok Facebook oldala itt érhető el.