Kezdőlap jó példák

Három dolog, amit nem (biztos, hogy) gondoltunk volna az iskolatáskáról

Lehet, hogy nem az iskolatáska a legérdekesebb téma a világon – mégis van néhány olyan téma, ami ezzel kapcsolatos és kevéssé ismert. Ráadásul ez a tárgy elég konkrét ahhoz, hogy a vele kapcsolatos teendők (elsősorban a bepakolás) „ürügyén” számos olyan téma merülhet fel, amiről a gyerekek életkorának megfelelően érdemes szót ejteni az osztályteremben.

Forrás: Pixabay

Nem (biztos, hogy) gondoltuk volna az iskolatáskáról, 

… hogy ki szabadalmaztatta

A hagyomány illetve a (Civitas fortissima – Balassagyarmat története írásban és képekben című könyv) szerint az első speciális, háton viselhető iskolatáska szabadalma Both Antal nevéhez fűződik. 1903-ban lett a helyi gimnázium görög, latin, francia és magyar irodalom tanára – nevéhez fűződik (nevelésügyi írásai mellett) a hátitáskán kívül a „szellőző cipőt”, a mai sportcipők egyik előfutárának szabadalma is. Ennek ellenére az iskolatáskák használata jóval később vált általánossá. Persze addig is voltak speciális, iskolai „hordozóeszközök”: Borsod megyében úgynevezett bakóban, vászon iskolatáskában hordták a gyerekek iskolafelszereléseiket, de nem volt ismeretlen a szíjjal összefűzött tankönyv sem. Más vidékeken is hasonló volt a helyzet: a fiúk rendszerint vászontarisznyában – Tápén és környékén ezt deákszatyornak hívták –, a lányok gyékényszatyorban vitték iskolai holmijukat. A legszegényebbek pedig ócska karton vagy flanel fejkendőbe kötötték.

Érdemes megbeszélni:

  • kinek van új iskolatáskája ebben a tanévben? Miért ilyet választott(ak)?
  • van, aki örökölte? Miről mesélhetne ez a táska?

… hogy mi (minden) van benne

Nem mindig jut eszünkbe, hogy a gyerekek véleménye más lehet az iskolai alapfelszerelésről, mint a felnőtteknek. Két érdekes (irodalmi) példa: „Mi minden van egy alaposan felszerelt iskolatáskában! Csak a gazdája a megmondhatója. Könyv, füzet, tolltartó, a tolltartóban toll, ceruza, radír. Aztán a tízórai, meg gumilabda, spárga, rajzszeg, parittyagumi és csere-gombfocikapitány” – írta Lászlóffy Aladár. De ismeretes Déry Tibor visszaemlékezése is: „Iskolatáskában hordtam a könyveimet s szép, világos fából készült, égetett mintájú tolltartómat – nem, nem iskolatáskában, hanem szíjjal átkötött viaszkosvászonban; de már nyilvánvalóan a züllés kezdetét jelentette, amikor már irigyeltem azokat, akik három-négy könyvet lazán a hónuk alá csaptak, sőt – az elegancia teteje – csak néhány kitépett lapot, az aznapi leckeanyagot gyűrték a zsebükbe.” Tanulság: érdemes feltérképezni a különböző szempontokat az iskolai élet nélkülözhetetlen tárgyait illetően. Jó alkalom ez a közös szabályok egyeztetésére is.

Érdemes megbeszélni:

  • Mit célszerű az iskolába vinni és minek van otthon a helye?
  • Mennyi „emléket” (kabalát, játékot stb.) vihetünk otthonról?
  • Mi az, ami a tanszereken kívül nálunk lehet még? (Uzsonna, váltóruha, stb.)

… miért fontos a bepakolás neurológiai szempontból is…

A gyermeki agyban iskoláskorban alakulnak ki az előre tervezéssel kapcsolatos funkciók, a prospektív memória. Ennek gyakoroltatására kiváló terep a napi bepakolás az iskolatáskába.

Érdemes megbeszélni:

  • Mi az, amiből érdemes többet vinni, mint amit egy nap használunk? (Van-e szükség pótceruzára, pótfüzetre, stb.)
  • Hogyan célszerű becsomagolni? (Mi kerüljön a hátsó, mi az első részbe?)
Előző cikkNyári emlékek – őszre
Következő cikkLéggömbbel a lámpaláz ellen