A lámpaláz alapvetően nem más, mint a szereplés előtti félelemérzés. Nem meglepő tehát, ha elsősorban az előadóművészetekhez kötjük. Sok esetben azonban iskolai környezetben is megnyilvánulhat. Nem is kell hozzá feltétlenül klasszikus értelemben vett fellépés (például egy-egy iskolai ünnepségen), bőven elég belegondolnunk abba, hogy sokakból már pusztán a mások előtti megnyilvánulás is aggodalmat kelt. Ebből adódóan már olyan mindennapi iskolai tevékenységek, mint a beszélgetőköri véleménynyilvánítás, a felelés, a prezentázó is joggal keltenek lámpalázat.
Természetesen nem ajánlatos stresszforrásként azonosítani minden közösségi tevékenységet, érdemes viszont végiggondolni (akár megelőzésként is), mit tehetnénk az osztálytermi (csoportszobai) lámpaláz ellen. Joggal remélhetjük ugyanis, hogy ilyen irányú erőfeszítéseink jó hatással lesznek a közhangulatra és a közösség klímájára is. Már csak azért is érdemes tájékozódnunk az ilyen irányú lehetőségek iránt, mert több magyar kutató is foglalkozott a kérdéssel és dolgozott ki módszereket a lámpaláz leküzdésére. (Gondolhatunk itt elsősorban Kovács Géza és Pásztor Zsuzsa munkásságára, akik Kodály Zoltán kérésére a hangszeres előadókat igyekeztek segíteni ilyen irányú munkásságukkal.)
A Kovács-módszerben fontos szerep jut az úgynevezett léggömbözésnek. Ezek ugyanis megnyugtatóak, valamint lekötik a figyelmet, s nem mellékesen igen szórakoztatóak is. Ez a bemelegítés öt szakaszból áll, körülbelül tíz percig tart.
- Könnyű léggömbpattogtatások, felütések, karral és lábbal. Ezek többféleképpen is végezhetők, pl. talppal, körömmel, kézháttal, belső bokával, csuklóval, térddel.
- Ugyanez párban, vagy körben állva.
- Törzsmozgások: hajlás előre, oldalt és hátra – ezek között nem árt könnyű pihenőket (apró kéz és lábmozgásokat) beiktatni.
- Légzésserkentőket könnyű, lassú mozgásokkal váltogatjuk, guggolás után a léggömböt egyik karról a másikra gurítjuk.
- Nyugtató mozgásokkal felváltva nyak- és egyensúlymozgásokat, valamint mélylégzést végzünk. (Kezdőknél leülve, hátra dőlve alkalmazzuk a kezdőknél, mivel szédülést okozhat.) Végül pedig kevés ujjkörzés, csuklókörzés a feladat, majd visszatérhetünk a léggömbözéshez. Lehet pattogtatni, ütögetni ujjal, vállal, fejjel, halántékkal.
Muszáj arra ügyelnünk, hogy semelyik gyakorlat se okozzon megerőltetést, lihegést. Ezzel a bemelegítéssel elérjük azt, hogy a szereplés pillanatára a szívműködés kiadós, erőteljes, de nyugodt lesz, ezáltal elmarad a lámpaláz hajszoltsága túlfeszítettsége. Számíthatunk ezáltal a gördülékeny és sikeres szereplésre.
További lámpaláz-ötleteink: itt.
Forrás: Kovács Géza, Pásztor Zsuzsa: Zenei munkaképesség gondozás az iskolában és otthon
