Közismert nyári „élménybeszámoló” Janikovszky Éva tollából: „Az úgy volt, hogy amikor hazajöttem a táborból, itthon mindenki nekem esett, hogy na mi újság, mi volt, hogy volt, meséljek már. Én általában tudom, hogy mi az újság, csak nem szeretem, ha folyton kérdik. Ezért mondtam, hogy semmi. De ők csak tovább erőltették, hogy mért kell énbelőlem minden szót harapófogóval kihúzni, hát mért nem tudom elmondani, hogy milyen volt. Mondtam, hogy jó. De ez sem volt nekik elég.” (Az úgy volt) Valóban nem mindig egyszerű a nyári élményekről mesélni – több szempontból sem. Van, akinek (életkorából, személyiségéből, vagy egyéb okból adódóan) a lényegre törő megfogalmazás okoz problémát, más a megfelelő szavakat keresgéli. Van, aki nehezebben oszt meg egy-egy szomorúbb élményt, van, aki az örömteli eseményeket is inkább magában tartja. (S valljuk be őszintén, nemcsak a gyerekek vannak így ezzel…)
Miért érdemes mégis csoport/osztályszinten is beszélgetni a nyári élményekről? Például azért, mert fejlődik a gyerekek szóbeli kifejezőkészsége, de ez csak afféle „járulékos haszon”. Jóval fontosabb szempont, hogy az ilyen típusú tevékenységek elősegítik az „átzsilipelést”, erősítik a közösséget. Ráadásul hasznos információkat is szolgáltatnak arról, kinek milyen is volt a nyara.
Tárgyak a nyárról
A gyerekeket arra kérjük, hogy mindenki hozzon magával egy olyan tárgyat, amely fontos számára, és az elmúlt nyárhoz kapcsolódik. A tárgyakról mindenki maga elmeséli azt, miért fontos neki az a tárgy. Elmesélhet egy hozzá fűződő történetet is (figyelem, ennek is az elmúlt nyárhoz kell kapcsolódnia)! Ha megoldható, közös, alkalmi installációt is készíthetünk, amely egy óráig, egy napig, netán egy hétig is szimbolizálja a megosztott élményeket.
Közösségépítés befejezetlen mondatokkal
Más módon is létrehozhatunk közös műalkotást, például megbeszéljük, majd lerajzoljuk, felírjuk, közös plakátra ragasztjuk a következő, befejezetlen mondatainkra adott válaszokat (természetesen nem szükséges mindezekről egyetlen alkalommal szót ejteni):
- A nyárban az a legjobb…
- A nyárban az a legnagyobb kihívás…
- Idén nyáron az volt az a legizgalmasabb…
- Idén nyáron az volt a legváratlanabb…
Játsszuk el!
Ezt a játékot is érdemes közös beszélgetéssel kezdeni, melynek során a gyerekek spontán megnyilatkozhatnak a nyári élményekről. Ezt követően kisebb (3-5 fős) csoportokban készítsenek állóképet az egyik elmondott történet alapján. A többiek feladata, hogy kitalálják, melyik történetről is van szó. (A gyerekek életkorától függően akár rövid – 2-3 perces jelenetekkel, improvizációkkal is játszhatjuk, vagy akár közös, sokszereplős jelenetben is gondolkodhatunk. Ebben az esetben a kisebbeknek nagyon fontos, hogy pontosan körülírt jelenetet játszhassanak – érdemes inkább egy szituációt megjeleníteni egy egész történet, eseménysor helyett.)
