A reciprok tanítás fogalma Palincsar és Brown nevéhez kötődik. A módszer nyolcvanas évek közepén született meg – alapja, hogy „a gyermekek ismereteit a saját olvasási folyamataikról kivetítteti, így nemcsak a gyermekek monitorizálják az olvasásra vonatkozó metakognitív tudásukat, de a tanár is tudomást szerez erről”.
A szövegértés tanítását négy kulcsfontosságú olvasási stratégiára alapozza, ezek a következők: jóslás, kérdések feltétele, tisztázás, összefoglalás. Ezeket a gyermek „Nagyszerű négyes” (Fabulous four) vagy „Legyél a tanár!” (Be the teacher!) néven ismerik. A reciprok tanítás tevékenységeinek – az aktív kérdezésnek, az összegzésnek, a szöveg folytatásának „megjóslásának” – tehát az a célja, hogy a gyerekek képesek legyenek aktív kölcsönhatásba kerülni a szöveggel.
- A tanulás első szakasza frontális osztálymunkával kezdődik, amikor a tanár a szöveget olvasva kivetíti saját gondolatait, alkalmazott stratégiáit.
- A következőkben a gyermekek maguk teszik ezt meg a tanár irányításával, majd fokozatosan anélkül. Időközben egyre gyakoribbak lesz a csoportmunka, nagyon gyakran használják a kooperatív tanulás módszerét is.
- A szöveg feldolgozása közben a gyermekek a négyes csoportokban a jós, kérdező, tisztázó, összefoglaló szerepeket kapják, és ők kérdezik társaikat.
- A szerepköröknek megfelelően segítséget is kapnak, adnak. A jósnak például olyan mondatokat kell megfogalmaznia vagy megfogalmaztatnia, amelyek így kezdődnek: Azt gondolom… .. Arra számítok… Fogadni mernék… Úgy képzelem el… Úgy érzem…
A munkaformát illetően három módszerrel dolgozik a tanár.
- Amikor az egész osztály együtt dolgozik, akkor alakítják ki a közös alapokat, így a nyelvhasználatot és az alapvető fogalmakat (Whole Classroom) is. Ilyenkor van lehetőség az olvasási stratégiák bemutatására, modellezésére, a módszer begyakoroltatására.
- Irányított csoportokban történő tanulás (Guided Reading Groups).
- Irodalmi olvasókör (Literature Circle) kialakítása, ahol fontos szerepe van az irányított beszélgetésnek, a véleménynyilvánításnak, az érvelésnek és a meggyőzésnek.
A reciprok tanulás további fontos jellemzői az olvasás megértésének kialakítása, a hangos gondolkodás (think-aloud) alkalmazása, a metakognitív tudás és képesség fejlesztése (ami „az önfejlesztés szempontjából igen fontos, integráló szerepű komponense a szövegértés tanulásának, végül a kooperatív tanulási technikák alkalmazása”). A reciprok tanítás legfőbb pozitívumai a gyermekközpontúság, a változatosság, a játékosság és a tudományos megalapozottság.
Forrás: Steklács János: Olvasási stratégiák tanítása, tanulása és az olvasásra vonatkozó meggyőződés
