Az UNESCO 1995. évi párizsi konferenciáján kinyilvánított, évente április 23-án tartott nemzetközi akciónap ötletét egy katalán könyvajándékozási szokás adta – no meg két klasszikus (és egy kevésbé ismert szerző) halálozási dátuma adta. 1616. április 23-a ugyanis a világirodalom két klasszikusa, Cervantes és Shakespeare, valamint a nálunk alig ismert perui író, Inca Garcilaso de la Vega halálának dátuma. (Shakespeare egyébként valószínűleg ugyancsak április 23-án születhetett a rendelkezésre álló adatok szerint – éppúgy, mint Janikovszky Éva [akiről jóval nagyobb bizonyossággal tudhatjuk ezt].)
A szerzői jogokat manapság sokszor negatív kontextusban ismerjük meg: nem szabad jelöletlenül idézni mások műveiből, kötelező jogdíjat fizetni egy-egy mű további felhasználása érdekében. Az iskolai dolgozatok esetében is gyakran elhangzik a plagizálás tiltása és büntetése. Mindezek jogos és fontos eljárások – ám ezúttal nem tiltásként tekintünk rájuk. Illetve a tiltások alapját jelentő (pozitív tartalmú) elvekről írunk, amelyek akár a tanulói dolgozatokat is érinthetik. Segítségül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala anyagait hívtuk segítségül, melynek honlapján egyebek mellett a következők olvashatók:
- „A szerzői jog egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése.”
- „A szerzői jogi védelmet az alkotásnak az egyéni, eredeti jellege alapozza meg. A szerzői jogi védelem feltétele, hogy a mű egyéni, eredeti jellegű alkotás legyen. Az egyéni jelleg akkor áll fenn, ha az adott körülmények között lehetőség van többféle kifejezési módra és ezek közül a szerző egyéni módon valósítja meg, hozza létre alkotását.”
- „Az eredetiség azt jelenti, hogy a művet maga a szerző alkotta meg és nem egy már korábban létező alkotás egyszerű másolatáról van szó. Az egyéniségre, eredetiségre vonatkozó követelmény tehát az alkotás kifejezésmódjára, az alkotásban foglalt gondolatok, információk megjelenítésére tekintettel áll fenn.”
- „A szerzői jogi védelem tárgya minden esetben a gondolatok egyéni-eredeti formába öntése, nem maga az annak alapjául szolgáló tartalom. A szerzői jogi oltalom formavédelmet jelent: a megfogalmazás egyediségét védi.”
- „A szerzői jogi védelem nem függ mennyiségi, minőségi, esztétikai jellemzőktől, illetve az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől sem […]. Tehát nincsen jelentősége a szerzői jogi védelem szempontjából annak, hogy különleges kreativitás vagy művészi színvonal jellemzi-e az alkotást […].”
Vagyis akár egy iskolai dolgozat (vagy annak egy része) is szellemi tulajdonnak tekinthető: védelmet, megbecsülést és alapvető tiszteletet érdemel.
Forrás: https://www.sztnh.gov.hu/hu/szerzoi-jog/szerzoi-jogi-alapfogalmak
