A köznevelés kiemelt célként jelöli meg a hátrányok kiegyenlítését, mérséklését támogató módszerek alkalmazásának elmélyítését. A minőségi köznevelés egyik alapvető jellemzője, hogy minden eszközzel csökkenteni igyekszik az iskolai sikerességet akadályozó külső tényezők hatását.
Az Oktatási Hivatal EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 kódszámú kiemelt projektjének Tematikus informális és nem formális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák módszertani megalapozása alprojektje (TNFTA) kiemelten foglalkozott olyan módszerek gyűjtésével és tartalmak fejlesztésével, amelyek egyszerre segítik a tanulók értelmi és érzelmi fejlődését tapasztalati tanulással. A kifejlesztett tartalmak támogatják az értékközpontú nevelést, az egész életen át tartó tanulás iskolai megalapozását, valamint – az Európai Unió ifjúságpolitikai fejlesztési területével összhangban – az iskolai lemorzsolódás csökkentését.
Az alprojektben készült tanulmány az esélyegyenlőség, a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció területeit érintve bemutatja, hogy ezek a témakörök olyan méltányosságot célzó törekvéseket foglalnak magukba, amelyek hasznossága az egyén, a csoport és a társadalom szintjén egyaránt megnyilvánul. Az írás a nemzetközi gyakorlatoknak megfelelően különbséget tesz az esélyegyenlőség és a méltányosság fogalma között, továbbá a kérdéskörök vizsgálatához beemeli az inklúzió (befogadás) szemléletét és gyakorlatát is. A Csodaszarvas Iskolai Közösségi Programban a pedagógusok nemformális tanulási színtereken alkalmazták a kifejlesztett tartalmakat, amelyek középpontjában a tevékenykedtetés áll, és amelyeket sikerrel alkalmazhatnak az esélyegyenlőségi törekvésekben, a hátránykompenzációban és a tehetséggondozásban. A visszajelzések alapján a megszerzett tapasztalatok rövid és hosszú távon egyaránt hozzájárulnak a gyerekek komplex képességfejlődéséhez, ami hatással van a formális tanulás-tanítás folyamatára is. A nemformális keretek között megvalósuló tanulási módszerek és tanulásszervezési eljárások alkalmazása hozzájárul az inklúzió erősítéséhez, ahhoz, hogy a diákok egyenlő esélyekkel tanulhassanak, és képesek legyenek élni a bennük rejlő lehetőségekkel.
Hazai szakértők gondolatai és az elméleti hátterek bemutatása széles képet adnak a hátránykompenzáció fogalmáról, rámutatva az aspektusok közötti különbségekre és azok egyforma relevanciájára. A tanulmány rávilágít arra, hogy a nemformális tanulási módszerek és tanulásszervezési módok igen fontosak a közös célokra vonatkozó tanulói-pedagógusi-szülői konszenzus kialakításában. Kiemelten szükséges a pedagógusok módszertárának bővítése, hogy az egyéni tanulási utakat és a rugalmas pályafutás támogatását figyelembe véve konkrét helyzetekre minőségi válaszokat tudjanak adni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy az oktatási módszerek megváltoztatásával, új módszerek és tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulói motiváció nő, ami hozzájárul a tanulók iskolai sikerességéhez.
A teljes tanulmány a Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program honlapján olvasható, ahol az olvasók további ötletekről és játékos módszerekről tájékozódhatnak.
A tanulmány az EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 kódszámú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása című kiemelt projekt Tematikus informális és nem formális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák módszertani megalapozása alprojektjében, az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásával jött létre.
