A nemformális tanulási alkalmak jellemző módszerei hatékonyabbak a kulturális kompetencia és a nemzeti identitás erősítésében, mint a hagyományos, formális tanítási órák. Az Oktatási Hivatal projektjében készült tanulmány a nemformális tanulás e kompetenciaterületen rejlő fejlesztési lehetőségeire hívja fel a figyelmet.
Noha a kulturális kompetencia mibenlétét a szakemberek különbözőképpen határozzák meg, az eltérő definíciókban azonos fogalmakat találunk: nyitottság, tudatosság, reflexió, empátia és a különböző kultúrák iránt tanúsított tisztelet. A tanulmány megkülönbözteti a kulturális tudatosság és kifejezőkészség kompetenciáját a kulturális kompetenciától. Előbbi azt a képességet jelenti, amely a különbségek tiszteletben tartására, az értékek felismerésére, megértésére irányul; utóbbi a más kulturális közegből érkezőkkel való kommunikációra, együttműködésre való képességet is magába foglalja. Ha a pedagógus rendelkezik kulturális kompetenciával, akkor sikeresen taníthatja az eltérő kulturális környezetből származó diákokat, a tanuló esetében pedig egy olyan kvalitást jelent e kompetencia, amely képessé teszi az eltérő kultúrából származó diákokkal való jobb együttműködésre és közösségalkotásra.
Az érdeklődők a tanulmányban a nemzeti identitásról is olvashatnak. A témáról számos elméletet ismerünk, közös bennük, hogy mindegyik kiemeli: a nemzeti identitás alakulása egy egész életen át tartó folyamat, amelyben a kisgyermek, az iskolás, a serdülő és a fiatalkor mint fiatalkori életszakasz mind különösen meghatározó. A család mellett az iskola is fontos szerepet tölt be a gyermekek, fiatalok nemzeti identitásának, kulturális azonosságtudatának felépítésében, fejlesztésében. A jellemzően tantárgyi ismeretek keretében tanítottak mellett a hagyományőrzési programok, a jeles napi programok is kiemelt jelentőségűek a köznevelési intézmények életében.
A projekthez kapcsolódó Csodaszarvas Iskolai Közösségi Programban a kulturális kompetencia és a nemzeti identitás fejlesztésére is számos jó gyakorlatot dolgoztak ki. A résztvevők megtapasztalhatták a nemformális színtereken bemutatott innovatív módszerek hatékonyságát. A jó példák változatosan, de alapvetően tevékenységközpontúan építették, fejlesztették a nemzeti identitást, illetve a kulturális kompetenciát. A kulturális kompetencia fejlesztésére kiváló példa a Kulturális Kalendárium, amellyel játékosan és élményszerűen mutatható be a kulturális sokszínűség, de a Kulturális Vetélkedő is hozzájárul a tanulók ismereteinek bővítéséhez. A magyar nyelv hete elnevezésű eseményen pedig az anyanyelv és a nemzeti identitás fejlesztése kapott nagy hangsúlyt. A tanulmányban további jó gyakorlatok leírásai is helyet kaptak.
A témáról részletesebben a Kulturális kompetenciák lehetőségei és nemzetiségi ismeretek elsajátítása nonformális és informális tanulási módszerekkel című tanulmányban olvashatnak a Csodaszarvas Iskolai Közösségi Program honlapján.
A tanulmány az Európai Unió vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló EFOP-3.2.15-VEKOP-17-2017-00001 kódszámú, A köznevelés keretrendszeréhez kapcsolódó mérési-értékelési és digitális fejlesztések, innovatív oktatásszervezési eljárások kialakítása, megújítása című kiemelt projekt Tematikus informális és nem formális tanulási alkalmakhoz kapcsolódó tanulási formák módszertani megalapozása című alprojektjében készült.
