A színházi világnap célja, hogy felhívja a figyelmet a színházművészet – és tágabb értelemben a kultúra – fontosságára, tisztelegjen a színészek, a színházi dolgozók előtt, kérje a közönség szeretetét és támogatását. (1957. március 27-én volt a Párizsban működő Nemzetek Színházának évadnyitója. 1961-ben a Nemzetközi Színházi Intézet bécsi közgyűlése által elfogadott határozat alapján e napon van a színházi világnap.)
Érdemes megfigyelni, mennyiben változik a nézőpontunk és az elemzésünk, ha a darabban szereplő szerzői (rendezőknek szánt) utasítások alapján tájékozódunk. A következőkben néhány ismert dráma rendezői utasításaiból válogattunk. (Könnyítésül az egyes drámák kezdetét vettük alapul.) Mi a drámák címe? Ki a szerző? Esetleg: mi történik ebben a díszletben? Mi a szerepe a darabban?
A mulatópalotának vendégszobája. Több asztalokon kész italok. Gyertyák égnek. Gyakor jön be néhány vendég, iszik, s ismét megy. Kívül táncmuzsika, mely hellyel-hellyel megszűnik. (Katona József: Bánk bán)
X parkjának egy része. Széles fasor, amely a nézőtől a park belseje, egy tó felé vezet. A fasort házi színielőadás számára hevenyészett dobogó keríti el, úgyhogy a tó egyáltalán nem is látszik. A dobogótól jobbra és balra cserjés. Néhány szék, asztalka. (Anton Pavlovics Csehov: Sirály)
X-ék háza előtt. A háttérben néhány fenyő, egy völgy, hegyek. (Örkény István: Tóték)
A mennyekben. Az Úr dicstől környezetten trónján. Angyalok serege térden. A négy főangyal a trón mellett áll. Nagy fényesség. (Madách Imre: Az ember tragédiája)
Fényűző kényelemmel berendezett dolgozószoba; könyvszekrények, kárpitozott bútorok; a szoba közepén iratokkal, üzleti könyvekkel rakott íróasztal; zöld selyemernyős lámpák vonják tompa fénybe a szobát. A háttérben tágra nyitott, több szárnyú ajtó, függönyei is félrevonva; mögötte csillárokkal, falikarokkal fényesen kivilágított, tágas, elegáns szoba látszik. A színpad jobb oldalán, elöl, kis tapétaajtó nyílik, amely az irodákba vezet. Bal felől parázsló tüzű kandalló; kissé hátrább kétszárnyú ajtó, amely az ebédlőbe vezet. (Henrik Ibsen: A vadkacsa)
Székely szoba a X-leányok házában. Hátul a szembenlévő falon két ablak, nyitva. Kertre néznek. Azon túl, házak között, jobbra és balra vezet az út. Az útról egy rövid kis utcán át lehet az udvarba jutni. […] Egyébként a szoba félig-meddig stilizált. Különösen színekkel. Van benne valami a mesék és a csodák világából. (Tamási Áron: Énekes madár)
Verona. Köztér. X és Y karddal, pajzzsal fölfegyverkezve jön. (William Shakespeare: Rómeó és Júlia.)
Kert. Középett magányosan virágzó tündérfa áll, alatta X kötözve ül. (Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde)
A Városliget egy zuga. Fák, bokrok. Elől középen egy pad. Tavaszi délután, alkonyat felé Mikor a függöny felgördül, a színpad egy pillanatig üres. (Molnár Ferenc: Liliom)
Szoba a polgármester házában. (Nyikolaj Vasziljevics Gogol: A revizor)
