Változékonyak-e?
Egyéni megítélés kérdése ki mennyire érzi, hogy az iskolai könyvtárak adott kor igényeihez alkalmazkodnak. De tény, hogy e könyvtártípus profilja változott a legtöbbet (sokszor alapvetően) az idők során. Az első iskolai könyvtárakat alapvetően nem a diákok használatára szánták: ezek még elsősorban a nevelők művelődési és/vagy szakmai igényeit elégítették ki. A tanulók céljait szolgáló könyvtár a 18-19. század fordulóján vált önálló könyvtártípussá, Magyarországon az 1800-as évek második felében kezdett terjedni és a század végére erősödött meg igazán. Ez a folyamat természetesen a könyvtári „profil” (elsősorban a gyűjtőkör) jelentős változását hozta magával. A 20. század első felében egyre gyakoribbá vált (különösen vidéken) az iskolai könyvtárak közművelődési funkciójának térhódítása is. Vagyis az iskolai könyvtár olykor egy-egy település egész lakosságának olvasási, közművelődési igényeit látta el.
Tulajdonjog és környezetvédelem
A könyvtárak egyik alapvető tulajdonsága, hogy a könyveket oda vissza kell vinni (egy adott, előre meghatározott időre). Talán kevesen gondolnak erre, de a közösségi használat egyik alapvető feltétele, a közösségi szabályok betartása fontos pedagógiai célnak is tekinthető.
Az iskolai könyvtárban a gyerekeknek alkalmazkodniuk kell a körülményekhez (például a csendben kell lenniük az olvasótermekben, csak bizonyos számú könyvet vihetnek haza és ezeket nem tarthatják őket maguknál örökre). A felsoroltak legalább két alapvetően fontos pedagógiai szempontot rejt magában: az önfegyelemmel kapcsolatos pedagógiai elveket és a fenntarthatóságra nevelést. Ez utóbbi esetében egyre népszerűbbek a könyvtárak, ugyanis éppúgy a közös használatot, a felesleges vásárlás elkerülését célozzák, mint például a klasszikus értelemben vett újrahasznosítás. A kettő metszéspontjában pedig a tudatosság áll: azaz annak eldöntése, hogy például egy frissen megjelent könyvet valóban élethosszig a keze ügyében szeretné-e tudni valaki, vagy úgy érzi, inkább átadná másnak is az olvasás után – egyszersmind biztosítva magának azt a jogot, hogy szükség esetén (egy újabb kölcsönzéskor) időlegesen ismét használhassa. Lehetséges, hogy nem a tulajdonjogi kérdések a legfontosabbak egy iskolai könyvtár állománya esetében. Kétségtelenül fontos terepei lehetnek azonban ilyen típusú pedagógiai kérdéseket illetően.
Közösség – másképpen
Gyakran hallunk a könyvtárak közösségépítő funkciójáról. Számtalan jó példát látunk erre, a könyvtári vetélkedők, szavalóversenyek – vagy éppenséggel egy-egy kötetlen, olvasással töltött óra ismeretében. Az iskolai könyvtár kiváló terepe a projekt- és egyéb csoportfeladatoknak is. Tudunk azonban egyéb iskolai könyvtári tevékenységről is: közös könyvtárrendezésről, könyvbeszerzésekről – az egyéb „könyves rendezvényekről” író-olvasó találkozókról, műsoros délutánról nem is beszélve.
