Bizonyosak lehetünk abban, hogy az altatódalok, bölcsődalok már a régi korokban sem voltak ismeretlenek: a már kb. 4000 évvel ezelőtti időkből is maradt fenn olyan babiloni kőtábla, amelyen altatódal szerepelt. Ez az első fennmaradt altatódal a világon – bár nem véletlen, hogy ma már nem túl népszerű: büntetéssel fenyegeti az aludni nem tudó kisbabát, ha nem hagyja abba a házi istent zavaró sírását.
Azóta (szerencsére) sokat változott az altatók tartalma és formája is. Nem mellesleg több arra vonatkozó kutatás is ismeretes, amelyek az altatók jellemzőit, hatékonyságát vizsgálták.
- Jellemző a gyakori becézés (baba, bogárka, csibe), ebből adódóan e motívumkincsek egy része a szerelmi dalokéval (angyal, kedves, rózsabimbó) rokon. A pozitív tartalmú szövegek erősítik a gyerekek énképét és segítik gondozóikat is a pozitív érzések kifejezésében.
- Alvásra, álmodásra biztatnak a dalszövegek és ezek révén az elköszönések, jókívánságok. („Szunnyadj, kisbaba…”, „jó éjszakát”, „szép álmokat”, stb.)
- Utalnak a boldog ébredésre, esetleg a gyermek jövőjére is.
- A sikeres elalvás érdekében ajándékot is ígérnek („Bundát hoz a madárka…”; „Cukrot hoz a kosárba…”),
- Utalnak a természet jelenségeire („Itt van már az este…”; „Feljött már a csillag…”)
- … vagy a gyerekek számára is ismert házi, ház körüli állatokra („Aranyos kis bárány / hazafelé ballag”…; „Dorombol a kis cica…”; „Nyuszi füle lekonyul…”)
- Netán tárgyakra („szundít a labda, meg a síp…” – József Attila: Altató)
- már a népi eredetű bölcsődalokban is megfogalmazódnak a szülői gondokat is („Anyádnak sok a dolga…”; „Elment apa a malomba…”) Minderre már az 1920-as években a spanyol költő, Federico Garcia Lorca is felfigyelt, hazájának altatódalait tanulmányozva.
- A jelenkori pszichológusok szerint ez erősíti a kapcsolatot a kisgyerek és gondozója között, mindkettejükre megnyugtató hatással van: erősödnek a biztonsággal és az összetartozással kapcsolatos érzéseik. Így az érzelmi fejlesztés hatékony eszközének is tekinthetők.
- A dallamok az élőszónál jobban, hatékonyabban képesek megnyugtatni és ellazítani a gyerekeket – természetesen az ilyen hangulatú – kisebb hangerővel hallgatott, lassú tempójú – dallamaikkal. (Egy kutatás azt igazolta, hogy a tíz percig altatódalokat hallgató gyerekek szívverése lassúbb lett, félelem- és fájdalomérzetük pedig csökkent társaikénál.)
- Zenei szempontból természetesen a megnyugtatás a fő szempont (egyesek szerint a háromnegyedes/hatnyolcados ritmusok a születésük előtti életszakaszra emlékezteti a kicsiket).
- Néhány altató a hangokat és szavakat is tanítja (így például a nyolc magánhangzót rímelve végigvevő svéd Mors Lilla Olle).
