Kezdőlap heti kitekintő

    „Nem az ellenőrzést kell magas szintre emelni, a feladatnak kell olyannak lennie, amiben nem lehet csalni” – interjú

    Mai interjúnkban Cserlakiné Hagymássy Krisztinával, a Könyvtárostanárok Egyesületének elnökével, (könyvtárostanár, Veres Pálné Gimnázium) és Dömsödy Andreával a Könyvtárostanárok Egyesületének alelnökével (könyvtáros, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar) beszélgetett Tóth Éva főszerkesztő a szerzői jogok és hivatkozási kötelességek világáról, valamint a diákok tájékoztatásának fontosságáról.

    –  A tapasztalataitok szerint mennyire vannak tisztában a középiskolás diákok a hivatkozási szabályokkal?

    CsHK: Középiskolában tanítok etikát. Az érettségi projekt fontos követelménye hogy a diák 3-5 szakirodalmat értően feldolgozzon és a forrásaira szabályosan hivatkozzon. Sajnos nagyon nehezen megy. Szerencsés vagyok, hogy én vagyok a könyvtárostanár is, így építhetek a könyvtárhasználati órán tanultakra, megerősíthetem, használtathatom azt. Az a tapasztalatom, hogy nagyon kevés könyvtárostanár kapott lehetőséget eddig is a tervezhető, akár órarendbe épített könyvtárhasználat órák tartására, most a NAT 2020 miatt ez még bonyolultabbá vált. Követelményként megtalálhatóak ezek az elvárt tudáselemek, de a könyvtárostanár és a tantestület közös akarata, nyitottsága szükséges ahhoz, hogy megtalálják azokat a csatornákat, ahol ez eljut a diákokhoz is.

    DA: Nekem a felsőoktatásból vannak tapasztalataim. Ott is nagyon érződik, hogy számos iskolában vagy nem is tanulják ezt a tanulók, könyvtárostanár híján vagy azért, mert a könyvtárostanár nem kap lehetőséget. De ahol még tart is könyvtárhasználati órát a könyvtárostanár ott is sok helyen gond, hogy az iskolai feladatok nem építenek erre a tudásra, így a hivatkozás nem válik szokássá, a formai megvalósításában pedig nagy hiányosságok vannak. Ebből következik, hogy bár rövid irodalomjegyzéket és szöveg közben elhelyezett hivatkozást már felső tagozatban képesnek kellene lenniük készíteni, ennek tanítását a felsőoktatásban az alapoktól kell kezdeni.

    Mit gondoltok, melyik tantárgy keretein belül lenne szükséges megismerniük ezeket a szabályokat?

    DA: Az elmélet azt mondja, hogy ez egy tantárgyközi, össztantárgyi, kereszttantervi feladat. Többféleképpen megfogalmazható ez. A lényeg az, a korábbi és a jelenlegi tantervek is erre építenek, hogy az alapokat a könyvtárostanár tanítja néhány könyvtárhasználati órán, majd a részletek, a gyakoroltatást, a szokássá tétel az összes többi tantárgy keretében zajlik, mely tényleg az összeset kellene, hogy jelentse a humán tantárgyakon túl a reál és a készségtárgyakat is beleértve, sőt a tanórán kívüli tevékenységeket is. Például a versenyfelkészítés, az iskolai pályázatok, emléknapok, projektek keretében is.

    CsHK: Természetesen azt tartanám indokoltnak, ha a könyvtárostanár is részt venne az egyes tantárgyak, tevékenységek során való alkalmazásban, gyakorlásban. A pedagógus szabadsága, lehetősége, hogy ebben hogyan működik együtt a könyvtárostanárral. Forrásalapú, könyvtári feladatokat, órákat tervezhet egyedül is, de az iskola könyvtárostanárának feladata, hogy ezekben együttműködjön. Ezek előkészítésében és megvalósításában részt vegyen.

    A Könyvtárostanárok Egyesületének Információzz! De miért? című új kiadványának előszavában megfogalmaztam, hogy valószínűleg minden könyvtárostanárnak komoly gyűjteménye van a régi kedves kollégák, a nagy elődök könyveiből kiemelt szemelvényekből. A továbbképzések, szakmai napok, műhelymunkák során összegyűjtött jó gyakorlatokból. Vitathatatlan, hogy szükségesek a klasszikusok, de most egy olyan kiadványt sikerült kollégáinknak összeállítaniuk, melyből kiderül a könyvtáros nem csupán a hagyományos módon érti és tanítja a könyvtárat, az információzást, hanem a 21. század kihívásainak is megfelelve, rendszerbe foglalva, mégis szabadságot biztosítva képes ezt megtenni. A kötet fejezetei az információzás minden fázisában segítenek. Az előre tervezhető könyvtárhasználati órákon, a könyvtárhasználatra épülő szakórákon vagy az S.O.S. segítséget kérő diákok támogatásánál. Ez a könyvtárhasználati kézikönyv nemcsak a könyvtárostanárok munkáját segíti. Bármely szakos pedagógus használhatja a felkészüléséhez és használtathatja diákjaival. Könyvtárostanár nélkül is.

    Kép: Könyvtárostanárok Egyesülete

    Visszakanyarodva a kérdéshez természetesen a hivatkozási szabályok megismertetésének minden órán van létjogosultsága, ugyanúgy, mint az információkeresésnek is. Az etika és társadalomismeret érettségi az új NAT szerint kikerül a választható tárgyak közül, de például biológiából és a szakképzésben a vizsgaremek készítésnél is elengedhetetlen, hogy a diákok tisztában legyenek az etikus forráshasználattal. Szükségük van erre a tudásra egy igényes pályázat elkészítésekor a diákjainknak. Természetesen a felsőoktatásra is így készíthetjük fel őket hitelesen. Elképzelhetőnek tartom, hogy a kollégák elfogadják, kérik a könyvtárostanár segítségét, így egy belső képzés során egy iskolán belül egységes követelményrendszer alakulhat ki a tantárgyaknál elvárt hivatkozási módok tekintetében. Akár ez egy szerzői jogi rövidke szabályzatban meg is fogalmazható.

     –  Saját magam technikusi osztályokban tanítok, érettségi utáni képzésben, ahol vizsgaremeket kell készíteniük, de még mindig nagy probléma hogy például a képek használatát természetesnek veszik – bármit, amit találnak, felhasználnak. Hol, mivel kezdhetjük az online szerzői jogok megismertetését a diákjainkkal?

    CsHK: Kezdhetjük szélesebb körben. A szerzői jog minden szerzői teljesítményt véd.  Egy szűk rétegre hathat, hogy ki a kedvenc kortárs íród? Ha a boltok nem adják el remélt példányszámot (mert letöltitek ingyen a netről), akkor nem kötnek vele új kötetre szerződést és sosem tudod meg a folytatást. Helyesebben járunk el, ha elmagyarázzuk, hogy mi a különbség az ingyenes a fizetős és a Creative Commons joggal felruházott képek és ezek felhasználhatósága között. Ajánlhatunk teljesen szabadon felhasználható képeket tartalmazó oldalakat, a Pixabayt, a Fotert, az Unsplasht. Javasolhatunk olyan módszereket, amelyikhez csak kicsit kell állítaniuk a “Google a barátunk” nézőponton. Sima keresés → Képek fül → Keresőeszközök → Nincs licensz szerinti szűrést át kell állítani “nem kereskedelmi célra újrafelhasználhatóra” és meg is kapjuk azokat a találatokat, amiket felhasználhatunk a bejegyzésünkben.

    Ha elbizonytalanodik, javasoljuk a beépített súgó használatát! 

    Hasznos lehet a kép alapú keresés, itt maga a kép a “kulcsszó” és a keresési eredmény is kép lesz.

    DA: Hangsúlyoznám, hogy az alapvető probléma a képek felhasználása során a tulajdon, és a belefektetett munka megértésében van. Míg azt általában korán megértik a tanulók, hogy a szövegek szó szerinti átvétele során idézőjelet kell használni, ami egy jelzés arra, hogy ez mástól származik. Azt már nehezebben érzékelik, hogy egy kép átmásolása ugyanaz a tevékenység, csak a képeknél nem idézőjellel jelöljük a másolást. A szellemi tulajdon érzékelését külön nehezíti, az a tévképzet, hogy ami ingyen van (értsd: én nem fizetek érte), az a mienk, azzal azt csinálunk, amit akarunk. Miközben az ingyenesség mögött is, fizet valaki pl. az állam, egy pályázati pénzforrás, önkéntesi befektetett munka. Az online felületek pedig nagyon könnyűvé teszik a másolást, látszólag nem keletkezik a szerzőnek, a tulajnak kára, hiszen tőle nem tűnik el. Ezt így gyakran nem értelmezik lopásnak. Érdemes megnézni Czirákyné Kiss Edit gyakorlatát a Tiszteld a szerzőt, az alkotót! projektet (megjelent a Kis KTE könyvek 8. kötetében), mely arra épít, hogy tudatosítsa, hogy mennyiféle alkotó van, hányféle szakma, tevékenység áll a sokféle kép, szöveg, videó… mögött.

    Ha ezeket a problémaköröket meg tudjuk vitatni a diákokkal, akkor a megértés, a szerző tisztelete már elvezethet a hivatkozás szándékához. És ha már akarja, akkor már nyert ügyünk van, akkor már meg fogja hallani, hogyan kell. Ennek a célnak az elérésében segíthet például az is, ha saját alkotásaikra vonatkoztatjuk, elviekben vagy kifejezetten számos alkotómunkára sarkalljuk őket, akkor maguk is megtapasztalhatják. Az alkotómunkák során pedig ezekre a témákra is ki kell térni. A szerzői jogi témák tanítására is igaz az, ami minden könyvtárhasználati tananyagelemre, hogy nem elegendő csak egy órán egyszer a könyvtárostanár segítségével megismerkedni vele. A teljes iskolai munkát át kell hatnia, a vonatkozóhelyzetekben utalni kell a tanultakra.

    A kézikönyv számos érvet sorol, melyet a tanulókkal való munka során konkrét példákra érdemes lefordítani. Majd a kötetben ezek után következik a hogyan. A nyomtatott változatban ez a téma így kezdődik, de ez az elektronikus változatban is szerepel az V/3. fejezetben.

    –  A jelenlegi oktatási rendszerben milyen következményei szoktak lenni a plagizálásnak középiskolai vagy egyetemi szinten? Pedagógusként hogy tudjuk kiszűrni, hogy a beadott dolgozat/prezentáció plágium-e?

    CsHK:

    Egy tanár nagyszerű dolgokra képes. Egy könyvtárostanár csodákra is.

    Ha ismerjük a tanítványainkat, már a stílus, az idegen kifejezések felkeltheti a kíváncsiságunkat. Én adtam már vissza úgy dolgozatot, hogy minden bekezdéshez megadtam a (kifelejtett) hivatkozást, pedig csak néhány szókapcsolatot ellenőriztem le a Google segítségével. Persze többet segítünk, ha előre felkészítjük a diákjainkat arra, hogy a saját munkájukat is ellenőrizhetik például a https://www.duplichecker.com/ vagy https://www.plag.hu/ oldal segítségével. Az Emberismeret és etika érettségi javítókulcsában szerepel, hogy, ha plagizál a diák, automatikusan elégtelen az osztályzat

    DA: Az iskola házirendje, vagy konkrétan szerzői jogi szabályzata, ha van, rendelkezhet a plagizálás következményeiről. Ez a közoktatásban kevésbé elterjedt. A felsőoktatásban minden hallgatói követelményrendszet, tanulmányi és vizsgaszabályzatnak része már ez, és azok szerint fegyelmi eljárást von maga után.

    A kérdést viszont nem onnan érdemes közelíteni, hogy hogyan lehet kiszűrni. Alapvetően a számonkérésben is szemléletváltásnak kell végbemennie. Nem az ellenőrzést kell magas szintre emelni, hanem a feladatnak kell olyannak lennie, amiben nem lehet csalni. Vagyis olyat kell beadandókent kérni, amit még más nem csinált korábban, vagyis nem másolható nagy arányban. Pl. Személyes vélemény, reflektálás az olvasottakra, talált informaciókra. Mindezeket kérhetjük újszerű formában táblázatok, videók. Emellett, ha hangsúlyos elvárásként fogalmazzuk meg a szövegközi hivatkozást, akkor muszáj kitenniük, mit honnan vettek.

    A harmadik, és leghatékonyabb módja, mind a csalás elkerülésének, mind a tanuló tudásának fejlesztésének, ha nem csak a végeredményt értékeljük, hanem az egész munkafolyamatot is. A tanulás a munka egész folyamatában megy végbe, ha azt követjük részdokumentumok bekérésével, azok értékelésével, akkor jobban megismerhetjük a diák valódi tudását, az alkalmazásra képes tudását. Erre jó példák a Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny döntőjének feladatai mind az offline, mind online változatban (https://bod.opkm.hu/). Ezt a valódi alkotófolyamatot támogathatja a könyvtárotanár és az Információzz! kézikönyv is. Erre jó példa Tóth Viktória a Kis KTE könyvek 11. kötetében megjelent foglalkozássorozata, melyben a tanulók folyamatos könyvtárostanári támogatással készítik el házi dolgozatukat.

    –   Gyakori hibaként látom, hogy ha fel is tüntetik a tanulók az online forrásokat, nem tudnak megfelelően hivatkozni rájuk. Mondanátok egy példát, vagy pár tippet, mi a helyes módja egy online cikkre való utalásra vagy annak feltüntetésére a felhasznált irodalomban?

    DA: Ezt tapasztaljuk, és ez valóban gyakran nem könnyű még könyvtárosként sem. Emellett gyakran látni elégtelen tartalmú online forrásokra való hivatkozásokat publikált forrásokban is, ami külön nehezíti a jó megoldások terjedését.

    A probléma itt is úgy oldható meg, mint amit a képek hivatkozásánál is mondtunk. Hátrébb kell lépni egy kicsit. A fő probléma nem ott van, hogy nem tudják mit írjanak oda, ha online forrást használtak, hanem ott, hogy nem értik a hivatkozás logikáját. Azt kell érteni, hogy a hivatkozás célja az azonosítás, a visszakeresés biztosítása. Ezután pedig azt, hogy egy információforrást mivel lehet/kell azonosítani. Ha ezeket megértjük, akkor már bármilyen forrást legalább közepes szinten biztosan fogunk tudni hivatkozni.

    Az Információzz! kézikönyv a szükséges adatok megértését, megjegyzését egy egyszerű ábrával, segédkérdésekkel támogatja. mely magyarázatához rövid animációs oktatófilm is készült.

    A kézikönyv pedig természetesen a továbbiakban segítséget ad abban, hogy az egyes kérdésekre az egyes dokumentumtípusok esetén milyen adattal kell válaszolni. De az ábrából, ezek elolvasása nélkül is rögtön látható, hogy a formától, hordozótól függetlenül meg kell adni a szerzőt, címet, megjelenési időt. Mivel ez minden forrásnál így van, az online-aknál is. A link csak ezután következik, és mint látható önmagában nem elegendő. A Hol? kérdés megválaszolása szokott nehézséget okozni, de a közoktatásban tanulóktól már a válaszra való törekvés, vagyis a valamilyen válasz, elegendő. A pontos részletek pedig már a felsőoktatás és a bibliográfiákkal dolgozó szakmák szépsége.

    Példaként pedig álljon itt az interjúban említett írások jegyzéke:

    • Bod Péter Országos Könyvtárhasználati Verseny. Feladatbank. [adatbázis] Budapest, OPKM, URL: https://bod.opkm.hu/
    • Czirákyné Kiss Edit: Tiszteld a szerzőt, az alkotót! In: Dömsödy Andrea – Tóth Viktória (szerk.): Könyvtárhasználati óravázlatok 2. (Kis KTE könyvek, 8.), Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2016., 197-207. p., URL: https://portal.ktep.hu/KisKTE8 Utolsó letöltés: 2022.05.10.
    • Dömsödy Andrea (szerk.): Információzz! De miért? Kérdések és válaszok az információ és a könyvtárak használatáról. Kezdők számára. Eger, EKE, 2020. URL: https://pegazus.uni-eszterhazy.hu/tankonyv/informaciozz_de_miert_kezdo/  Utolsó letöltés: 2022.05.10.
    • Dömsödy Andrea – Hidvégi Krisztina – Tóth Viktória – Cs. Bogyó Katalin: Hogyan hivatkozzak? Bp., KTE, 2022. 2:27 min, URL: https://youtu.be/WhS2DBTTrsQ Utolsó letöltés: 2022.05.10.
    • Dömsödy Andrea – Hidvégi Krisztina – Tóth Viktória – Cs. Bogyó Katalin: Információzz! De miért? Színes útmutató az információ és a könyvtárak használatához. Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2021. 223 p.
    • Tóth Viktória: Házi dolgozat készítésének könyvtári támogatása foglalkozássorozatban. In: Dömsödy Andrea – Németh Szilvia – Savanya Ildikó (szerk.): Iskolai könyvtárak a digitális műveltségért. Ötletek, foglalkozástervek, projektek karantén előtt, alatt, után. (Kis KTE könyvek, 11.) Budapest, Könyvtárostanárok Egyesülete, 2021, 188-212. p.

    Hol lehet hozzájutni az Információzz! kézikönyvhöz?

    A kézikönyv első, bővebb változatai online elérhetők. Az elektronikus változatok alapján készült nyomtatott változat jelenleg kísérleti, így csak a kipróbálásban résztvevő 36 könyvtárnak és a KTE tagjainak van példánya. A kipróbálás után összegyűjtött tapasztalatok alapján átdolgozott kiadás a terve szerint egy éven belül fog megjelenni és kereskedelmi forgalomban is kapható lesz. Addig minden más érdeklődőnek ajánljuk az online változatot.

    Köszönjük az interjút!

    Előző cikkPilinszky-mesék 0-99 éveseknek
    Következő cikk10 ötlet és játék a tanév utolsó heteire