Kezdőlap Modern Iskola a gyógypedagógiában is

Hírek – álhírek?

Az idei év első sorozatában kiemelt korábbi partnerünkkel, a győri Széchenyi István Egyetemmel együttműködésben ismét szerepet kapnak a digitális eszközök a gyógypedagógiában. Mai cikkünkben Lelkes Boróka gyógypedagógus hallgató oszt meg Olvasóinkkal ötleteket az álhírek világáról.

Az internet forradalmi eszközként jelent meg a történelemben, alapjaiban változtatta meg a világot. A gyors információcserének köszönhetően pillanatokon belül értesülhetünk a legfrissebb hírekről, történésekről. Az okostelefonok megjelenésével még inkább bővült az internetezők köre. Az internet egy szabad platform, amihez mindenki szabadon hozzáférhet. Amellett, hogy egy csodálatos eszköz, helytelen használata számos veszéllyel fenyeget. A gyermekek és fiatalkorúak védelme az internet káros tartalmaival szemben egyre fontosabb kérdés napjainkban (Tóth-Mózer & Misley, 2019). 

Jövendőbeli gyógypedagógusként úgy gondolom, hogy az internet helyes felhasználásának oktatása elengedhetetlen a sajátos nevelési igényű tanulók számára, hiszen nekik még nagyobb nehézséget okoz a kapott információk szűrése és értékelése. Az IKT órán megbeszéltük és beláttuk, hogy jövendőbeli gyógypedagógusként fontos, hogy minden gyermeket felkészítsünk az internet helyes használatára.  Az információk szűrése, az álhírek és az értékes tartalmak elkülönítése felnőttként sem egyszerű feladat. Infografikákat készítettünk, álhíreket válogattunk és az internet veszélyeiről tájékozódtunk. Pedagógusként, a szülőkkel karöltve, feladatunk lesz, hogy a gyermekek internetes tartalmakkal kapcsolatos érdeklődését helyes irányba tereljük.

Internetes zaklatás (Lelkes Boróka)

Mik azok az álhírek?

Az álhír, olyan hamis információkat tartalmazó hír, amelyet úgy tárnak a nyilvánosság elé, mintha hiteles, valódi tény lenne. Célja, hogy félre vezesse az olvasót. Manapság az álhírekkel leggyakrabban a közösségi médiában találkozhatunk, de már az internet előtti időkben is előszeretettel használták. A közösségi média remek táptalajt nyújt az álhírek terjedésének. Bárki közzétehet hamis állításokat, azokat valódinak tüntetve fel. Az álhírek a felhasználók hírekbe vetett bizalmára épülnek, és könnyen megtéveszthetik a gyanútlan internetezőket (1).

Az álhírek fajtái

  • kamuhírek: teljes egészében kitalált tartalmak, amiket azért generálnak, hogy kiszolgálják az olvasói vágyakat. 
  • propaganda érzelmekre ható üzenet, aminek általában politikai érdekeltsége van. Legfőbb célja a magatartás formálása. 
  • elfogult hírek szenvedélyes nyelvhasználattal mutatnak be egy témát, általában egyoldalúan. 
  • összeesküvés-elméletek: egyszerű magyarázatot adnak a komplex helyzetekre. Érdekességük, hogy a cáfolatuk erősíti a teóriába vetett hitet. 
  • szatírák: ironikus cikkek, átverések. Nem titkoltan álhírek, görbe tükröt tartanak a társadalom elé. 
  • kattintásvadász cikkek könnyen felismerhetőek figyelemfelkeltő címűkről, a ráépülő reklámokat szolgálják.
  • téves információk: nem tudatosan félrevezető, de megalapozatlan álhírek. Nem ártó szándékkal születnek, hátterükben a tudatlanság áll (2).

Hogyan kerüljük el az álhíreket? 

Mielőtt egy hírt hitelesnek nyilvánítanánk, ellenőrizzük annak forrását. Egy kétes eredetű blogon például előbb ütközhetünk álhírekbe, mint egy tudományos folyóiratban, vagy egy megbízható hírportálon. A hiteles híreknek mindig feltüntetik az íróját és a megjelenés dátumát. Ha ezek hiányoznak, gyanakodhatunk rá, hogy hamis információkat közölhettek velünk. (3) Ne csak egy cikkre támaszkodjunk információszerzés során, egy valós hírről több hírportál is azonosan számol be. Kerüljük az úgynevezett „visszhangkamrákat”. „Visszhangkamrának” nevezzük azt, ha olyan emberekkel vesszük körbe magunkat, akik mindenben egyetértenek velünk és csak azokat az információkat halljuk tőlük vissza, amik összhangban vannak nézeteinkkel. Az álhírek nagyon gyorsan tudnak terjedni és nehéz őket leleplezni. Ahhoz, hogy immunisak legyünk rájuk, kritikusan kell szemlélnünk és szelektálnunk kell a médiatartalmakat (4). 

Hogyan kerüljük el az álhíreket az interneten? (Lelkes Boróka)

    Szerencsére az internetet nagyon jól használhatjuk prevencióra is. Számos weboldal áll a gyerekek, szülők és a pedagógusok rendelkezésére, amelyek segítenek eligazodni az internet útvesztőjében. A sajátos nevelési igényű tanulóknak különösen fontos, hogy példákkal szemléltessük az internet veszélyeit és azoknak megelőzését és megoldását. Kifejezetten az álhírek felismerésére hozták létre az https://alhirvadasz.hu/ weboldalt, ahol játékos tesztekkel ismertetik és magyarázzák az online hírek helyes szelekcióját. Pedagógusoknak bőséges eszköztárat biztosítanak a https://buvosvolgy.hu/ és a  https://www.saferinternet.hu/ weboldalak, fő céljuk a tudatosság növelése a felhasználók körében. Olyan témákat érintenek, mint a személyes adatok védelme, az online zaklatás, netikett, álhírek és a webes identitás. Módszertani segédeszközök, videók, cikkek és vizuális szemléltető eszközök is egyaránt ingyen letölthetőek. 

    Érdemes bemutatni tanítványainknak a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványt, https://kek-vonal.hu/, ahol a gyerekek valódi odafigyelést, elfogadást, a bajban segítséget kaphatnak, valamint széles körű, gyors, ingyenes elérhetőséget biztosítanak a számukra. A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. működteti a Biztonságosinternet Hotline-t, https://www.biztonsagosinternet.hu/, amely egy online felület, káros, illegális és jogsértő tartalmak bejelentésére. Hasznos lehet megmutatni a tanulóknak, hogy ők is tehetnek a biztonságosabb internetért. Ezeket és ehhez hasonló weboldalak linkjét a Digitális Gyermekvédelem https://digitalisgyermekvedelem.hu/ gyűjtötte össze és tette közzé. Linkgyűjteményük hasznos segédanyag szülőknek és pedagógusoknak is egyaránt (5).

    Jó böngészést kívánok! 

    Felhasznált irodalom, források


       

      A szerző bemutatkozása:

      Lelkes Boróka vagyok, a győri Széchenyi István Egyetem másodéves gyógypedagógus hallgatója.

      Lelkes Boróka

      Tanulmányaim során mindig is fontosnak tartottam az informatikát, az internet hasznos felhasználásának megismerését.

      Úgy gondolom, hogy gyógypedagógusként az internet egy hasznos eszköz lesz a kezünkben, amely megfelelő használatát nekünk kell megmutatnunk a ránk bízott gyerekeknek.


      A sorozatot szerkeszti és tördeli Tóth Éva főszerkesztő, a hallgatók munkájának koordinálását Bognár Amália oktató végzi. A sorozat összes eleme ezen a linken olvasható.

      Előző cikkKreatív és gyakorlatias pénzügyi tudásverseny középiskolásoknak
      Következő cikkAz ember tragédiájáról – másként