- Kedves Irén, mesélnél magadról pár szót az olvasóknak?
Angol nyelv- és irodalom szakos tanárként feladatom elsősorban a nyelvtanítás és a kulturális ismeretek átadása, emellett elkötelezett vagyok a gyermekközpontú oktatás és a demokráciára nevelés mellett.
- Iskolád tanári karának bemutatásánál csillant fel a szemem, hogy amellett, hogy angol szakos tanár vagy, a Gondolkodók Társasága is szerepel a neved alatt. Mit jelent ez pontosan és mivel foglalkozik ez a társaság?
2012 óta, mióta iskolavezetőnk, Molnár Lajos megérkezett a Kürtbe, iskolánk demokratikusan működő intézmény. Ez azt is jelenti, hogy az iskolapolgárok különböző testületekbe jelentkezhetnek és így különböző színtereken lehetnek hatással mindennapi életünkre. A Gondolkodók Társasága iskolánk legfőbb fejlesztő testülete, itt készítjük elő a stratégiai jellegű döntéseket és döntünk a nem stratégiai pedagógiai-szakmai kérdésekről. Tíz éve folyamatosan működik, évente választjuk a tagjait – jelenleg tizenhárom tagja van (az iskola öt vezetője és nyolc választott munkatárs). Én a kezdeteknél tagja voltam a testületnek több éven keresztül, részt vettem a pedagógiai programunk kidolgozásában, majd átdolgozásában is. Pár év szünet után 2018-ban kezdtem újra a munkát a testületben, és azóta is stabil tagja vagyok.
- Aktívan tevékenykedsz a nemzetköziesítés terén mobilitási programokkal. Mennyire sikerült visszatérni a Covid előtti mederbe vagy éppen mi változott a korlátozások után?
Épp a Covid előtt kapott támogatást több Erasmus+ partnerség is, amiben részt vettem, részt veszek. A járvány miatt a projektindító találkozókat sajnos online tudtuk megtartani, illetve Cooler Climate Challenge projektünkben egy évig a Whatsapp segítségével és az eTwinning felületén, online tartottuk a kapcsolatot – a mobilitásokat csak egy év csúszással tudtuk elkezdeni. Szerencsére a programok lényegi megvalósítását nem befolyásolta a járvány: amikor már lehetett utazni, élőben is találkoztunk a partnerekkel és így számos tanár- és diákmobilitás jöhetett létre az elmúlt években. A projektek különbözőek voltak, az álhírektől a kulturális életen és digitális készségfejlesztésen át a környezetvédelemig sokféle témában indultak. Mindegyik hatalmas élmény volt: nagyon jó volt ismeretlen helyekre utazni (Csehország, Lengyelország, Olaszország, Portugália, Spanyolország és Tenerife voltak az úticélok) és tanárokból, újságírókból, fejlesztőpedagógusokból álló különböző csapatokkal együtt dolgozni a projektek megvalósítása során. A projektek dokumentációját, eredményeit iskolánk honlapján is meg lehet tekinteni.
- Angol nyelvtanárként mennyire látod a mesterséges intelligenciát fenyegetésnek vagy éppen lehetőségnek? Beépítetted már esetleg valahogy a gyakorlatodba?
Kétségtelen, hogy a mesterséges intelligencia befolyásolja majd az oktatás új irányait. A gyerekek ebben is előnyben vannak, sokkal hamarabb elkezdték használni, mint a legtöbb tanár, de úgy látom, hogy már kezdjük ledolgozni a hátrányunkat. Én is szembesültem azzal, hogy a beadandót nyilvánvalóan külső segítséggel készítette el egy diák, ám amikor rákérdeztem, azonnal bevallotta, hogy milyen külső segítséget vett igénybe. Mivel tisztában vagyok vele, mit tudnak és mit nem tudnak a tanítványaim, nem annyira a fenyegetést látom ebben, mint inkább a lehetőséget: a tanári munka során a Chat GPT-t sokrétűen fel lehet használni: például kész óraterveket tud készíteni (természetesen a finomhangolásra szükség van itt is), történeteket írhat megadott szavak felhasználásával, kerettörténetet akár egy projekthez, szólistákat készíthet egy-egy témához, és segítheti a tanulók önálló tanulását is. Én magam még nem próbáltam ki, de már tervben van.
- A Tempus által szervezett „A tanulás jövője” MOOC facilitátora is voltál már. Mesélnél arról, mit adnak neked szervezőként az ilyen online találkozások?
Évek óta rendszeresen töltök fel óraterveket, projekteket a Digitális Módszertárba. A mellékelt képen egy, a karantén alatt megvalósult Osztályhét 2021. április című, osztályfőnökpárommal, Győrössy Krisztinával közösen tervezett és megvalósított projekt egyik terméke látható – a teljes egészében online platformon, a Zoom felületén megvalósult projektünk egyik célja éppen az volt, hogy a képernyőtől elszakítsuk kicsit a tanulókat, így adtunk ’offline’ feladatokat is (pl. főzés, lakberendezés, séta, edzés) – ennek egyik remek példája ez a kis szobarészlet.
2021-ben egy másik, szintén a Digitális Módszertárban megosztott projektemért (Thinking Caps On!) eTwinning különdíjat kaptam, ezután kértek fel A tanulás jövője kurzus egyik moduljának facilitálására. Kiss Mónika kolléganőmmel Az együttműködés evolúciója című modult készítettük el, a kurzus folyamán együtt tartottuk a webináriumot, segítettük a résztvevők munkáját és együtt javítottuk a kollégák beadott munkáit is. Nagyon sokat jelentett nekem ez a feladat. A Tempus Közalapítvány munkatársaival és Mónikával is nagyon sikeresen tudtunk együttműködni az előkészítés során. Mónika alsós pedagógusként egyfajta nézőpontot képviselt, én középiskolai tanárként egy másikat. Nagyon sokat tanultam tőle, nagyon kreatív, és számomra elképesztő volt látni, ahogy első osztálytól kezdve projektekben gondolkozik, dolgozik a gyerekekkel – gyakran digitális eszközökkel. Én a különleges bánásmódot igénylő gyerekekkel való foglalkozást helyeztem fókuszba, illetve bemutattam saját példákat, ötleteket projektekre, a tanulók közötti együttműködés fejlesztésére. Miután megnyílt a modulunk a résztvevők számára, az együttműködés is kinyílt: többszáz kolléga írt kommenteket, adott hozzá új ötleteket például a csoportok kialakításához, vett részt a webináriumokon, adott be feladatokat, majd a modul zárásakor értékelt is bennünket számokkal és szövegesen is. Nagyon fontosnak tartom a tanárok közötti tudásmegosztást, gyakorló pedagógusok tapasztalatainak átadását, ennek ad teret A tanulás jövője MOOC-kurzus, melynek jelenleg folyamatban van teljes megújítása, átdolgozása, és ebben nagy örömömre újra dolgozhatok Mónikával és Veled is. Bízom benne, hogy ennek az együttműködésnek az eredményét is minden kurzusrésztvevő hasznosnak fogja találni.
