Kezdőlap jó példák

Kérdezni – de hogyan?

A nyár – jó esetben – az élmények, kalandok, történetek ideje. Jó lenne ezekről többet megtudni – például egy-egy jó kérdés segítségével. Mire érdemes ilyenkor figyelni? Hogy kérdezzünk, hogy választ is kapjunk rá? Írásunkban ilyen és hasonló kérdéseket teszünk fel.

Forrás: Pixabay

Egy-egy kérdéssel nemcsak kérdezni, hanem közölni, felszólítani, töprengeni, meggyőzni, magyarázni is lehet. Az érthető tanításnak meghatározó komponense a megfelelő tanári kérdés. Különösen olyan „soktényezős” válaszok esetében, mint egy-egy nyári élmény utáni érdeklődés. A jó kérdés számos szempontból lehet értékes. Nemcsak a tudásszint felmérésére, vagy a hiányosságok felderítésére tesz képessé, hanem aktivizál is, segítségével fejlődik a nyelvi kultúra – s ami különösen lényeges: egy-egy jó kérdése erősíti a személyes kapcsolatot. Egy-egy oktatási intézményben természetesen segíti a közösségi életet és a tudatos kommunikáció elsajátítását is.

A jó kérdezés jellemzőit általában a következőképpen határozzák meg egy-egy közösséget érintően:

  • „A kérdezés legyen pontos, világos, rövid és egyértelmű!
  • Feleljen meg a résztvevők előzetes ismereteinek, élettapasztalataiknak!
  • A kérdések az egész hallgatóságnak szóljanak, legyenek gondolkodtató jellegűek és csak ritkán, alapos okkal tegyünk fel emlékeztető, fogalmak, szabályok felidézésére vonatkozó kérdéseket.
  • Adjon elég időt a gondolkodásra, a válaszmegadással várja meg, amíg a résztvevők többségének van már válasza.
  • A válaszok elhangzásakor legyen tapintatos, bátorító, emelje ki a pozitív elemeket, a továbbfejlesztő válaszmegoldásokat, a nem megfelelő válaszok esetén rávezető kérdésekkel segítsen. A negatív értékelés minden formája kerülendő (elmarasztalás, cinikus megjegyzések, inszinuáció stb.).”
Forrás: Pixabay

A kérdezés konkrétumait illetően első lépésként érdemes tudatosítani és elkülöníteni a nyitott és az árt kérdés jellemzőit. (Nem ritkán hallunk a „zárt kérdés” hátrányairól – holott a maga idején és helyén megvan a maga szerepe ennek is a kommunikációban.)

Zárt kérdés

Olyan kérdéstípus, melyre röviden, egy szóval, általában igennel vagy nemmel felelhetünk. Ezt akkor alkalmazzuk, ha olyan kérdésünk van, melyre rövid, egyértelmű választ akarunk kapni. Célirányos kérdés.

Előnyei:

  • konkrét információkra kérdez rá,
  • alkalmas tényszerű információk ellenőrzésére,
  • alkalmas a feleslegesen fecsegők „leállítására”, a beszéd témájának mederben tartására és a hatékony időgazdálkodásra.

Nyitott kérdés

A mindennapi életben egyik leggyakrabban alkalmazott kérdéstípus. Olyan kérdés, melyre bőven, kifejtően kell/lehet válaszolni. (Ezért alkalmazható sikeresebben egy-egy történet elmesélésére.)

A válaszadásban nem szab meg semmilyen irányvonalat. Pl. „Mi a véleménye…?” „Mit tud mondani a …-ról?”

Előnyei:

  • beindít egy beszélgetést,
  • beszélteti, „megnyitja” a megkérdezettet,
  • sok információt hoz a felszínre.

Forrás: Kraiciné Dr. Szokoly Mária: Felnőttképzési módszertár

Előző cikk„Az ötletek körülvesznek minket, „csak” észre kell venni őket” – interjú
Következő cikkNégyszemszögelemzés az osztályteremben