A nyílt végű kérdésekre nem adható igen vagy nem válaszként – ez egyszersmind azt is jelenti, hogy a válaszadótól bővebb, átgondoltabb választ igényelnek. Bizonyos helyzetekben pedig kifejezetten nyitott végű kérdésekre van szükség.
Például akkor, ha:
- … elképzelésünk sincs a válaszról (Miért kék az ég? Mit csinálsz legszívesebben a szabadidődben?)
- … az a dolog, amire kérdezünk, nem válaszolható meg röviden (Mi a véleményed a blogolásról? Szerinted miért van szüksége az iskolásoknak a nyári szünetre?)
- … részletes választ szeretnénk kapni (Hogyan díszítsük fel a termet a tanévnyitóra?)
Az ilyen kérdésekről, a kérdezésről sok szempontból gondolkodhatunk – főleg óvodai, iskolai környezetben. Érdemes lenne például tudatosan alkalmazni Már csak azért is, mert…
- sokszor lenne szükség „trükkökre”, amelyek nyomán sikerülne (harapófogó használata nélkül) információkat nyerni egy kamasztól az osztálykirándulást illetően
- vagy egy megszeppent kis óvodástól a vakációra vonatkozóan.
- fontos lenne időnként ellensúlyozni a digitális kultúrában fokozottan elterjedt eldöntendő kérdéseket
- érdemes fejleszteni a gyerekek (és felnőttek) kommunikációját, szókincsét, fantáziáját
A nyílt végű kérdések hozzásegíthetnek egymás jobb megismeréséhez is, az iskolásokat/óvodásokat pedig elvezethetik az önálló, alkotó gondolkodáshoz. A nyílt végű kérdések azért is szükségesek, mert olyan adatokat szerezhetünk, amelyek alkalmasak arra, hogy segítségükkel megbízható zárt végű kérdéseket lehessen szerkeszteni.
Néhány további tipp:
- Ahelyett, hogy minden pillanatban azon gondolkodnánk, hogy vajon „megfelelő”-e a kérdés, érdemes néhány „hívószóra” koncentrálni. Érdemes például a „Mesélj arról, hogy…” illetve „Írd le nekem…” indítóformulákat használni.
- „Gyorssegítségként” érdemes átgondolni a kapcsolódó kérdőszavakat is – a miért? hogyan? esetleg: …és akkor? …és aztán?
- Átalakíthatók az igen/nem kérdések is! Például a következőképpen: Szeretsz zenét hallgatni?/Milyen zenét hallgatsz szívesen? ; Jól telt a nyári szünet?/Hogy telt a szüneted?
- A már feltett zárt kérdéseket is kiegészíthetjük nyitott végű kérdésekkel: Tetszenek Weöres Sándor versei? Mi fogott meg bennük leginkább?
Hogyan, milyen körülmények között NE tegyünk fel nyitott kérdéseket?
- Ne tegyünk fel homályos tartalmú vagy kétértelmű kérdéseket.
- Ne tegyünk fel olyan kérdést, amelyben lényegében megfogalmazzuk, hogy milyen választ várunk (Miért sikerült nagyszerűen a kirándulás?) hiszen ez lényegében nem hagy teret a kérdezettnek, hogy valós véleményét (kulturált formában) kifejtse.
- Nem érdemes túlterhelni a kérdéseket, illetve e válaszadókat: egy kérdésben lehetőleg egy-két témát említsünk meg. (Milyen érzés volt a tanév végén elhagyni az iskolát és mit vártál a vakációtól? Hová mentél volna legszívesebben?)
Forrás: Kaszás György: Gondolkodássuli
