„Kassák Lajos emlékére összeállított lapszámunk a magyaravantgárd meghatározó alkotójának szépirodalmi, irodalomszervezői és képzőművészeti munkásságát, illetve annak hatását és utóéletét állítja fókuszba” – fogalmazta meg a lapszám bevezetőjében Pataky Adrienn szerkesztő. „A széles közönség számára szinte ismeretlen művészt és az általa folyamatosan újraalkotott ars poeticát a maga összetett egységében mutatjuk meg. Irodalom- és művészettörténészeket kérdeztünk többek között arról, milyen szerepet játszott Kassák a hazai és a nemzetközi avantgárd művészetben, milyen szellemi örökséget hagyományozott tovább, és milyen szakmai tevékenységet végez a róla elnevezett múzeum. Az összeállítás ezentúl bemutatja Kassák folyóiratait, művészeti programjait, árnyalja a Nyugathoz, illetve Babits Mihályhoz fűződő viszonyát, és rámutat az Európai Iskola művészcsoporttal való kapcsolatára. A műelemzések a József Attila-hatásokat is számba véve Kassák néhány versén, illetve regényén túl nagyszabású önéletrajzi művére, az Egy ember élete című munkára irányulnak.” A lapszám emellett bemutatja az életmű recepcióját és a kortárs költészetre, illetve a neoavantgárdra gyakorolt hatását, sőt, a közoktatásban kialakult helyét is.
Ez utóbbi kapcsán igen fontos és tanulságos Almássy Balázs cikke, aki gyakorló magyartanárként rögzítette a Kassák életművének tanításával kapcsolatos tapasztalatait. Ez annál is inkább lényeges, mivel „ha Kassák Lajos iskolai oktatásának napjainkban megvalósuló lehetőségét vizsgáljuk, akkor tehát megállapíthatjuk: Kassák a mai, tehát a 2020-as NAT-hoz igazított tankönyvben és szöveggyűjteményben továbbra is megtalálható, és bár közép- vagy emelt szintű kötelező érettségi tananyagként nincs számontartva, de az alaptantervben bennmaradt.”
Almássy a Kassák-tanítás néhány izgalmas aspektusát is megosztja az olvasóval: „Az automatikus írás, a dadaista szózáporjáték, vagy a szövegfolytonosságot felborító és szétszakító »szövegdobáló« gyakorlatok által ízekre szedünk szét kötelező olvasmányként, memoriterként feladott irodalmi vagy közismert könnyűzenei szövegeket, és alkotunk valami sajátosan egyedit – akár csak azzal, ahogy a nyomtatott írásképet befolyásoljuk különböző tipográfiai megoldásokkal. Ezek mind segítenek kézzelfoghatóbbá tenni a szabadalkotásélmény kassáki mértanának működési elveit. Kassákot ezután pedig talán már nem tananyagként, hanem kreatív gyakorlatként olvassák, személyesen is megtapasztalva az alkotásközpontú művészet eszményét.”
Forrás: https://irodalmimagazin.hu
