Kedves László, „az ELTE Savaria Egyetemi Központban most zárult le egy olyan projekt, amely azt célozta, hogy a közgazdászképzésben kiemelje a zöld szempontokat, ezzel a jövő vezető generációjának megfelelő ismereteket biztosítson”. Mi hívta életre azt a projektet?
Egyszerre három dolog kellett hozzá.
Egyrészt ma már nem kétséges, hogy a klímaváltozás mindnyájunkat érint, és hatással van mindennapjainkra: gondoljunk csak a naponta megdőlő hőmérsékleti rekordokra, az özönvízszerű esőkre vagy a szárazságra. Azt is tudjuk, hogy ezeket a hatásokat a mi tevékenységünk idézi elő: fogyasztásunk, termelésünk, közlekedésünk. Azt is tudjuk, hogy cselekedni nem holnap kell – tegnapelőtt kellett volna. Ezen változtatni sajnos már nem tudunk, de a jövőbeli cselekvéseket tudjuk befolyásolni. A cselekvési lehetőségeink egyik része az üzleti élet területét érinti: olyan termékeket kell gyártanunk, úgy kell a vállalat működését megtervezni, hogy az a lehető legkisebb mértékben legyen káros a környezetre. A probléma tehát adott, ismerjük.
Másrészt a hallgatóink már eddig is nyitottak voltak a zöld gondolkodás felé, hiszen tudatában vannak a problémának és a veszélyeknek. Egyre több szakdolgozó szeretne valamilyen zöld témában szakdolgozatot írni; illetve egyre többen fogyasztanak tudatosan, fenntarthatósági szempontokat is figyelembe véve. Ezt látva már régen szerettük volna a zöld gondolkodást közelebb hozni a hallgatóinkhoz az oktatás során is. Ezt meg is tettük, egyes órák kereteiben – a cél azonban az volt, hogy interdiszciplinárisan, a maga komplexitásában mutassuk be a fenntarthatóság problémáját; úgy, hogy közben lehetséges megoldásokat is bemutatunk.
Harmadrészt a projekthez forrásra is szükség volt – ezért örültünk nagyon, amikor a Nemzeti Tehetség Program Innovatív tanulási környezet kialakítása és komplex tehetségsegítő programok megvalósítása elnevezésű pályázatán nyert a Marketing going green. A fenntarthatóság kontextusai és a fenntarthatósággal összefüggő szemléletformálás lehetőségei a zöld marketing kontextusában címen benyújtott pályázatunk. Ez a három dolog – ötlet, igény, pályázat – kellett ahhoz, hogy a projekt ebben a formában megvalósuljon.
Hogy tud találkozni a közgazdász szakma és a klímaváltozás vagy a környezetszennyezés?
A közgazdasági – elméleti – oldalt nem szeretném érinteni; csak annyit mondanék, hogy egy véges rendszerben (Föld) nem lehet végtelen növekedés. A gyakorlati – gazdálkodási – oldalt nézve a válaszom: mindenhol. A környezetszennyezés egy – nagy – részét fogyasztásunk és annak kontextusai – a gyártás, szállítás, eldobás – okozzák. Szükség van még egy pólóra, megvesszük – és csak a szekrényben áll, és sosem vesszük fel. Nem nagy ügy, gondolnánk, amikor három év múlva kezünkbe kerül, és leselejtezzük. Ez az egy póló 2700 liter vízbe kerül. És ez csak az elpazarolt víz. A nyersanyagokat szállították, a készterméket ismét szállították. Színezték. Ha online rendeltük, csomagolták, postázták. Mindezt csak azért, hogy álljon a szekrénybe. Egyrészt tehát fogyasztási magatartásunkon kellene változtatni és azt tudatosabbá tenni.
Erre mondhatjuk, hogy jó, de ha nem vásárolunk, akkor számos vállalat tönkre fog menni. Igen, biztosan. És számos új vállalat fog születni, új megoldásokkal, új termékekkel; vagy éppen a termékek helyett szolgáltatásokkal. Ezek a vállalatok új fogyasztókat fognak bevonzani, a hatékonyabb – fenntartható – működésükkel takarékosabbak lesznek, jobban vonzanak befektetőket. Tehát nyernek. Jelenleg ha egy vállalat azt gondolja, hogy minden mehet tovább úgy, mint eddig – tehát nem kell foglalkozni a fenntarthatóság kérdéseivel – az vesztett. Rövid távon fogyasztókat, hosszú távon piacot, hasznot és profitot. Ez a működés radikális újragondolását jelenti – akik ezt meg tudják tenni, azok lesznek a jövő nyertesei.
A gazdaság és a fenntarthatóság összefüggései nagyon sokrétűek. A projekt keretében egy 21 tanulmányt tartalmazó tanulmánykötetet is kiadtunk a témában, amelyben a szerzők a zöld gazdaság kapcsán a lehetőségeket és az aktuális trendeket járják körül. A kötet címe: A zöld üzleti gondolkodás és a zöld marketing lehetőségei és kihívásai.
„A projekt során az órákon és a workshopokon olyan tudást, kompetenciákat és készségeket sajátíthatnak el, amelyet később, a gazdasági életben tudnak hasznosítani, hogy zöldebbé és fenntarthatóbbá tegyék vállalatok működését.” Mesélne kérem kicsit a részletekről? Milyen gyakorlati, valós életből vett problémákat lehet bevinni a workshopokra?
Az előadások és a workshopok egy-egy témát dolgoztak fel, amelyek egy része a fenntarthatóság interdiszciplináris összefüggéseit mutatták be: a biológia sokféleségre gyakorolt hatástól a klímaváltozással összefüggő globális problémákig. Az előadások másik része a gazdaság fenntarthatósági kérdéseit tárgyalta általánosságban, vagy egy konkrét példán keresztül. Néhány példa: körforgásos gazdaságról szóló előadás jó példákat mutatott be, hogy milyen megoldások működnek ma a világban. A zöld marketinggel kapcsolatos előadás arra hívta fel a figyelmet, hogyan lehet a termék tervezésébe és hirdetésébe a fenntarthatóság gondolatát érvényre juttatni. Az élelmiszerpazarlással kapcsolatos előadás amellett, hogy felhívat a figyelmet a problémára, megmutatta azt is, mit tehetünk mindnyájan azért, hogy kevesebb élelmiszer menjen veszendőbe. Egy további előadás egy konkrét, magyar hotel zöld megoldásait mutatta be.
Az előadások mellett egy tanulmányúton is részt vettünk a projekt keretében, ahol egy szálloda és Szombathely város fenntarthatósági törekvéseit és megoldásait a gyakorlatban a helyszínen ismerhettük meg.
Azon tanulók, akik részt vesznek a projektben, hogyan tudják hasznosítani majd a tanultakat a munka világában?
A kapott tudással a hallgatók többek lettek: a fenntarthatósággal kapcsolatos tudás az üzleti életben ugyanis felértékelődik. Hosszú távon tehát olyan tudást kaptak kezükbe, amely segíti jövőbeli karrierjüket.
A hallgatók egyrészt munkavállalóként tudnak kezdeményezni változásokat munkahelyükön. Ez már most – pár héttel a projekt zárása után – is megtörténik: van olyan hallgató, aki kötelező gyakorlatát végzi egy vállalatnál, és próbálja a rá bízott folyamatokat ott már most úgy alakítani, hogy azok minél fenntarthatóbbak és környezetkímélőbbek legyenek. Aki pedig később saját cég alapítása mellett dönt, vagy egy vállalatnál vezető pozícióba kerül, felülről, vezetőként tudja a folyamatokat és a cég működését nagy mértékben megreformálni. Sőt, ha saját céget alapít, ideális esetben az a cég egy zöld ötletre épülő vállalkozás lesz. Tudom, hogy több hallgatónak vannak ilyen irányú tervei.
De nem csak a munka világában hasznosíthatják a tanultakat: az is eredmény, ha csak saját szűkebb környezetüket – családjukat, barátaikat – arra sarkallják a projekt résztvevői, hogy fenntarthatóbban, tudatosabban hozzák meg fogyasztói döntéseiket.
Köszönjük az interjút!
