- A Future Materials 2023 konferencia során felmerülő kérdések közé tartozik például, hogyan lehetne fenntarthatóbb a ruhánk, a tányérunk, bútoraink alapanyaga vagy a kanapénk, üléseink borítása? Miért aktuálisak most is ezek a témák?
A Future Materials Konferencia célja, hogy inspiráló találkozási pont legyen olyan kutatók, diákok, designerek és vállalkozások számára, akiket foglalkoztatnak a legújabb anyagok és anyaginnovációk. Az idei konferencia kulcsszava a hulladék: olyan előadásokon és workshopokon vehetnek részt az érdeklődők, amelyeken hulladékkal kapcsolatos anyaginnovációkat ismerhetnek meg.
A téma aktuális, mert sok hulladék terheli az ökológiai rendszereinket. Az egyre növekvő fogyasztással járó folyamatok, a gyártói gyakorlatok és a vásárlói igények egyre csak fokozzák ezt a terhelést. Ez az állapot nem fenntartható, sem a nyersanyagigénye miatt, sem a hulladék miatt, ami marad utána.
Szerencsére a változásra való igény érzékelhető, ezért érdemes láthatóságot és teret adni azoknak az ötleteknek, innovációknak és kutatási irányoknak, amelyek ebben a globális átalakulásban segítségünkre lehetnek és inspirálóan hathatnak.
- Milyen innovációk alakítják a jövőben a mindennapi használati tárgyaink megjelenését és leginkább környezettudatos utóéletét? – ez is egy felvetett kérdés.
A tárgyaink megjelenését és utóéletét például az összetett tervezési szempontok és a felhasznált alapanyagok határozzák meg. Ezek nem függetlenek egymástól. Már a tárgy tervezésekor számolni kell vele, hogy annak lesz a használatán túli utóélete, valamilyen módon az alapanyag újra hasznosulni fog. Ez ma még sajnos nem alapvetés, de pont az ilyen konferenciák, mint a Future Materials segít tudatosítani, hogy a designnak is ebbe az irányba kell elmozdulnia. Az esztétikai, kényelmi és funkcionális, azaz a felhasználói igények mellett, bútoraink, ruháink, épületeink anyagainak például hosszúéletűnek, javíthatónak vagy újrahasznosíthatónak, esetleg lebomlónak kell lennie. Ez komplex tárgy-, folyamat- és szolgáltatástervezést jelent, mely egyszerre több szakterületet és iparágat érint.
Az anyagtervezés területén nagyon izgalmas újdonságok látnak napvilágot az elmúlt időszakban. Ezek egy része arra fókuszál, hogy az eddig hulladékként kezelt anyagokat hasznosítsa újszerű módon, ezzel megóvva azokat a szeméttelepekre való kerüléstől és elégetéstől. Egy másik kategória pedig azt tűzi ki célul, hogy az általuk tervezett anyagokkal már ne fordulhasson elő, hogy terheljék a környezetünket: például lebomlóak, vagy többször újrahasznosíthatóak.
- Hogyan lehet a fenti témákat bevinni a pedagógiai gyakorlatba? Mi az a kor, amikortól érdemes foglalkozni ezzel, beszélgetni a gyerekekkel?
A gyerekek esetében fontosnak tartom, hogy felkeltsük az érdeklődésüket a téma iránt. A gyerekek fogékonyak a jó példára és kíváncsiak a miértekre, ezért lényeges, hogy – természetesen koruknak megfelelően – beavassuk őket ebbe a komplex problémahalmazba: a fogyasztás, a divat, az általunk használt anyagok és a környezetszennyezés összefüggenek, nem távoli, hanem saját bőrünkön tapasztalható kérdések.
Tinédzser ismerőseimen tapasztaltam, hogy a klímaszorongás egy létező állapot, ezért gondolom, hogy a jelenlegi helyzettel és a drasztikus számadatokkal ne a pánik keltése legyen a cél, hanem annak a tudatosítása, hogy egyénileg, a mi kezünkben is ott van választás és a változtatás lehetősége. A gyermekeknek is szükséges látniuk, hogy nem tehetetlenek, sok kicsi sokra megy, otthon is és az iskolában is. Az egyéni és a közösségi cselekvés tudatos felhasználóvá nevelhet bennünket.
- Tudnátok esetleg gyakorlatias feladatokat vagy témaötleteket javasolni, melyeket a diákokkal is ki lehet dolgozni?
Egészen egyszerű, gyerekek számára is elérhető dolgokra lehet felhívni a figyelmet. Például egy ruhadarabot kiválasztva izgalmas kutatómunkát lehet kezdeni, mely tanulságos felfedezésekhez vezethet. Mennyi információt tudunk összegyűjteni az adott ruhadarabról? Mit árul el a címke, miből és hol készült? Az alapanyagát hogyan állítják elő? Mit jelent az, ha egy ruha Távol-Keleten készült? Milyen utat járhatott be egészen a ruhásszekrényedig? Van olyan ruhadarabod, amely Magyarországon készült? Az előállításon túl fogyasztócentrikus kérdések is felmerülhetnek: Hányszor hordod az adott ruhadarabot? Ha kinőtted, mi lesz a sorsa? Megörökli a testvéred? Ha elszakad, mi történik? Hogyan lehet megjavítani? Törlőrongy lesz belőle, esetleg a kukába kerül? Ezek a kérdések gyakorlatilag bármely természettudományos tantárgy, de akár egy osztályfőnöki órán vagy kisebbeknek környezetismeret órán is feltehetők.
- A konferencia során elhangzó témák több iparágat is érintenek, így hamarosan helyet kaphatnak a szakképzésben is. Mennyire tartjátok fontosnak, hogy ezekről az újításokról halljanak, vagy foglalkozzanak velük a jelenleg még a szakmával ismerkedő diákok?
Az egyetemi és a felnőttképzésben is fontos, hogy a diákok a képzésük során minél hamarabb találkozzanak azzal a ténnyel, hogy ha készítenek valamit, annak kisebb-nagyobb ökológiai nyoma és utóélete is van. Mire a jelenlegi hallgatók képzése véget ér, addigra életbe lépnek például azok az uniós szabályozások, melyek a hulladékmennyiség csökkentésére, nyomon követésére irányulnak. A jövőnkkel kapcsolatos globális fenntarthatósági célok nem korlátok, hanem egy friss tervezési szemlélet, új módszereket igénylő helyzet, melynek már komoly szakirodalma van, és sok gyakorlati jó példával találkozhatunk szerte a világban.
A hallgatók elképesztő kreativitással rendelkeznek, ezt látjuk a saját intézményünkben is. A Future Materials Konferencia során tovább inspirálhatjuk őket, így támogatva a hallgatókat és az innovatív ötletek születését, hogy harmonikusabban élhessünk együtt a környezetünkkel.
- Ha 5 olyan kulcsszót kellene kiemelni, ami kapcsolódási pont lehet a konferencia és az oktatás világa között, melyek lennének azok?
Tanulás, Inspiráció, Tudatosság, Jövő, Cselekvés
Részletes program, regisztráció és további információk: https://futurematerials.mome.hu/
