Kezdőlap jó példák

A bocsánatkérésről

Egyre ismertebbek azok az elméletek (és azok a mindennapi tapasztalatok), amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy nem minden esetben elég azt mondani, hogy „sajnálom”. Vajon miért? És mit, miért érdemes még ilyenkor mondani? Írásunkban ilyen és hasonló kérdésekre keressünk válaszokat.

Forrás: Pixabay

Ismert tény, hogy a bocsánatkérés tanulható és fejleszthető. (És fejlesztendő is – különösen egy közösségben.) E téren a legismertebbek Gary Chapman és Jennifer Thomas kutatásai, akik szerint a bocsánatkérés öt alapelemből tevődik össze: a fájdalmunk kifejezéséből, a felelősség vállalásából, a kárpótlásból, az őszinte megbánásból és a megbocsátás kéréséből. (Ezeket nevezik a bocsánatkérés öt nyelvének.) A kutatók azt is hangsúlyozzák, hogy az emberek különféleképpen reagálnak a bocsánatkérésre abból a szempontból is, hogy ebből az öt elemből melyike(ke)t hangsúlyozzuk. Elsősorban azért, mert mindegyik mást jelent.

A bocsánatkérés különféle „stratégiáinak” elsajátítása a bocsánatkérő felet is segíti abban, hogy megértse és kifejezze saját érzelmeit és aktuális érzéseit. Ezek jobb megértésével könnyebb a bocsánatkérés, hiszen nem megalázkodást, határaink vagy véleményünk feladását jelenti – arról nem is beszélve, hogy mind „kommunikációs repertoárunkat”, mind érzelmi intelligenciánkat fejleszthetjük vele.

  1. Fájdalmunk kifejezése – „Sajnálom.”

Ebben az esetben bocsánatkérés érzelmi hátterét fejezzük ki. Az ilyen típusú bocsánatkérések arról biztosítják a megbántott felet, hogy megértettük: korábbi szavaink vagy viselkedésünk gondot, kellemetlenséget, rossz érzéseket okozott. Ha részletesen kifejtjük, mennyire sajnáljuk a történteket, azzal azt is kifejezzük, hogy megértettük: mélyen megbántottuk a másikat. (Például így: „Tudom, hogy nagyon megbántottalak. Nekem is fáj. Őszintén sajnálom, amit tettem.”)

  1. A felelősség vállalása – „Hibáztam.”

Ha elismerjük (akár kifejtjük) a másik (mások) számára is nyilvánvalóvá tesszük, hogy vállaljuk a felelősséget azokért a tetteinkért, amelyek problémát okoztak.

  1. Kárpótlás – „Mivel tehetném jóvá a történteket?”

Az a szándék, hogy az általunk okozott problémát megpróbáljuk jóvátenni, mindig az őszinte bocsánatkérés bizonyítéka. A kárpótlás, a kiegyenlítés, a másik által elszenvedett veszteség pótlásának felajánlása jelzi, hogy törekszünk (és akár áldozatot is hozunk) az igazság, a rend, a harmónia helyreállítása érdekében.

  1. Őszinte megbánás – „Ígérem, azon leszek, hogy ne forduljon elő többé!”

Ezzel jelezzük, hogy megváltozott a hozzáállásunk, elgondolásunk a korábbi helyzetről.

  1. A megbocsátás kérése – „Meg tudnál bocsátani?”

Ebben az esetben az, aki bocsánatot kér, szeretné minél teljesebb formában helyreállítani a kapcsolatot. Ez a gesztus arra utal, hogy felismertük, hogy nehézséget okoztunk másnak. Ilyenkor azt is jelezzük, hogy a figyelembe vesszük a másik (a kapcsolatra vonatkozó) döntéseit figyelembe venni.

Előző cikkTanártalálkozások – „a mesterséges intelligencia új perspektívákat hozhat a művészi alkotófolyamatokban, de soha nem helyettesítheti az emberi kreativitást”
Következő cikkTanártalálkozások – „Tanulj játszva, játssz tanulva!”