Kedves Norbi, ha a zenetanításról hallok, mindig te jutsz eszembe. Mesélnél kicsit arról mikor találkozott a pedagógiai gyakorlatodban a digitalizáció és a zene?
Ha megengeded sokkal „mélyebbről”, távolabbról kezdeném a választ. A ’80-as évek elején, általános iskolásként találkoztam először IKT eszközzel egy Commodore 64 „személyében”. Természetesen először a játékok ragadtak magukkal – csakúgy, mint a mai gyerekek nagyrészét – de mivel akkor már zeneiskolába is jártam és a programozás is érdekelt, a Simons’ BASIC segítségével írtam zenét és kottáztam is, amit mártix nyomtatóval ki is nyomtattam. Természetesen akkoriban még nem volt olyan iskolai tantárgy aminek keretében képezhettem volna magam és az internet is még csak „klinikai körülmények” között létezett, így autodidakta módon, könyvekből és újságokból tanultam. Ezt a rövid személyes kitérőt azért tettem, mert így talán sokkal jobban rá tudok arra világítani arra, hogy az életemben nem az volt a legmeghatározóbb momentum, hogy a pedagógiai gyakorlatomba mikor kezdett beépülni a digitalizáció, hanem az, hogy már tanulóként milyen tapasztalatokat szereztem ezen a téren, és hogy azokat hogyan tudtam átkonvertálni és továbbfejleszteni zenészi és zenetanári munkámmal kapcsolatban. A külvilág számára is érzékelhető változás ezen a területen akkor állt be, amikor 10 évvel ezelőtt megkezdtem doktori tanulmányaimat Szegeden és megjelentek első publikációim.
Több zenepedagógiai kutatást végzel kollégáiddal, mi az, ami jelenleg leginkább foglalkoztat?
Igen, több területen is részt veszek kutatásokban (motiváció, képességfejlődés), természetesen elsősorban zenei témákban, azonban mostanában egy sajátfejlesztésű digitális mérőeszköz (ami egy applikáció) tökéletesítése foglalkoztat a leginkább. Ezzel az eszközzel szoftveres úton tudjuk a tanulók éneklési- és ritmustapsolás képességét mérni a tesztfelvételtől a kiértékelésig. Kérdezhetnéd, hogy de miért is fontos ez? Miért kell/érdemes a folyamatot digitalizálni? Erre a válasz röviden az, hogy: mert a digitalizáció megkönnyíti a tesztfelvételt és az értékelést is. De sokkal informatívabb, ha egy példán mutatom be ennek az applikációnak a hasznát. Ha mondjuk egy 300 fős tanuló mintáról (ami még nem is olyan nagy) szeretnénk megtudni azt, hogy mennyire fejlett az éneklési képességük, ahhoz minden tanulóval egyesével kell egy – esetünkben – 25 itemes kérdőívet felvenni. Már ebben a tesztfelvételi szakaszban is nagy segítség a digitális eszközhasználat, de igazán az értékelés fázisában érzékelhetjük ennek nagy hasznát. A példaként felhozott vizsgálatban keletkezik 7000 darab fájlt, amit a teszt értékelőinek egyesével meg kell hallgatniuk és pontozniuk. A szoftver használatával ezt az óriási „emberi erőforrás” által elvégzett munkát tudjuk megspórolni azzal kiegészítve, hogy Herz-pontosságú adatokhoz juthatunk, ami az ember általi értékelésnél nem megvalósítható. Maga fejlesztés nem csak a tesztfelvevő/értékelő applikáció kidolgozását takarja, hanem a kutatás a tesztprogram működésére is kiterjed.
Mennyire jelent már meg a ti munkátokban is a mesterséges intelligencia? Milyen érzéseid vannak ezzel kapcsolatban?
Ezzel kapcsolatban a legfrissebb zenei élményem a Beatles Now and Then című dala és nagyon aktuális a kérdésed, mert úgy vélem, hogy az AI megjelenése a zenészek zeneszerzők, zenepedagógus életében is egy „szintlépést” jelent. Rögtön ezer kétely, kérdés, probléma merül fel az emberben, de közben megindulnak az ötletek, mozdul a kreativitás, fellobban a motiváció. A digitalizáció AI előtti világa is nagyon felkavarta a zenei életet, ez is fel fogja. Talán plasztikusabb, ha egy példán keresztül világítok rá az AI használatának pozitív és negatív hatásaira. Ha zenetanárként a videómegosztó csatornán közzétenni kívánt videóhoz egyedi háttérzenét szeretnék, akkor felkeresek egy „AI Music Generator” oldalt, ahol az általam megadott instrukciók, paraméterek alapján a mesterséges intelligencia elkészít egy zenét. Előnyök: időt, energiát és/vagy pénzt spóroltam. Hátrányok: nem „foglalkoztattam” zeneszerző és hangfelvétel készítésével foglalkozó kollégáimat, ráadásul, ha mégsem vagyok teljesen elégedett az AI produktumával, akkor további időráfordításra lesz szükségem. Dilemmák: Ki a szerzői jog és előadói jog tulajdonosa? Az AI (még) nem lehet. A cég, aki szolgáltatja az AI tudását? Vagy én, aki „ellátta” paraméterekkel az AI-t? Szerintem rettenetesen érdekes és egyelőre megválaszolatlan kérdések ezek. De engedd meg, hogy tetézzem! Ha 2023-ban segített az AI befejezni a Beatles egyik félbemaradt dalát, akkor vajon mikor segít befejezni Franz Schubert 8. “Befejezetlen” szimfóniáját? Mi lesz annak az eredménye? Szeretjük majd annyira, mint amennyire most sikeres a Now and Then?
A zenetanárrá válás motivációs összetevői címet viseli az egyik legújabb írásotok. Melyek a legfontosabb motivációs tényezők?
Földi Fannival és Józsa Krisztiánnal közösen végzett kutatásunkra azért vagyok büszke, mert nem találtunk olyan korábbi hazai elemzést, amely a bolognai rendszer bevezetése előtt diplomát szerzett hangszeres zenetanárok hangszer- és tanári pályaválasztási motívumait hasonlította volna össze a már új képzési struktúrában végző zenetanár szakos hallgatókéval. Kérdésedre válaszolva, tehát van itt még egy csavar, hiszen a motivációs tényezőket a jelenlegi és korábbi felsőoktatási szisztéma összevetésében végeztük el. Négy fő kérdésünk volt: (1) Miért döntöttek a hangszertanulás mellett? (2) Milyen tényezők játszottak szerepet a hangszer kiválasztásában? (3) Milyen tényezők játszottak szerepet a tanári pálya választásában? (4) Milyen különbségek vannak a tanárjelöltek és a gyakorlott tanárok között? A két csoport válaszaiban több különbséget is ki tudtunk mutatni, de kérlek engedd meg, hogy most csak egy – számomra pozitív – területet emeljek ki. A már több éve zenetanárként dolgozó pedagógusok többsége inkább előadóművészi pályát képzelt el magának, és csak „később alakult úgy” az életük, hogy mégis tanítani kezdtek. Ezzel szemben a tanárjelöltek egy kivétellel mind tudatosan választották a pedagógus pályát és az ehhez szükséges képzési formát. A további eredmények is nagyon érdekesek szerintem, ha megengedsz egy kis reklámot, itt bárki elolvashatja a teljes cikket: https://shorturl.at/eprJV
Melyek egy zenetanár digitális hátizsákjának elengedhetetlen elemei, melyeket például egy alsós tanító is tud már használni egészen kicsikkel?
A Covid lezárás ideje alatt sokszorosára nőtt az olyan – egyébként már előtte is nagyon aktívan és az oktatásban relevánsan használható – weboldalak látogatottsága, mint a LearningApps, a Wordwall vagy a Kahoot!. Ezek az ének-zene, de akár a hangszeres tanárok számára is nagyon hasznos platformok. Ha ki kellene emelnem egy-két megoldást, akkor a tanítók és az ének-zene tanárok számára a :|Musicators és Zenesziget lenne az, amelyet nemcsak azért ajánlok, mert úgy vélem, hogy jól átgondolt digitális módszertani koncepciók mentén épülnek fel, de mindkettőhöz találhatóak pedagógusok számára készült oktatóanyagok is az alábbi weboldalakon:
Hangszeres tanárok számára a weboldalamon fejlesztési területenként kategorizálva összeállítottam egy gyűjteményt, amiről úgy vélem az elméleti- és gyakorlati szempontból is hasznosak lehetnek. https://shorturl.at/djnqH
A sorozatot szerkeszti és tördeli Tóth Éva főszerkesztő. A megjelent részek ezen a linken tekinthetők meg.
