Kedves Zsuzsanna, legutóbb 3 éve beszélgettünk. Milyen mérföldkövek voltak a szakmai életutadban azóta?
Sajnos kisebb-nagyobb egészségügyi gondok miatt nagyobb lélegzetvételű munkára nem vállalkoztam, viszont több novellát is írtam és más érdekes munkákban is részt vettem, mint például a Móra-projektben. 2022-ben jelent meg az Irodalmi Jelenben a Mesélő erkélyek című novellám, 2023-ban pedig a Petrezselyem című írásom a Pannon Tükörben. Több mesémet, versemet publikáltam az Irka című újságban, ami a Kárpátaljai Pedagógusszövetség gyermeklapja.
2021-ben a nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtár Vécsey Utcai Fiókkönyvtára felkért egy adventi mese megírására. Számos kortárs szerző meséjéből született meg az Adventi Mesekalendárium, aminek az volt a különlegessége, hogy az olvasók, köztük gyerekek olvasták fel a meséket. Egy évvel később e-könyv formájában meg is jelent az ezekből a történetekből összeállított meseantológia a Mogul Kiadó jóvoltából. Ekkor született meg Pepita, a szerencsemanó alakja. Az én mesém címe Az elgurult szerencse volt. Pepita alakja annyira a szívemhez nőtt, hogy a történetét tovább szőttem, és 2023-ban a Mese, zene…csudajó programon róla meséltem a gyerekeknek. A Pepita otthonra lel című mesét olvastam fel, és dolgoztuk fel a gyerekekkel. Évek óta mesélek már ezen az újpesti rendezvényen.
Új könyved a magyarság őstörténetét dolgozza fel, fókuszban a mondákkal. Honnan jött a téma?
A Móra kiadó keresett meg 2022-ben, hogy a Móra Kiadó EDU portfólióján belül szeretnének indítani egy sorozatot, amely bizonyos, tananyaghoz kapcsolódó témákat könnyed, humoros és élvezhető formában segít feldolgozni a gyerekeknek. Két témát jelöltek meg, a magyarság őstörténetét és a j-ly-s szavak gyakoroltatását. Választhattam, és mivel én történelem-magyar szakos is vagyok, a történelmi téma jobban vonzott. Ez nagy feladat volt, ami kutatómunkát is igényelt.
Az új sorozatot címe a (N)agykaland lett.
Ez egy kalandjáték típusú könyv, amit gyerekeknek nem lineárisan kell olvasniuk, hanem mindig ők választják meg, merre kanyarodjon a történet. Mondhatjuk tehát hogy valamilyen szinten egyéni tanulási útvonalakat biztosít. Miért pont ezt a típust választottad? Mit ad ez a hagyományos történetmeséléshez képest?
A kiadónak konkrét koncepciója volt az egyes kötetek struktúráját illetően. Így tudták közvetlenül segíteni a szerző munkáját, illetve gyakorló, aktív pedagógusok adták meg az egyes témákhoz kapcsolódó kulcsfogalmakat és sarokpontokat. Vagyis a kiadó döntötte el, hogy ez egy kalandjáték típusú könyv legyen. Én magam nagyon szeretem az ilyen könyveket, sőt majdnem harminc évvel ezelőtt magam is megpróbálkoztam egy hasonlót írni. Akkor azt nem fejeztem be, de most nagy hasznát vettem annak a korábbi próbálkozásnak.
Az ilyen típusú könyvek nagy előnye, hogy választási lehetőséget ad az olvasónak, és újra olvasás esetén egy egészen más történet bontakozhat ki.
Milyen korosztály számára készült a könyv és hogyan használható akár tantermi környezetben?
A könyv alsó tagozatosok számára készült, de mivel a magyar őstörténetet ötödik osztályban tanulják a gyerekek, szerintem még az ötödikes évfolyamon is jól használható. Sajnos még csak egyéni visszajelzéseket kaptam, amik nagyon biztatóak, de remélem, hogy hamarosan a tantermi felhasználásról is többet fogok tudni.
A könyv a Móra Kiadó edukációs csoportjának kiadványa, céljuk új módszerek keresése, amelyek megfelelnek a modern elvárásoknak, a mai gyerekek igényeinek. Hogyan felel meg a TE könyved ezeknek az elvárásoknak? Milyen akár 21. századi készségei fejlődhetnek a tanulóknak a használata során?
Az ilyen típusú könyvek legnagyobb előnye az olvasó bevonása a történetbe. Így az olvasó úgy érzheti, egy kicsit maga is alakíthatja a történet folyását. Így még személyesebb lesz az olvasási élmény. Amiben az én könyvem eltér, hogy az időutazás segítségével repítettem vissza a főszereplőt a múltba. Így a régi eseményeket egy mai gyerek szemszögéből láthatjuk. Arra azonban nagyon kellett figyelnem, hogy a történelem menetét nem változtathatom meg, nem írhattam alternatív történelmet, mert az egy másik műfaj. A hangsúlyt az életmódra helyeztem, és arra, hogy valódi választások legyenek. Például, ha valakit a nyílkészítés érdekel, akkor az az utat választhatja, ha valakinek a lószerszámok keltik fel a kíváncsiságát, akkor arról olvashat. A feladatokat igyekeztem úgy összeállítani, hogy legyenek benne könnyebbek is és nehezebbek is. A könnyebb feladatok közé tartoznak a színezések, a pont összekötős feladatok, vagy a különbségek keresése. A nehezebb feladatokra példa, amikor sorba kell rakni egy történetet, vagy összeolvasni a vastagon kiemelt szavakat. De minden feladat a témakörhöz kapcsolódik, és van is tétje annak, hogy tudja-e valaki a választ vagy sem. Ugyanakkor arra nagyon figyeltem, hogy rossz választás esetén sem azt az eredményt kapja az olvasó, hogy „kalandod itt véget ér”, ami az ilyen könyvek megszokott fordulata, hanem kap még egy lehetőséget a próbálkozásra.
A könyvhöz egy letölthető társasjáték is tartozik, vagyis a könyv elolvasása után egy családi játék keretében újra fel lehet eleveníteni a megszerzett tudást. A társasjátékot a kisebb gyerekekkel kártyák nélkül, a nagyobbakkal kártyákkal játszhatjuk. A kártyákon kérdésekre kell válaszolni.
A könyvet Szabó-Nyulász Melinda illusztrálta, az ő vidám rajzai nagyon jól illenek a könyv hangulatához. Ezen a linken kaphatunk egy kis ízelítőt.
