Kedves Katalin, a nyári szünetben sok középiskolás diák igyekszik bepótolni az iskolai közösségi szolgálat során töltendő órákat. Milyen szabályokat kell a szervezőknek, szülőknek figyelembe venniük?
2016 májusától a középiskola elvégzését közvetlen követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi vizsgák megkezdésének feltétele 50 óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása (kivéve a felnőttoktatásban részt vevő tanulók, illetve a szakértői bizottság javaslata alapján felmentett sajátos nevelési igényű tanulók esetében).
Az iskolai közösségi szolgálat pedagógiai célzatú, szervezett keretek között végzett tevékenység, amely a helyi közösség érdekeit szolgálja, miközben biztosítja a résztvevők személyes fejlődését és tanulását is. Cél az egyén teljes fejlesztésén belül az érzelmi intelligencia, az önbizalom, a felelősségvállalás, felelős döntéshozatal, együttműködés, empátia, konfliktuskezelés és problémamegoldás, mint kompetencia fejlesztése a segítő tevékenység végzésén keresztül. Továbbá a közösségi gondoskodás, karitatív tevékenység, mint az egyik alapérték megismerése és gyakorlása.
A közösségi szolgálat keretein belül egészségügyi, szociális és jótékonysági, oktatási, kulturális és közösségi, környezet- és természetvédelmi, katasztrófavédelmi, gyermekekkel és idős emberekkel közös sport- és szabadidős valamint bűn és baleset-megelőzési területen végezhető tevékenység.
A tanulók ‒ a szülőkkel, tanárokkal való egyeztetés alapján ‒ maguk választhatják ki az általuk végzendő tevékenységeket. A középiskola feladata és felelőssége az iskolai közösségi szolgálat szervezése és koordinálása, a diákok közösségi szolgálatos naplójában rögzített adatok nyomon követése.
A középiskola szervezheti magánszeméllyel kötött megállapodás alapján, illetve saját intézményén belüli tevékenység elvégzésére is a közösségi szolgálatot, ebben az esetben az intézményben meghatározott munkaköri feladatok ellátására nem irányulhat a tevékenység.
Az iskolák és a fogadó szervezetek együttműködési megállapodást köthetnek a közösségi szolgálat végzésére. Amennyiben egészségügyi vagy bűn és baleset-megelőzési intézményben történik a tevékenység, akkor minden esetben a befogadó intézménynél mentor kijelölésére van szükség.
A közösségi szolgálatot az adott tanuló esetében koordináló pedagógus az ötven órán belül – szükség szerint a mentorral közösen – legfeljebb öt órás felkészítő, majd legfeljebb öt órás záró foglalkozást tart.
A közösségi szolgálat teljesítése körében egy órán hatvan perc közösségi szolgálati idő értendő, melybe az utazási idő nem számítható be.
A közösségi szolgálat során a tanuló naplót köteles vezetni, amelyben rögzíti, hogy mikor, hol, milyen időkeretben és milyen tevékenységet folytatott.
A közösségi szolgálat dokumentálásaként a kijelölt pedagógusnak az osztálynaplóban, a bizonyítványban és a törzslapon rögzíteni kell a közösségi szolgálat teljesítését.
Hamarosan elérkezik a kompetenciamérés, milyen változások jelentek meg az országos mérések rendszerében a 2023/2024. tanévben?
A 2023/2024. tanévben két új mérési terület jelenik meg kísérleti mérésként a mérési rendszerben, amely két újabb tantárgyat, a digitális kultúrát és a történelmet vonja be a folyamatba. Ebben a tanévben az országos mérésben és a kísérleti mérésben részt vevő évfolyamok köre a következő: a 4. évfolyam a szövegértés és a matematika mérésében; az 5. évfolyam a szövegértés, a matematika mérésében, valamint a digitális kultúra és a történelem kísérleti mérésben vesz rész. A 6–11. évfolyamos tanulók pedig a szövegértési, a matematikai, a természettudományos, az idegen nyelvi (angol vagy német nyelvi) mérésen, illetve a célnyelvi mérésen (angol, német, kínai nyelv); továbbá a digitális kultúra és történelem kísérleti mérésében fognak részt venni. Az országos méréseket a tanulóknak online felületen kell teljesíteniük. A mérések értékelése továbbra is központilag történik.
A kompetenciamérés eredményeiről nyilvános jelentés készül fenntartói, iskolai és telephelyi összesítésben a mérést követő év február végéig. Az intézmények ezen kívül – saját szempontjaik szerint – tovább elemezhetik az eredményeiket.
Az országos mérés a teljesítményeket nemcsak abszolút skálán mutatja be, hanem a tanulók társadalmi-gazdasági hátterét megjelenítő családiháttér-indexszel kiegészítve is. Mindemellett a 2010. évi mérés óta követni lehet az egyes tanulók fejlődését, és ezáltal képet lehet alkotni az iskola fejlesztő hatásáról is.
A mérések eredményeiről az iskolák folyamatos visszajelzést kapnak, így lehetővé válik a tanulók egyéni fejlődésének nyomon követése, ami – a mérésbe bevont kompetenciaterületek és évfolyamok bővülése révén – a jövőben a korábbinál teljesebb képet fog mutatni a tanulók teljesítményéről. Ez lehetővé teszi a kevésbé jól teljesítő tanulók kompetenciáinak hatékonyabb, célzottabb fejlesztését.
Jön a tavasz, és nemsokára elindulnak a témahetek. Miért jelentős az, hogy ezek a hetek a tanév rendjének részét képezik?
Formailag azért fontos, hogy a tanév rendjében megjelennek a témahetek időpontjai, mert a tanév kezdeténél szükségesek ezek az információk az iskolák éves programjainak tervezéséhez.
A témahetek jelentősége leginkább abban áll, hogy a tárgyi tudás mellett nagy hangsúlyt kapnak a tantárgyakon átívelő készségek, képességek és a szemléletformálás, amelyek elősegítik a változásokhoz való alkalmazkodást is.
Az ismeretátadás élményszerűen, játékos feladatok által történik, miközben olyan mindennapokban használható gyakorlati ismereteket közvetít, amelyek a tudatos felnőtté válást, tudatos életvitelt is támogatják.
Az is lényeges, hogy az osztálytermi nevelés, oktatás hagyományos formái nem feltétlenül adnak megfelelő lehetőséget a csoportfoglalkozások, a kooperatív módszertanok, a komplex megközelítést alkalmazó módszertanok megvalósítására – a témahetes programok a pedagógusokat új lehetőségek, módszerek kipróbálására ösztönzik. Ehhez szakmai segítség is biztosított.
Azt látjuk a kérdőíves visszamérésekből, hogy az iskolák örülnek, ha kinyílik a világuk a külső programokon való részvétel lehetőségével, vagy azzal, hogy önkéntes szakemberek vehetnek részt az iskolai órákon, ahol a munkájukból adódó ismeretek, tapasztalatok megosztásával tágítják a diákok látóterét. Pozitív hozadékként említhető az a visszacsatolás is, mely a tanár-diák együttműködések eredményességének növekedéséről számolnak be.
A 2024-es év témahetei:
b) „PÉNZ7” pénzügyi és vállalkozói témahét 2024. március 4–8. között,
c) Digitális Témahét 2024. április 8–12. között,
d) Fenntarthatósági Témahét 2024. április 22–26. között.
(A témahetekről hamarosan egy minisorozat keretén belül részletesen beszámolunk a szervezőkkel készített interjú formájában – a szerk)
Az oktatási rendszerben az egyenlő esélyek biztosítása kihívást jelent, a digitális szakadék a mesterséges intelligencia megjelenésével talán még jobban mélyülhet, mint eddig. Milyen megoldások léteznek ezek csökkentésére?
A mesterséges intelligencia oktatási célú alkalmazása számtalan kérdést felvet, amelyekről szerte a világban jelenleg is érdemi szakmai vita zajlik. Idő kell ahhoz, hogy a megfelelő, tapasztalatokon, kutatási eredményeken alapuló válaszok megszülessenek ebben a témában. Ugyanakkor azt mindenképpen ki kell emelni, hogy a nevelési-oktatási rendszerek digitális átállása nem csak egy pilléren múlik. Ahhoz, hogy a digitalizáció révén a tanulási-tanítási folyamat a korábbinál valóban hatékonyabb és eredményesebb legyen, olyan komplex megoldásokra van szükség, amelyek a digitális infrastruktúrát, az eszközöket, a tartalmakat és a módszereket, vagyis a mögöttes pedagógiai tudást egyaránt fejlesztik. A szélessávú internet- és WiFi-hálózat bővítésével, a tanulói és a tanári laptopok biztosításával, továbbá a Nemzeti Köznevelési Portálon elérhető digitális tananyagok folyamatos fejlesztésével a Kormány e cél elérése érdekében cselekszik.
