Nem ritkán 1848-as indulókkal hangolódhatunk a március 15-i ünnepségekre: számos helyen az ünnepség kezdete előtt, a gyülekezés, „zsongás” idején hallható. Máshol „bevonulási zene” – s eredeti funkciójának megfelelően a ráhangolódást, a „közös ütem” jelképes és szó szerinti megtalálását segíti elő. Ez utóbbit az is erősítheti, ha felidézzük keletkezésének körülményeit.
A Klapka-indulót vagyis a Komáromi indulót Egressy Béni (Vörösmarty Szózatának zeneszerzője) szerezte 1849-ben, amikor a komáromi vár védőjeként szolgált Klapka György seregében. 1849. augusztus 4-én, a sikeres kitörés utáni díszszemlén csendült fel először. A szerző (eredetileg egresi Galambos Benjámin) 34 évesen állt honvédnek. A kápolnai csatában hadnagyként sebesült meg, majd Komáromban jelentkezett szolgálattételre: a komáromi várparancsnok, Klapka György a II. hadtest „zenekari igazgatójává” nevezte ki, s karnagyság mellé főhadnagyi rangot is adományozott a hazáját szerető művész-katonának. A Komáromi Lapok így írt erről: „Egressy Béni barátunk, a 2- ik hadtest pompás zenekarának főnöke… legújabban egy indulót szerzett, melyet Klapka tábornoknak lesz ajánlandó. Ezen indulót alig néhányszor halta meg a komáromi közönség, máris megkedvelté, s csak értékéből vonnánk le, ha prózai szavakkal költőiségét akarnánk kiemelni. Legyen elég annyit mondani, hogy ezen induló díszére válik mesterének, mestere pedig megérdemli, hogy a zenészet jelenkori óriásának, Liszt Ferencnek barátságát bírja.” és ezt játszották a vár átadásakor is. „A szabadságharcban a Kossuth-nótán kívül, melyet leginkább toborzásoknál és meneteknél alkalmaztak, az I-ső hadtestben a Klapka-induló terjedt el legkorábban s az 1849-iki tavaszi hadjárat alatt ezt az indulót a honvédgyalogság döntő ütközetekben rendesen roham-dal gyanánt énekelte.”
Eredeti címe „Komáromi emlék” volt, „Komáromi utóhangok induló” külső címlappal Wagner József jelentette meg Pesten még 1849 őszén. Később: a Rózsavölgyi Kiadónál „Egy névtelen induló” címmel került nagyközönség elé (1857). Bogár Ignác 1861-ben már „Klapka-induló”-ként adta ki az 1839-ben született Thaly Kálmán „Föl jó vitézek! föl csatára” kezdetű szövegével, amit ma „Föl, föl vitézek a csatára” kezdősorral énekelnek – így ma a legtöbben ebben a formában ismerik:
Föl, föl vitézek a csatára,
a szent szabadság oltalmára!
Édes hazánkért hősi vérünk
ontjuk, hullajtjuk nagy bátran míg élünk.
Föl, föl, látjátok lobogómat,
indulj utánam robogó had!
Zeng, dörg az ágyú, csattog a kard,
ez lelkesíti csatára a magyart!
Híres Komárom be van véve,
Klapka György a fővezére,
büszkén kiáll a csatatérre,
hajrá huszárok, utánam előre!
