– Lehet-e mintát felállítani, hogy jelenleg milyen legtipikusabb problémákkal küzdenek a tanulók, és ezek mire vezethetők vissza?
A tanulók nagy része mentálisan kisebb-nagyobb mértékben sérült a pandémia alatt. A szorongás, a bezártság, a belső bizonytalanság érzése önbizalmukat, önértékelésüket megtépázta. Sem az internet, sem a mobiltelefon nem helyettesítette az igazi emberi kapcsolatokat, személyes találkozókat.
A tanulási folyamatban többen visszafordíthatatlan hátrányt szereztek azzal, hogy az online oktatás nem volt képes biztosítani az egyénre szabott segítséget, a különleges szükségletek figyelembevételét, a személyiségre orientált oktatást -nevelést.
Sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekekkel dolgozom az esélyegyenlőségért, mely az eredmények hasonlóságát tükrözi kortársaikkal.
– Milyen módon tudod segíteni a tanulók egyéni tanulási stílusának és igényeinek való megfelelést?
A tanulás megtanításával. A fejlesztő foglalkozásra járók általános iskolában hiányosan sajátították el a számukra hatásos tanulási módszert.
Így rendszeres az előzetes ismeretek felidézése, saját szavakkal történő átfogalmazása, példák keresése, kérdések felvetése, a lényegkiemelés, főfogalmak tisztázása, strukturált táblázatok készítése, a gondolatok írásba öntése.
Fontos a több csatorna alkalmazása, látás, hallás, mozgás felhasználása. Ritmus, kép, szín alkalmazása. A rövid gyakorlatok jobban motiválnak a foglalkozásokon.
Orvosló foglalkozásokkal a fellépő ismerethiányok azonnali pótlására, pl. betegség esetén.
A helyzetorientált (aktuális belső állapota által vezérelt) gyermekek feladatmegoldás során tétovaságot, bizonytalanságot mutatnak. Nekik több támogatásra, megsegítésre van szükségük.
Dicsérettel, elismeréssel: a büszkeség érzését a verbális és nonverbális megerősítés, s a saját kompetenciájuk átélése okozza. Értékelésnél a megelőzőhöz, az önmagához képest megtett fejlődés viszonyítása a követendő. De elengedhetetlen a hibák analízise, azok korrigálásához kapcsolódó teendők megbeszélése.
Pedagógiai feladatomnak tekintem a tanulói megküzdési stratégiák: az erőfeszítés, célirányosság és tudatosság erősítését, egy stresszel teli szituáció, a feszültség feloldásának kezelését.
– Hogyan segíti a fejlesztőhelyiség a diákok készségfejlesztését és önálló tanulási képességeit?
A fejlesztőszoba gyermekközpontú. A falakat saját tanulóink rajzai, alkotásai díszítik. A meleg színek dominálnak, hogy az esetleges szorongás szűnjön.
A mottónk az olimpia jelszavai: Citius, altius, fortius! Gyorsabban, magasabbra, erősebben! Egy, az ókori és újkori olimpiákról szóló szövegértés feladat apropóján váltak azzá. A mindennapok hőseire (tanítványainkra)is ösztönzően hat.
Az alapműveltség szerves része a klasszikus képzőművészeti alkotások ismerete, így kifüggesztett híres reprodukciók segítik a magyar illetve történelem órán tanult művészettörténeti korok bevésését.
Ebben a nagy monitorral ellátott számítógép szintén sokat segít. Néhány kattintással bármilyen műveltségi és tudásanyagot elérhetünk. Néhány enciklopédia és szótár teszi lehetővé, ha egyéni feladatmegoldással dolgoznak.
Labdákat, kreativitást igénylő társasjátékokat, szociális kompetenciát fejlesztő kártyákat, speciális ASD munkafüzeteket használhatunk.
– Milyen módon támogatja a fejlesztőpedagógus a 21. századi kompetenciák fejlesztését a tanulókban?
Az iskolák funkciója megújul, új kompetenciák kialakítására tevődik a hangsúly. Új képességekre van szükség a tudás alapú társadalomban. A szakmai, technikai tudáson túlmutató egyéni kompetenciák kialakítására van szükség, mint az önállóság, önszabályozás, tolerancia, alkalmazkodás, kooperáció, hatékony konfliktuskezelés, kockázatvállalás, a szabálytudat mellett a saját jogok, források és szükségletek azonosítására.
A tantárgyak tudásanyagával párhuzamosan írunk a kor követelményeihez igazodó önéletrajzot, motivációs levelet, pályázatot, udvarias kérelmet. gondolattérképet készítünk. Vitaindító fogalmazásával készítem fel tanulóinkat a vitaszabályok betartására, a másokat meggyőző érvelésre, az asszertív kommunikációra, az érdekérvényesítés formáira.
Kiscsoportos formában lehetőségem van együttműködésüket csiszolni kooperatív feladatok végzésével. A fogyatékosság elfogadására érzékenyítő osztályfőnöki órákon, nagyobb közösségben kerül sor.
Az erőszakmentes konfliktuskezelésre, az internet morális használatára egyéni megoldásokat igyekszem adni.
Egyéni perspektívák felcsillantásával, énkép, a megküzdés képességének erősítésével, szubjektív célok kitűzésével támogatom őket.
-Milyen szerepet játszik a fejlesztőhelyiség az inkluzív oktatásban és az esélyegyenlőség előmozdításában?
A fejlesztőszoba baráti, befogadó, méltányos légkörével megszünteti az esélyegyenlőtlenség okait, közülük a legfontosabbakat: a gazdasági, társadalmi, szociológiai, családi, tanulói különbségeket. Bizalom van köztünk. Itt mindenki mellérendelő kapcsolatban áll egymással. Már becsengetés előtt bejönnek hozzám, beszélgetünk vagy ők beszélgetnek egymással. Családias légkörben dolgozunk. A pozitívumokra fókuszáló értékelés nem keserít el, nem élik meg kudarcként a hibázást sem.
Személyes problémával is megkeresnek, amiben próbálok segíteni, illetve a megfelelő szakemberhez irányítani.
– Milyen terveid vannak a fejlesztőhelyiség további fejlesztésére és az ott folyó tevékenységek bővítésére a jövőben?
A következő tanévtől már két fejlesztőpedagógus fog működni intézményünkben. Hatékonyabban tudjuk megsegíteni diákjainkat. A személyi feltételek így megfelelőek lesznek.
A fejlesztőszoba infrastruktúráját fejleszteni kell, több modern fejlesztőeszközre, relaxációs térre mindfulness gyakorlatokhoz, szorongást oldó bútorok beszerzésére lesz szükség. Így hatékonyabban valósulhat meg a belső differenciálás, az individualizáció. Így juthatunk gyorsabban erősebben magasabbra.
A sorozatot szerkeszti és tördeli Tóth Éva főszerkesztő. Az összes rész ezen a linken tekinthető meg.
