„A kültéri tanulás a digitális írástudatlanság leküzdésének előszobája” – interjú

Hogyan járulnak hozzá a kültéri tanulási környezetek a diákok tanulási folyamatához és személyes fejlődéséhez?

A kültéri nyitottságában alapból rengeteg pedagógiai lehetőség rejlik. A tanulási folyamat természetesen integrálódik a mindennapjaink világába, a diákok nem szakadnak ki az életük iskolán inneni részéből, hanem tágabb kontextusban, több szálon kapcsolódnak hozzá. Az iskola előtti és utáni találkozások, bandázások az informális és nem formális tanulási terei is, ha azokat bevonjuk a tanulás formális rendszerébe, kapcsot teremthetnek a két világ között.

Egy kültéri tanterem könnyen ad több réteget, intimitási és ergonómiai helyzetet, mint egy átlagos, jellemzően frontális oktatásra berendezett osztályterem. Így könnyebben megtalálja minden diák a számára ideális tanulási helyzetet és folyamatot. Pl. nem zavaró, ha valaki feladatteljesítés közben szalad egyet, vagy ha inkább a perifériáról figyel – hiszen mindennek van tere anélkül, hogy a többiek figyelmét elvonná, zavarná.

A kültér az iskolaépületek belső tereihez képest egyéb kézenfekvő megoldásokat is hordoz. Egy átlagos tanteremben kb. 22 perc után fogy el a koncentrált figyelem fenntartásához szükséges oxigén a levegőből – odakint pedig sosem. A környezetpszichológia bizonyította a természeti környezet pihentető hatását, az osztályteremből kinézve is – ha pedig odakint vagyunk, ez a relaxációs helyzet megsokszorozódik, szinte folyamatossá válik, így figyelni is kevésbé szakaszosan tudnak a gyerekek.

Hogyan lehet a természetes környezetet hatékonyan integrálni a tananyagba és a tanulási tevékenységekbe?

Mind a természetes, mind az épített környezet alapvetően tanulási felületek. Kisgyerekként ezt természetesnek vesszük, a város, a ház, az erdő elemeit mutatjuk, megismerjük, használjuk, tanuljuk, aztán sokszor az óvodába vagy iskolába kerüléssel ez a szerves kapcsolódás teljesen háttérbe kerül. A kültér tanulási környezetként való használata – legyen szó természeti vagy épített környezetről – igazából ezt a gyerekkori, élményalapú, valós léptékű tanulási gyakorlatot folytatja. A távolságok, a környezeti elemek léptékének különbsége, a minket körülvevő dolgok érzékelése és beépítése valóságosan több szempontot, dimenziót adnak a tanulási folyamatnak, mint az egy teremben való, nálunk kisebb léptékű füzetre vagy könyvre való, leszűkített figyelem.

A Bazalt Iskola kültéri tantermei ritkán értelmezendők önmagukban, sokkal inkább egy olyan tanulási helyzetet alkotnak, ahol a diákok sűrűsödésével szinte beltéri, ezáltal ismerős, könnyebben használható tanulási térré válnak, de szinte minden alkalommal bekapcsolódnak a közeli fák, kerítések, házfalak, utcák, így a környezet élményszerű megismerése. A tanári és gyermeki fantázia így szintén nagyobb teret kap, ez a sokféle környezet átváltozik – a tereplépcső a történelmi egymásutánságot, a fa alsó ága Júlia erkélyét, a bokor a megvédendő egri várat, az egy padra kucorodó sok gyermek a gravitáviós erő anyagokra való hatását nemcsak szemlélteti, de jelenti már.

Milyen szerepet játszanak a digitális eszközök és technológiák a kültéri tanulási környezetekben történő oktatásban és tanulásban?

Könnyen félreértelmezhetjük, hogy az analóg környezetben való tanulás a digitális zajok teljes kizárásáról szól. Épp ellenkezőleg: saját hangunkon keresünk harmóniát tanulási környezetünkkel, hogy a technológia által alakított térben megtaláljuk szerepünket és olyan nyelvet legyünk képesek elsajátítani amivel digitális környezetben is boldogulhatunk.

A kültéri tanulás a digitális írástudatlanság leküzdésének előszobája. Az unplugged, azaz számítógép nélküli kódolás analóg feladatai képesek elősegíteni az algoritmikus gondolkodást, ahol bonyolult feladatokat vagyunk képesek elemekre bontani és folyamatba rendezni. Megtapasztalhatjuk, milyen fontos az egyértelmű utasítások megfogalmazása, ha azonos feladatokat végzünk először egy társunk, majd egy padlórobot irányításával. Digitális eszközöket pedig használhatunk a szabadban kincskereséshez, animáció készítéshez vagy az elvégzett feladatok értékeléséhez. Az analóg és digitális környezet összekapcsolása segíti, hogy a folyamatosan változó környezetünkben képesek legyünk alkalmazkodni, fejlődni és új minőségben visszakapcsolódni.

Milyen módon segíti a kültéri tanulási környezet a diákok kreatív gondolkodását és problémamegoldó képességeit?

A kreatív gondolkodás hétköznapi, ezért is reked sokszor kívül a tananyag megszerzésén. A kültéri környezetünk is hétköznapi, tudatosan nem, vagy alig érzékeljük – bekapcsolása a tanulásba, tudatosított megfigyelése, használata és alakítása pont ezáltal válik végtelenül hasznossá: a mindennapi ügyes-bajos dolgainkat teszi tanulhatóvá és tanulásra érdemessé.

A kitáguló tér léptéke hordozza, hogy a mozgás szerves részévé válik a tanulási folyamatnak. A Bazalt Iskola foglalkozásai során ezt a diákokat befogadó léptékű építésre használjuk, akár tanórai időre létrehozott alkotások, terek, akár a kültéri tantermek megépítésére. Ez a belső 3D-s tanulás módszere, amely során folyamatosan érzékeljük és rekonstruáljuk a körülöttünk lévő környezetet, használjuk a perifériás érzékelésünket és legfőképpen valós léptékben építünk. Az építés, mint pedagógiai helyzet egyik erőssége a csapatmunka természetes megjelenése. Egyedül nem vagyunk elég nagyok, elég erősek, hogy megemeljünk, tartsunk, rögzítsünk pl. egy raklapot, nem tudjuk egyszerre két végét is tartani egy 3 méteres botnak – így fel sem kell rá hívni a figyelmet, a diákok maguktól csapatban kezdenek dolgozni.

Milyen kihívásokat jelenthetnek a kültéri tanulási programok szervezése és megvalósítása, és hogyan lehet ezeket sikeresen kezelni?

Az időjárás természetesen mindig felmerül ilyen esetben: És mit csinálunk, ha esik? Sokszor ez a kihívás ad plusz kreatívan megoldandó feladatot mind a pedagógusnak, mind a diáknak. Van, amikor csak fel kell öltözni és azért lehet olyan, hogy (egyelőre) be kell menni.

Fontos, hogy pedagógusként olyan helyzeteket teremtsünk, ami nem erősíti a társadalmi különbségeket – pl. ne legyen, hogy kié a legmenőbb kabát vagy gumicsizma és ne ezen múljon egy kültéri foglalkozáson a gyermek sikeressége.

Milyen előnyöket kínálnak a kültéri tanulási környezetek a hagyományos tanteremmel szemben, és hogyan lehet ezeket kihasználni a tanulók számára?

A szabadban a tanulóközösség igényei mentén alakul át a tanulás környezete, amely átalakulásban ott rejtőzik a lehetőség arra is, hogy összetettebb és dinamikusabb pedagógiai eszköztár alakuljon ki. Ebben a folyamatban megváltozik – meg is kell, hogy változzon – a pedagógus szerepe. Számos “csak” tanári feladatnak gondolt tevékenység válik átruházhatóvá a tanulókra, azaz nagyobb mértékben rájuk tudjuk bízni a tanulási folyamat irányítását, mely kihat aktív részvételükre.

A Bazalt Tantermek fizikai hatása a tanulási környezetre, hogy a szokásostól eltérő módon tudunk helyet foglalni bennük. Székek helyett lépcsők, padok helyett felületek, fix helyett átrendezhető berendezések segítenek kizökkenteni a résztvevőket a megszokott és begyakorolt tanulási folyamatokból. A tanulás fontos aktusa lesz az unlearning, mely nem a felejtés, mind inkább a kritikai gondolkodás következményeként létrejövő “meg nem tanulttá tevés”. A tanulás élményszerűsége és az abban való részvétel felhatalmazza (ejtsd: empower) a tanulókat, hogy formális tanulási környezetben is megtalálják saját hangjukat.

További információ, ötletek és inspiráció a BAZALT ISKOLA – A kültéri tanulás kézikönyve c. kiadványban olvasható, ISBN13: 978-615-01-9626-8, kiadó: CAN Architects Studio Kft., Budapest, kiadás dátuma: 2023.