Kezdőlap vezetés

” A tanárságot  pedig nem lehet feladni…”- interjú dr. Lipcsei Imrével, a Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának dékánával

Dr. Lipcsei Imre, a szarvasi Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának dékánja válaszol a moderniskola.hu kérdéseire abból az apropóból, hogy egyedülálló rendezvényt szervezett a szarvasi Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Kara 2017. november 15-16-án. A  Magyar Szórvány – napján kezdődő két napos találkozó keretében a  Kárpát- medencei magyarság jegyében szerveznek egy  vetélkedőt, amin  pedagógusnak készülő diákok és oktatóik vettek részt. A négy határon túli és egy hazai felsőoktatási intézményében tanuló magyar diákok szerdán, november 15-én érkeztek a történelmi Magyarország kellős közepén elhelyezkedő  szarvasi Gál Ferenc Főiskolára, a Magyar Tudomány Ünnepe  alkalmából.

 

  • Dékán úr, mi adja az aktualitását ennek a rendezvénynek?
  • A 2017-es évben ünnepeljük Kodály Zoltán születésének 135.  évét,  és Arany születésének 200. évfordulóját. Az esemény fővédnökségét Kiss-Rigó László, Szeged-Csanád megyei püspök úr vállalta, és Potápi Árpád, a nemzetpolitikáért felelős államtitkár lesz a díszvendég. A karunk jellegzetességei a nemzetiségi képzés és a határon túli magyar intézményekkel való jó kapcsolat. Érdekes tény, hogy intézményünk a történelmi Magyarország közepén helyezkedik el. Ezt az anyaországból kevesen, a szórványból többen szokták tudni. A rendezvény hagyományteremtő, és szépen beleilleszkedik az eddigi társadalmi kapcsolatainkba. Évek óta járunk határon túli magyar intézményekhez és a látogatás kölcsönös: konferenciákat szerveztünk, közös pályázatokat adtunk be, közös tanulmányokat készítettünk.  Fő célunk,  hogy 2020-ra, a trianoni békeszerződés megkötésének 100. évfordulójára egy ünnepi közös konferenciával emlékezhessünk meg.  Ehhez tartjuk fontos előkészületnek a november 15-16-i vetélkedőt, amikor is a főiskolások és oktatóik együtt lehetnek, megismerhetikegymást és tájegységeik sajátosságait.. Az eseményt megtiszteli a Kodály Társaság elnöke is.

Első nap az érkező főiskolák és képviselőik mutatkoznak be, a másnapi vetélkedőre a két jeles alkotó életművével kapcsolatos, előre megadott anyagból készültek fel.

Konferencia Szarvason. Dr Kozma Gábor rektor GFF, Dr. Flóra Gábor kancellár, Nagyvárad, Lepes Josip dékán, Szabadka-
  • A szarvasi Pedagógia Karon kiemelkedő a határon túli magyar kisebbséggel való kapcsolat ápolása. Mi a céljuk ezzel az értékmegőrzéssel?
  • Azt valljuk, hogy mi, az anyaországban akkor leszünk erősek, ha a kintiek is meg tudják őrizni identitásukat. Úgy véljük, hogy az a nemzeti identitást leginkább az anyanyelven keresztül lehet megőrizni. Ebben fontos szerepe van a családnak, amely elméletileg az első szocializációs színtér, azonban nem minden család képes megoldani feladatát. Ezért van kiemelkedő fontossága a pedagógusképzésnek. Az is prioritás, hogy a leendő pedagógusok ismerjék meg a magyar kulturális értékeket. Még alaposabban ismerjék Arany János költészeté, sajátítsák el  ismerjék meg a világhírű Kodály-módszert a zenei nevelés terén.  Ebben is segít a konferenciához kapcsolódó vetélkedő, melynek kollégáim nagyon szép címet adtak a konferenciának, ezt idézem én is: „ az emberi lélek virágai – Arany és Kodály nyomában”.
  • A pedagógus-hallgatók hogyan kapcsolódhatnak a határon túli magyarsághoz  a főiskolai képzésük illetve e rendezvény során?
Hirdetés

A képzésük során kötelező  tanítási gyakorlatuk van, tehát két hétre el kell menniük egy intézménybe. Ennek keretében a szarvasiak,vagyis a mi hallgatóink voltak kint már a szórványban,  van lehetőségük kimenni a szerbiai Szabadkára, a Vajdaság más városaiba is, de próbáljuk kiszélesítenia választási lehetőségeiket, melyben segíthet a mai konferencia is.  A cél az erkölcsi, hazafias nevelés elősegítése, hogy a nemzeti kultúrához kapcsolódóan a jeles napokat jobban tudják átélni,  a gyerekekkel később más attitűddel tudnak majd  ünnepelni, mostani rendezvényünkön is a cél, hogy jobban megismerjék egymást. Ünnepélyes keretek között elmegyünk majd „Magyarország közepére”, és koszorút helyezünk közösen ott el a Trianoni emlékműnél.. Ellátogatunk a  szarvasi arborétumban található ún. Mini Magyarország makettparkba is, ahol meg tudjuk nézni közösen az anyaországi és a határon túli híres építményeket, mint például a füleki várat vagy az attól néhány lépésre található Munkács várát is.

  • Hogy látja a mai fiatalok kapcsolódását ezekhez az értékekhez?
  • Fontosak a látogatások minden irányban egymáshoz, úgy érzem, hogy nagyobb átéléssel, igaz hittel ünnepelnek a határon túli magyarok. Például hátborzongató érzés a magyar himnuszt kint, velük együtt elénekelni.  A hallgatóink korosztályára, a mai fiatalok kapcsolatára szerintem az jellemző, hogy a kinti családok nem engedi, hogy elfelejtsék a nagyszüleik generációjával történt eseményeket: a munkatáborba, egyéb kínzóhelyekre elhurcolt családtagok emlékét ápolják. A családból hozott értékeket, emlékeketaz intézmények megerősíthetik, a „magyarok vagyunk” érzést tovább lehet mélyíteni.Ezért is fontos a pedagógusképzésnél nagy hangsúlyt fektetni ezekre az értékekre, mert főként az óvodáskorú korosztályban lehet hatni a gyermekekre, az ő identitásuk formálására van inkább lehetőség. A Gál Ferenc Főiskola Pedagógia Karának oktatói, dolgozói elhivatottak a nemzeti  összetartozással kapcsolatos értékek megőrzése iránt, sokan önkéntesen is vállalnak munkát a határon túliak oktatásával kapcsolatban.

 A 21. századi iskolában már egyre erősebb az igény a hagyományos értékek mellett a digitalizáció okozta elvárások teljesítésére. Hogyan készülnek Önök erre?

A szarvasi képzőhöz a gyakorló iskola nagyon közel van, egy udvarban működnek. A kor kihívásainak megfelelően minden gyerek kapott az iskolától táblagépet,amin a házi feladatot, önálló és órai munkájukat is végezhetik. A pedagógusok használják az interaktív táblát, részt vesznek digitális tananyagok kidolgozásában, a legmodernebb pedagógusképzést igyekszünk megvalósítani. Fontosnak tartjuk a távoktatás, távoli vizsgázás lehetőségét is, azonban a pedagógusképzésnem nélkülözheti a személyes kontaktust.

A digitálistananyagfejlesztés elengedhetetlen, amibe bevonjuk a határon túli magyar kollégákatis, hisz tudomásul kell vennünk, hogy a mai iskolarendszer nem a jelenleg oda járó ún. Z-generáció igényeinek megfelelően „van kitalálva. “Mivel az iskolarendszer csak nagyon lassan tud mozdulni, egyelőre a pedagógusok erőfeszítésein múlnak a jó megoldások.

 

A legfontosabb még mindig hogy a gyerek mit szeret, hogyan tud tanulni és hogyan lehet őt szeretni.

A legfontosabb még mindig hogy a gyerek mit szeret, hogyan tud tanulni és hogyan lehet őt szeretni.

 Dékán úr, kérem, Ön is mutatkozzon be, mióta tanít itt, milyen területen dolgozik?

  • 27 éve, 1990 óta dolgozom a szarvasi pedagógusképzésben, fő érdeklődési és kutatási területem nevelés- és oktatástörténet, valamint a multikulturális nevelés kérdésköre. Részt vettem az országos óvodapedagógus képzés megújításában, és a határon túli magyar pedagógiai képzőintézményekkel kapcsolatos jó gyakorlatok kialakításában is. Az órai gyakorlattól, a tanítástól nem szakadtam el, hisz a dékánság egy állapot, lehet, hogy holnap már nem lesz, a tanárságot  pedig nem lehet feladni. A gyerekek mindig változnak, a hallgatók is mindig változnak, ez folyamatos kihívást jelent számomra is, amit folyamatos tanulással, önképzéssel igyekszem megoldani.Az óvó- és tanítóképzéssel foglalkozó 18 intézmény hozta létre az Óvodapedagógusok és Tanítók Egyesületét (ÓTE). Megtiszteltetés számomra, hogy engem választottak az Egyesület elnökének, mely tisztséget négy éve töltöm be.

 

Az interjút készítette: Fülöp Hajnalka, a moderniskola.hu főszerkesztője