És hogy milyen volt? Riportalanyok és bloggerek beszámolói: Miért jöttek el, mit kaptak a konferencián, milyen kihívásokat jelent nekik az IKT -használat az iskolai -tanítási keretek között és hogyan oldják meg a feladataikat ? Igazán stílusos olvasni azokat a beszámolókat, amiben több pedagógus- blogger is részletesen leírta, hogy hogyan zajlott a konferencia, milyen filmeket, programokat és tudáselemeket kaptak ? Rita blogja itt olvasható, Reni „ygenerációs” beszámolója pedig itt. A többi pedagógus beszámolója:
Több száz érdeklődő közül néhányan odaálltak a Modern Iskola „mikrofonja” elé, hogy egy -egy gyors visszajelzést adjanak a „Tanítás a 21. században” konferencia tapasztalatairól. Miért jöttek el, milyen kihívásokat jelent nekik az IKT -használat az iskolai -tanítási keretek között ? Ezeket kérdeztük, és közben azt is megtudtuk, hogy miben fejlesztette ez a konferencia a pedagógusokat? A beszámolók végén olvasható a konferencia programja és az abban szereplő előadások, programok neve vagy elérhetőségei!
Barsy Anna: „információk, kapcsolat, energiatöltet” – a konferencia eredménye
Barsy Annát, a nyíregyházi pedagógust ismeretlen ismerősként üdvözöltem a konferencia után. A Virtuális egyetem „Web 2.0 és IKT-eszközök módszertana” kurzus csoportkommunikációs felületén, ebben a virtuális közösségben, tanárok tudásmegosztó és egymást inspiráló, tájékoztató felületén régóta ismerjük egymást. A konferenciáról is ott szerzett tudomást, nagy lelkesedéssel, a konferencián szerzett”láthatatlan energiatöbblettel” javasolta is a többi résztvevőnek, hogy jöjjön el a következő programra. De hogyan érezte ő itt magát és mitt vitt haza” a konferenciáról- erről kérdeztük:
Modern Iskola:Hol hallott erről a lehetőségről?
Barsy Anna. : – Néhány hónapja szerveződött egy ma már több mint 400 fős szakmai web 2.0-es közösség, ahol a csoport tagjai „szólnak”, ha valami új hírt, érdekességet tudnak ajánlani a többieknek. Innen tudtam meg, hogy Debrecenben is lesz ez a konferencia.
Miért jelentkezett erre a képzésre?
B.A. : -Néhány évig nem, illetve más korosztályt tanítottam, így amikor újra középiskolásokat kezdtem tanítani, akkor meglepődtem, hogy mennyire megváltoztak a diákok tanulási szokásai. Érdekelnek a technikai újítások, így már 6. éve használom az óráimon az interaktív táblát, egyre több dolgot megtanultam és látom, hogy a tanítványaim szeretik is az újításaim. Azért jelentkeztem a képzésre, mert egy ilyen szakmai találkozó lehetőséget ad arra, hogy egy helyen értesüljek arról a sok módszerről és lehetőségről, ami elérhető, a gyakorlatban bevált. A másik szempontom az volt, hogy az informális beszélgetések mindig megerősítenek abban, hogy érdemes próbálkozni akár új területen is, merni kell kipróbálni a saját ötleteket.
Hol tanít és milyen szakos?
B.A. : – Nyíregyházán, a Sipkay Barna Középiskolában tanítok matematikát és fizikát. Az IKT sem áll messze tőlem, hiszen a harmadik szakom számítástechnika.
Milyen az Önök iskolájában az IKT használat, mi jellemzi azt?
B.A. : – Fogalmazzuk úgy, hogy vannak interaktív tábláink (9 db), abból kettőt én biztosan használok. Az eszközök mellett kell egy olyan szemlélet, ami nem alakul ki egyik percről a másikra. Ez a folyamat előbb utóbb digitális pedagógusokat eredményez. Én magamról úgy gondolom, hogy rendelkezem a szükséges digitális pedagógus kompetenciákkal. Ezek a kompetenciák fejleszthetők, éppen ezért szeretnék figyelmet fordítani arra is a jövőben, hogy a kollégáim szemléletén változtassak. Előbb-utóbb hátha lesznek követőim…
Ön hogyan látja a diákok és a saját IKT használatát, milyen kihívásokat jelent mindez?
B.A. : – Divatos mostanában kihívásokról beszélni, én inkább úgy jellemezném a helyzetet, hogy adott egy olyan digitális környezet, amiben a diákjaink olyan eszközök között nőnek felés használnak természetes közegként, ami 15-20 éve még nem is létezett. Ez egy olyan probléma, amire pedagógusként valamilyen megoldást kell találni. Nem csak az eszközök száma, hanem a tanulás/tudás viszonya is megváltozott. Ha olyan tudást szeretnék, ami használja és kihasználja a diákok kreativitását, akkor a módszereimen is változtatni kell. Engednem kell, hogy én csak irányító legyek, és a tudáshoz nem feltétlenül csak rajtam keresztül lehet eljutni. Sőt, tudomásul kell vennem, hogy az internet bizony adott esetben több információt tartalmaz, mint amit én valaha is tudhatok. A feladatom ezért inkább az, hogy az információból hogyan tudnak a diákjaim használható tudáshoz jutni. A kihívás számomra csak feladatkitűzést jelent, én inkább megoldásokat keresek létező problémákra.
– Mit kapott ettől a konferenciától, mit visz haza?
B.A. : – Először is információt, sok-sok ötletet, és azt, hogy a jó gyakorlatokból mit tudnék felhasználni az óráimon. Másodszor: értékes szakmai kapcsolatokat, a kollégákkal folytatott beszélgetések hangulatát. Harmadszor pedig hazaviszem azt a láthatatlan energiatöltetet, ami a több száz résztvevő és a nagyon jó előadók kisugárzásából fakad.
Miben tudta segíteni ez a konferencia a tanári munkáját?
B.A. : – Jó ötleteket kaptam, amit a saját személyiségemhez igazítva, adaptálva alkalmazni is fogok. A jövőben jobban figyelek arra, hogy megtaláljam a figyelemfelkeltés legoptimálisabb eszközeit és Benedekné Fekete Hajnalka előadása döbbentett rá arra, hogy mennyire fontos lenne minden órát megfelelően értékelni. Nádori Gergő és Pievara Tibor TanárBlogja pedig továbbra is a kedvenc ötlettáram lesz. Az is biztos, hogy rövidesen valamelyik prezentációm képei között lesz AutoCollage-al szerkesztett, arról nem is beszélve, hogy a filmjeim vágásához továbbra is MovieMaker-t fogok használni.S zeretném megköszönni Merényi Ádám hasznos tanácsait az Office365-el kapcsolatban és minden szervezőnek azt, hogy ott lehettem….
Cseh András: Hátrányos helyzetűekkel is a nemzetközi projektek felé- IKT-használattal
Talán a legfiatalabb résztvevő volt a konferencián András, aki elég sokat utazott is, hogy részt Ceglédről indulva vehessen a debreceni rendezvényen. Sajátos nevelési igényű gyerekeket tanítva az IKT eszközök használata egy másik szempontból is megvilágítható. Andrással beszélgetünk:
– Hol hallottál a konferenciáról?
Cseh András : – A konferencia lehetőségéről az Informatika tanárok levelezőlistáján hallottam, ahol a továbbképzési lehetőségekről érdeklődött több kolléga.
– Miért jöttél el a konferenciára?
Cs.A. : – Szeretek új módszerekről hallani, annyi újdonsággal és kihívással találkozik a 21. századi tanár, hogy maga is folyamatos tanulásra van „kárhoztatva”. Olyan technikai lehetőségek megismerésére vágytam, amivel fel tudom kelteni a mostani generáció figyelmét, hiszen játékosan tanulni a legjobb dolog, a diákok észrevétlenül alkotnak csoportokat és valósítják meg a kiadott feladatokat.
– Melyik iskolából érkeztél és milyen szakos vagy ?
Cs.A. : – A Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskolából és a Gubody Ferenc Szakképző Iskolából érkeztem. Informatika és történelem szakos tanár vagyok.
– Mit jelent számodra az IKT használat, előny, hátrány, probléma, lehetőség, használsz-e tanári munkád során ilyen eszközöket, mik a terveid ezzel kapcsolatban?
Cs.A. : – Informatikát oktató személyként az IKT használata magától értetődő, előnye hogy a vizualitás nagyobb szerepet kap, a tanári magyarázat mellett könnyebb gyakoroltatni az adott anyagot. A digitális tudása a legtöbb diáknak alacsony, ezt szeretném kollégáimmal minél nagyobb részben fejleszteni. A diákok figyelme sokkal nagyobb, könnyebb bevonni általa őket projekt munkákba. Lehetőséget ad az együttműködésre, közösségformáló szerepe is van. A tervem az, hogy a tehetségesebb, de hátrányos helyzetű diákok nemzetközi projektekben is részt vegyenek, ezáltal segítve a nyelvi kompetenciájuk fejlődését. Új kultúrákat ismerhetnek meg, szemléletváltozás várható a mindennapi életükben.
– Mit kaptál a konferenciától, mit fog tudni esetleg változtatni a munkád során?
Cs.A. : – A konferencia új ötleteket, információt adott, hogy a tanítási órák alatt, hogyan tudom a diákok motivációját, érdeklődését növelni. A One Note használatával az SNI-s diákok is könnyebben tudnak tanulni.
– Mi jellemzi az iskolád IKT eszközeit, szemléletét, gyakorlatát?
Cs.A. : – Az IKT eszközök fejlesztése, bővítése tudatosan történik évről – évre, viszont az anyagi lehetőségek eléggé korlátozottak. Az iskoláknak van digitális táblája, laptopja, gép parkja, de van hova fejlődni. Két különböző iskolatípusról van szó, az alternatív tanítás a Gubodyban nagy szerepet kap, tekintve hogy sok magatartási problémával küszködő, hiperaktív diák tanul. Náluk az IKT eszközök használatával nagyobb fejlődés érhető el.
***
Wágner Judit: – „Beépítem ezeket az eszközöket a munkámba..”
Két tanárnő, csillogó szemekkel figyel, még hat óra után is az első sorban jegyezetelnek. Juditot kérdeztem először:
– Hol hallott a konferenciáról?
Wágner Judit: – A konferenciára a barátnőm hívta fel a figyelmet, akivel együtt vettünk részt a rendezvényen.
– Miért jött el a konferenciára?
W.J.: – 18 éve tanítok és folyamatosan tapasztalom, hogy a tanárképzés során megtanult ismeretek-bár hasznosak voltak-változtatásra szorulnak. Változott a minket körülvevő társadalmi környezet, a tanulók és a szülők elvárásai is. Szeretnék sikereket elérni a tanítás során, de ehhez a tanulóimat motiváltabbá kell tennem. Azért mentem el erre a konferenciára, hogy megismerjek új módszereket, amelyek az előbb említett célok elérésében segíthetnek.
– Melyik iskolából érkezett és milyen szakos ?
W.J.: – A Tiszaújvárosi Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium tanára vagyok. Történelmet, gazdasági ismeretet és rendezvényszervezést tanítok (ez utóbbit csak szakképzésben 14. osztályban).
– Mi jellemzi az iskolája IKT eszközeit, szemléletét, gyakorlatát?
W.J. – Iskolánkban sajnos kevés a tanárok rendelkezésére álló számítógéppel és digitális táblával rendelkezünk. A „rendezvényszervezés”- óráim jelentős részét viszont az iskolában kialakított tanirodában tarthatom, itt van lehetőségem IKT eszközök használatára.
A tanulókkal együtt számítógép segítségével tervezzük a szalagavatói meghívókat, iskolai versenyek jutalmazásához okleveleket, könyvjelzőket. Gazdasági ismeret órán a 14-es diákoknak a költségkalkulációs feladatokat Excel táblázatban kell megoldaniuk.
– Mit kapott a konferenciától, mit fog tudni esetleg változtatni a munkája során?
W.J.: – A konferencián hallottak meggyőztek arról, hogy érdemes az itt hallottakat beépíteni a mindennapi munkámba. A nyári szünetben szeretném alaposan megismerkedni az ajánlott oldalakat, megismerni használatukat.
Következik a barátnő, kolléganő:
–
Bukta Márta: Átdolgozzunk a gyakorlatainkat ezután!
Szintén a Eötvös József Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium tanára Bukta Márta, aki vállalta, hogy kérdéseinkre válaszol.
– Hol hallott a konferenciáról?
– Erre a konferenciára az interneten való böngészgetés során akadtam rá. Az IKT eszközök alkalmazásáról szerettem volna még részletesebben tájékozódni, amikor megjelent a Modern Iskola honlapja, rajta a konferenciáról szóló felhívás. Végiggondolva a lehetőségeket, azonnal regisztráltam.
– Melyik iskolából érkezett és milyen szakos ?
Szintén a tiszaújvárosi Eötvös J. Gimnázium és Szakképző iskolában tanítok, mint Wágner Judit kolleganőm. Matematika –fizika szakos vagyok.
– Miért jött el a konferenciára?
– Elsősorban a kíváncsiság hajtott, remélve, valami új, a mi intézményünkben is hasznosítható módszerrel ismerkedhetem meg. Másrészt a Természettudományos munkaközösség vezetőjeként feladatomnak érzem, hogy a kollegák módszertani megújulását elősegítsem.
– Mi jellemzi az iskolája IKT eszközeit, szemléletét, gyakorlatát?
Az intézményben sajnos nem rendelkezünk kellő számú IKT eszközzel, de van lehetőség laptop és digitális tábla használatára, igaz csak egy tanteremben. Évek óta próbálom beépíteni a mindennapi gyakorlatban ezen eszközök használatát, de már kevésnek éreztem a „csak kivetítés” lehetőségét, valami hatékonyabb, a gyerekek számára is érdekesebb és használható módszert szeretnék alkalmazni.
– Mit kapott a konferenciától, mit fog tudni esetleg változtatni a munkája során?
Ez a konferencia egy nagyon jó gondolatébresztő alkalom volt számomra. Matematika-fizika szakosként nem áll távol tőlem a technikai újdonságokra való nyitottság, örömmel vettem a tapasztalt, innovatív kollegák útmutatását. Már a konferencia másnapján megkerestem néhány embert a munkaközösségből, hogy felhívjam figyelmüket erre a lehetőségre. Terveim között szerepel, hogy a munkaközösség minden tagját megismertessem ezzel a módszerrel, és ha nyitottak az alkalmazásra, akkor ezek szerint dolgozzuk át az eddigi gyakorlatainkat az iskolánkban.
Csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy vegyen részt egy ilyen jellegű konferencián és kapcsolódjon be a programba!
Nagyné Erzsébet: – „Bele kell tanulni!”
Az egyik szekcióülésen résztvevőként négy pedagógussal közösen ismerkedtem meg a több programmal, azok használatával, gyakorlati felhasználási lehetőségeikkel. A Farkas Róbert tanításával, egy kivetítőn követhettük a program felületét, és mindenki az előtte lévő laptopon ki is próbálhatta rögtön. Az AutoCollage nevű kép-kollázs-készítő, a MovieMaker nevű film-készítő és a OneNote nevű jegyzetkészítő program minden pedagógusnak hasznos lehet a munkájában. Körülbelül 10 perc alatt el is kezdhettük megismerni a gyakorlatban ezek használatát. Persze, maradt még mit gyakorolni…Addig is egy velem együtt filmet szerkesztő kolléganőt, Nagyné Erzsébetet kérdeztem a konferencia tapasztalatairól.
– Hol hallottál a konferenciáról?
Nagyné, Erzsébet: – Az iskolánk megkapta és körlevélben elküldte a felhívást.
– Miért jöttél el a konferenciára?
N.E.: – Mert érdekelt a téma.
– Melyik iskolából érkeztél és milyen szakos vagy?
N.E.: – A Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnáziumban tanítok, magyart, olaszt és lengyelt (utóbbi csak szakköri foglalkozás).
– Mit jelent számodra az IKT használat, előny, hátrány, probléma, lehetőség, használsz-e tanári munkád során ilyen eszközöket, mik a terveid ezzel kapcsolatban,?
N.E.: – Semmiképp se lehet hátrány. A legfőbb probléma az eszközök hiánya. Mindenesetre valóban olyan lehetőségnek gondolom, amely segíthet abban, hogy hatékonyabbá váljon az oktatás.
– Mit kaptál a konferenciától, mit fog tudni esetleg változtatni a munkád során?
N.E.: – Érdekes volt a Madách Gimnázium előadóinak az előadása, a praktikus információkból több is lehetett volna, de belátom, hogy ennyire kevés idő és ennyire sok ember esetén nem lehetett másképp megszervezni. A konferencia egy-két mondata elgondolkodtatott, mennyivel könnyebb volt nekem diáknak lenni, mint a mai fiataloknak.
– Mi jellemzi az iskolád IKT eszközeit, szemléletét, gyakorlatát?
N.E.: – A mi iskolánkban még csak most fog kezdődni az IKT-használat, épp ezen a héten szerelték fel az interaktív táblákat, ill. most lesz egy továbbképzés, amelynek során a használatukról megtudhatjuk az alapokat. Úgyhogy a gyakorlat még nem alakult ki, a leghagyományosabb eszközökkel (értsd: tábla+kréta, esetleg fénymásolatok) dolgozunk az órák nagy részén. Nem hiszem egyébként, hogy az IKT valamiféle csodaszer lesz, hogy önmagában a tábla majd nyitottá és kreatívvá teszi akár a tanárokat, akár a diákokat. Sok munka és kísérletezés, és nyilván sok kudarcélmény is vár ránk szerintem. Bele kell tanulni, sok tapasztalatból majd fokozatosan kialakulhat a jó gyakorlat.
***
Papp Orsolya
IKT-használat: jelentős koncetrációt igényel
A kiskunhalasi Bibó Gimnázium fogalomként is használható elnevezés. Az innovatív, mindig új felfedezésekre törekvő tanári kar, az igazgató vezetésével különleges eredményeket ér el és sajátos, inspiratív hangulatú az egész iskola ezáltal. A fiatal nyelvtanár, Papp Orsolya a „Bibó”-ból érkezett a pécsi konferenciára, és elmondta tapasztalatait a Modern Iskolának!
– Hol hallott a konferenciáról, és miért jött el?
A konferenciáról több forrásból is értesültem. Egyrészt a Modern Iskola honlapján olvastam a felhívást, másrészt Veszelszkiné Huszárik Ildikó igazgatónőtől, aki már az elmúlt években több alkalommal is részt vett a rendezvényen. Így tehát első kézből származó információk alapján formálhattam előzetes véleményt arról, hogy mire számíthatok a konferencián, amelytől azt vártam, hogy gondolatébresztőötleteket kapok új módszerek és változatos tanulási helyzetek vonatkozásában, amelyek hozzásegítenek az aktív, önfejlesztő attitűd megtartásához és a pedagógiai munka folyamatos fejlesztéséhez.
– Mióta tanít a Bibó István Gimnáziumban és milyen szakos?
2005 óta tanítok a Kiskunhalasi Bibó István Gimnáziumban idegen nyelveket, angolt és franciát.
– Mit jelent az Ön számára az IKT használat, miben előny, hátrány, probléma, lehetőség, használ-e tanári munkája során ilyen eszközöket, mik a tervei ezzel kapcsolatban?
Olyan világban élünk, amelyben különösen felértékelődött a sikeresség, mint attribútum, legyen szó egyénről, szervezetről, társadalomról.Egy olyan tudásalapú társadalomban, ahol már kevésbé az egyéni tudás bővítésének, megszerzésének lehetőségein van a hangsúly, hanem sokkal inkább azon, hogy a közös tudáshoz milyen gyorsan tudunk hozzáférni. Úgy gondolom, az IKT eszközök használata önmagában kevés ahhoz, hogy a megváltozott elvárásoknak megfeleljen az oktatási rendszer; sokkal inkább meghatározó az, hogy milyen didaktikai eszköztárral és IKT kompetenciákkal rendelkezik az a tanár, aki a tanulási-tanítási folyamat során az új technológiai eszközöket használja.
IKT eszközöket, digitális tananyagot természetesen használok a mindennapi pedagógiai munkám során, szerves részét képezik a tanulási-tanítási folyamatról alkotott elképzeléseimnek. Ezen kívül jelenleg is részt veszek egy digitális tananyag tartalmi fejlesztésében. Harmadrészt pedig elméleti összefüggéseiben is vizsgálom az IKT nyelvoktatásra gyakorolt hatását PhD kutatás keretein belül a Pécsi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar „Oktatás és Társadalom” Neveléstudományi Doktori Iskolájának doktorandusz hallgatójaként.
– Mi a véleménye a konferenciáról? Mit kapott a konferenciától, mit tapasztalt?
A konferencia megszervezését kifogástalannak tartom, rendkívül kellemes környezetben tölthettük el a délutánt a Zsolnay Kulturális Negyedben. Ami a program szerkezetét illeti, különösen tetszett az angolszász gyakorlatból ismert, hazánkban még kevésbé elterjedt interaktív, a talk-show-kra emlékeztető, dialógusokra épülő koncepció, amely a rendezvény első felét jellemezte. Mind témájukban, mind hangulatukban igazán értékesek voltak a TED-előadások, különösen a Sir Ken Robinson által elmondottak a kreativitás jelentőségével kapcsolatban.
A zsúfolt előadóterem is azt jelezte, hogy a téma és a konferenciát szervezők nagy érdeklődésre tarthattak számot. Kiváló alkalom nyílt arra, hogy a rendezvény szünetében az újonnan megismert kollégákkal megoszthassuk IKT-val kapcsolatos tapasztalatainkat.
– Mit fog tudni esetleg változtatni a munkája során?
Mindenképpen igyekszem beépíteni a hallottakat és látottakat saját tanári professziómról alkotott világképbe, és ebben a szellemben végezni a mindennapi munkámat.
– Mi jellemzi az iskolája IKT eszközeit, szemléletét, gyakorlatát?
Ahogy én látom, a Kiskunhalasi Bibó István Gimnázium egy innovatív, technikailag jól felszerelt intézmény, innovatív pedagógusokkal. A tantestületet többségében olyan szakemberek alkotják, akik felkészültek az IKT-korszakra, ehhez illeszkedő didaktikai tudással is rendelkeznek, és hozzá tudják rendelni a változó tanulási környezethez a leginkább adekvát eszköz- és módszerhasználatot, amelynek integrálása a mindennapi munkába egyelőre még több befektetést és jelentős koncentrációt igényel. A pedagógiai munka hatékonyságának növeléséhez az IKT csak akkor járulhat hozzá, amikor már a pedagógusok, természetes, mondhatni rutinszerű módon végzi munkájukat ebben a modern tudásalapú környezetben és ezzel harmonizáló szellemiségben.
Varga Péter a szakképzést képviselve, a pécsi konferencián állt a Modern Iskola „mikrofonja” elé.
– Hol hallott a konferenciáról, és miért jött el?
Varga Péter: – Iskolánk a Pécsi 500. Számú Angster József Szakképző Iskola e-mail rendszerén keresztül folyamatosan tájékoztatást kapunk az esetleges továbbképzési lehetőségekről. Így figyeltem fel a „A tanítás a 21. században” konferenciára.
Érdekelt vajon mit takar konkrétan a meghirdetett program milyen új lehetőségeket kínál számomra.
– Mióta tanít a jelenlegi iskolájában és milyen szakos ?
Varga Péter: – 2007-ben kezdtem el tanítani, ekkor még a NSZFI által preferált képzések folytak az un. SZFP-s osztályokban kezdtem el pályám. Tanítottam pályaorientációt és fémipari alapképzés keretein belül szakmai elméletet és gyakorlatokat oktattam. Jelenleg gyakorlatokat oktatok. Ezek modulrendszerben azt jelentik, hogy a különböző szakmák, mint gépi forgácsoló, ipari gépész, karosszérialakatos (9 és 11. évfolyam) tanulóknak szakmai alapozó gyakorlatokat vezetek. Gépészeti mérések, eszközök szakszerű használata és a hozzájuk kapcsolódó szakmai elmélet.
– Mit jelent az Ön számára az IKT használat, miben előny, hátrány, probléma, lehetőség, használ-e tanári munkája során ilyen eszközöket, mik a tervei ezzel kapcsolatban,?
Varga Péter: – A 90-es években a Commodore volt az első gépem, majd lett mobilom, de a telefax is segített az egyre növekvő információs igényem kielégítését. Az első szakdolgozatom még egy un. 286-os gépen készítettem. Majd a technika fejlődésével és is igyekeztem lépést tartani. Az internet lehetőségét az egyetemi éveim alatt tapasztalhattam és ma is használom a számítógépet, mind a hétköznapokban, mind pedig az iskolai foglalkozásokon.
Mivel gyakorlatokat oktatok elsősorban, sok rajzot és műszaki leírást kell készítenem. Ezekhez különböző programokat is használok és ki is vetítem a rajzokat, leírásokat. Szemléltetek animációk segítségével pl. mérőeszközök, szerszámok használatát, de folyamatokat bemutatására is használom.
Továbbra is alkalmazni fogom az IKT-t munkám során, mert szemléletesebbé teszi a foglalkozásaim. Nem utolsó sorban pedig a tanulóim érdeklődését is felkelti és a szakma megtanulásán túl az IKT hasznosításának -általam kínált- lehetőségét is elsajátíthatják.
– Mit kapott a konferenciától, mit tapasztalt?
Varga Péter: – A konferencia az elvárásaimat felül múlta, megnyugvással tapasztaltam, hogy felnövekvő és talán egyszer a tanulóim közé kerülő gyerekek már nem „idegenként” állnak a kínálkozó lehetőségek előtt.
– Mi a véleménye a konferenciáról?
Varga Péter: – A „még” érzése vélt bennem egész idő alatt. Olyan műhelymunkára gondolva, ahol szakértő felhasználók irányítása mellett csoportosan gyakorolhatjuk. Ezekből kaphattunk is ízelítőt a konferencia műhelygyakorlatai során, melyek mindegyike nagyon hasznos információkkal szolgált.
– Mit fog tudni esetleg változtatni a munkája során?
Varga Péter: – A gyakorlatok oktatása során is jól hasznosítható programokkal ismerkedhettem meg melyeket mindenképpen hasznosíthatónak látok munkám során. ezek elsősorban tanulóim érdeklődésének felkeltését, használatuk közös gyakorlása pedig az ő szakmai fejlődésük fogja szolgálni.
– Mi jellemzi az iskolája IKT eszközeit, szemléletét, gyakorlatát?
Varga Péter: – Iskolám az IKT-i eszközök tekintetében megfelelően tudta követni a kor kihívásait. Ezek az eszközök nem csak a számítógépek, aktívtáblák számában, hanem az azokhoz alkalmazott programok tekintetében is korszerűek. Elsősorban, mint szakképző iskola a különböző szakmák tanításához elengedhetetlen számítógépes modellező rendszerek és programok voltak többségében az elmúlt évek során. Iskolánkban tanított szakmák (Gépi forgácsoló (CNC), Villanyszerelő, Ipari gépész, Autószerelő, Motorkerékpár szerelő, Női ruha készítő, Ipari gépész) mindegyike igényli az IKT-s eszközök különböző mértékű használatát.
A konferencia programja:
13:30-14:00 Érkezés/regisztráció
14:00-14:30 Tanítás és tanulás a 21. században (előadás)
Milyen kihívásokkal kell egy tanárnak szembenéznie a 21. században? Mennyit változott a világ, mennyit változtak a diákok? Maradhat-e az iskola változatlan ebben a környezetben? Hogyan segíthet a technika a tanítás és a tanulás modernizálásában? Milyen új módszerek segíthetnek?
14:30-15:40 14.30-15.40 TED előadások az oktatásról
Három inspiráló videóban mutatjuk be, miként vélekednek a modern iskoláról korunk jelentős pedagógiai gondolkodói.
• Hogyan képes kezelni a hagyományos iskola a kreativitást? Hogyan fejleszthető ez a képesség? Mi lehetne az iskolák feladata ebben?
• Hogyan kaphatnak a tanárok hasznos visszajelzést a munkájukról?
• Hogyan képesek tanulni a gyerekek pusztán az érdeklődésük alapján? Olyan új iskola modell bemutatása, melyben az önszervező tanulásnak jut a főszerep.
A TED – Technology, Entertainment, Design, azaz technológia, szórakoztatás, dizájn –tematikájú konferenciák globális sorozata, ahol az előadók 18 perc alatt mondják el és mutatják be inspiráló gondolataikat egy-egy témában. (www.ted.com – sok előadás elérhető az oktatásról, magyar felirattal is). A konferencián vetített előadások: Sir Ken Robinson- Az iskola megöli a kreativitást, Sugata Mitra: Lyuk a falban – a gyerekek felügyelte internet-használat oktatásban való szerepéről szól, és természetesen a Microsoft alapítója, a programozó Bill Gates előadás: A tanároknak szüksége van visszajelzésre.
15:40-16:00 Kávészünet
16:00-17:30 Műhelygyakorlatok (egyenként 30 perc időtartamban)
• Mit jelent a 21. századi tanulástervezés
A workshop résztvevői megismerkednek a 21CLD rendszerrel, ami segít a tanári munka önértékelésében. Megállapíthatják, hogy az általuk használt foglalkozások mennyiben szolgálják a 21. századi képességek fejlesztését és gyakorlati tanácsokat kapnak ahhoz is, hogy tanításuk minél jobban megfeleljen a 21. század kihívásainak.
• Szoftverbemutató
A workshop során a résztvevők megismerkednek néhány ingyenes szoftverrel, amik sokat segíthetnek a tanítás modernebbé tételében: pontról pontra ismerhetik meg a kollázs-készítő, filmvágó és jegyzetelő alkalmazás használatát.
• 21. századi módszerek a gyakorlatban – tanári közösségek
A workshopon egyfelől gyakorlati tanácsokat adunk ahhoz, miként tudják a tanárok a modern eszközöket használni a tanításban. Konkrét, az osztályterembe bevihető ötleteket mutatunk be számukra. Ezeken túl megismerkedhetnek olyan tanári közösségekkel is, amik segítik őket a mindennapos tanítási gyakorlatban is.
17:30-18:00 Zárás/igazolások kiadása
A rendezvény ideje alatt folyamatosan hardverbemutatót tartunk, valamint segítséget adunk a Partners in Learning Networkhöz történő csatlakozáshoz
Itt lehet megismerni a részleteket.
