Van benned potenciál, de nem használod ki..”, „mégis, mit képzelsz magadról?!” „Neked meg mi bajod” – Ismerős? Hallotta már? Esetleg használta is ezeket a mondatokat? Minden pedagógussal előfordult már, hogy olyan csúszott ki a száján, amit rögtön meg is bánt, általában ezeket frusztráció és a harag táplálja. Kezdjük a tanévet ezen mondatok kisöprésével szótárunkból! Az Edutopia portálon megjelent cikk szerzője pedagógusi tapasztalataira építve jó megoldásokat is kínál a kerülendő kifejezések helyettesítésére.
A szerkesztő megjegyzése: Érdekes, hogy ezt a cikket pl. egy izraeli pedagógus írta, egy angol nyelvű, nemzetközi pedagógus-közösség által látogatott portál közölte, és sok ezer megosztással terjed a világban. Ezek arra utalnak, hogy ezek a kifejezések emberi mivoltunkból fakadóan „szakadnak ki” és épp emiatt javíthatóak is.. Nem vagyunk egyedül…(a szerk.)
„Sok éve, amikor még kezdő tanár voltam, gyakran előfordult, hogy olyan dolgokat mondtam a diákjaimnak, amiket később megbántam. Az utóbbi években pedig szem és fültanúja voltam hasonló sajnálatos eseteknek.(Dr. Richard Curwin, az izraeli David Yellin College oktatójának cikke.) Ezért döntöttem úgy, hogy megkérdezem a posztgraduális képzésben részt vevő hallgatóimat (mindannyian gyakorló tanárok), hogy ők mondtak-e már olyat egy diáknak, amit legszívesebben visszaszívnának. Összegyűjtöttem ezeket a történeteket és gyerekekkel is beszéltem, hogy ők mit nem szerettek volna hallani tanáraiktól. Így született meg a „sosem használandó mondatok” listája.
Mindössze 13 tételre szűkítettem a listát. Vannak köztük ellenőrzéssel, motivációval kapcsolatosak és jó néhány vezetésről szóló elem. Mindegyikben közös azonban, hogy a frusztráció és a harag táplálja őket. Kezdjük a tanévet ezen mondatok kisöprésével szótárunkból!
1. „Van benned potenciál, csak nem használod ki.”
Ez igencsak rosszul tud esni a diákoknak. Néhányan ugyan kihívásként fogják fel, hogy keményebben dolgozzanak, a többség azonban még az eddigi motivációját is elveszíti a témával kapcsolatban. Szóval mondjuk inkább valami ilyesmit: „Hogy segíthetnék kiaknázni a benned rejlő potenciált?”
2. „Nagyot csalódtam.”
Nyilván előfordul, hogy tényleg csalódunk valamiben, amit egy diákunk csinál. A csalódás nyílt kifejezésének következménye pedig nem csak a közlés stílusától függ, hanem a használt szavaktól is. Ugyanakkor a gyerekek, akikkel beszéltem, mind azt mondták, hogy ki nem állhatják, ha egy tanár ilyeneket mond nekik. Az a baj ezzel a mondattal, hogy túlságosan a múltra fókuszál. Egy segítőkész megközelítés a jövőt helyezi előtérbe, így mondhatjuk például ezt: „Mit gondolsz, ha legközelebb hasonló helyzetbe kerülsz, mi lenne egy jobb megoldás?”
3. „Hogy micsodaaaa?”
Ebbe a helyzetbe gyakran belecsúsznak a tanárok. Képzeljük el, hogy épp egy tanulóval beszéltük meg a viselkedését, és amikor hátat fordítunk neki, mormog valamit az orra alatt. Ismerős? Visszakérdezni, hogy „mégis mit mondott?!”- azonban csak olaj a tűzre. Tényleg tudni akarjuk, mit motyogott? Inkább hagyjuk figyelmen kívül az egészet és lépjünk tovább. Nem kell, hogy mindig a miénk legyen az utolsó szó.
4. „Ha neked megengedem, mindenki másnak is meg kell engednem.”
Fegyelmezés méltósággal (Discipline with Dignity) című könyvünkben Al Mendler kollégámmal bemutattuk, hogy a „fair” nem ugyanaz, mint az egyenlő. Lehetetlen mindenkit egyformán kezelni és közben „fair” maradni. Minden diáknak az kell, ami neki segítséget jelent és minden diák más és más. Ráadásul senki sem akarja magát csak egynek érezni a sok közül. Mondjuk hát ezt: „Ezt nem biztos, hogy megtehetem, de igyekszem valamilyen úton megoldani a problémádat.”
5. „Ezt nem engedik a szabályok.”
A szabályok a viselkedésről szólnak. Gyakran több viselkedésmód is megoldáshoz vezethet, amelyek között akadhatnak olyanok, amelyek eszközölhetők a szabályokon belül. Ezt mondjuk el így: „Lássuk van-e erre mód úgy, hogy betartjuk a szabályokat!”
6. „A testvéred jobban csinálta.”
Sose hasonlítsuk a gyerekeket testvéreikhez, sőt senkihez sem, se pozitív se negatív módon. A hasonlítgatás csak bajt okozhat függetlenül attól, hogy az adott diák az érme melyik oldalán áll. Az unokáim gyakran kérdezik, tőlem, hogy melyikük a kedvencem. Ugye el tudják képzelni, mi lenne, ha egyszer választ adnék?
7. „Dezsőke nagyon szépen ül, látjátok?”
Ez egy manipuláció, amivel rávesszük az osztályt, hogy foglaljon helyet. Használatával pedig azt tanítjuk a gyerekeknek, hogy a manipuláció működik. Legyünk inkább világosak és mondjuk meg, hogy „gyerekek, üljetek le”. Különben is, ha lesz olyan diák, akit sosem tudunk így kiemelni, ő biztosan nem fog tisztelni bennünket. Én magam is használtam ezt a technikát és azt kell mondjam, még ha működik is, sokkal több rosszat okoz, mint jót.
8. „Nem viszed semmire.”
Ez egy durva sértés, ami általában nem is igaz. Fiatal koromban nekem is azt mondták, sosem lesz belőlem tanár. Hány nagy embernek indult így a karrierje? Hányan hallottuk már ezt?
9. „Mégis mit képzelsz magadról?”
Tényleg az érdekel, hogy mi a véleményük önmagukról? Ez a kérdés valójában azt jelenti, hogy „én fontosabb vagyok nálad”. Ez színtiszta arroganciát és hatalmi bizonytalanságot mutat.
10. „Te sosem hallgatsz el?”
Ez egy csalóka módja annak, hogy megkérjük a tanulót, hagyja abba a beszélést. Sosem kezdjük a kérdéseket, azzal hogy „te sosem (…)?” A pontok helyére általában ilyenek kerülnek: figyelsz, csinálod meg a leckéd, próbálkozol, foglalkozol a feladattal. Kerüljük a szarkazmust és fejezzük ki világosan mondanivalónkat.
11. „Most nem érek rá.”
Ne rázzuk le ilyen gyorsan a gyerekeket, ha szükségük van ránk. Próbáljunk több törődéssel válaszolni: „Most nem érek rá, de tudom, hogy fontos, amit mondani akarsz. Hacsak nincs vészhelyzet, keressünk egy másik időpontot a beszélgetésre, kíváncsi vagyok, mit szeretnél.”
12. „Az egész osztály (…), ha valaki nem ismeri be, hogy (…).”
Sosem jó a kollektív büntetés. Sok érv szól ellene, a legfontosabb talán az, hogy ha felelősségvállalásra akarjuk tanítani a diákokat, akkor ismertetni kell a következményeket bizonyos tettekért. Ha azonban olyasmiért büntetünk, amit nem követtek el, abból azt fogják megtanulni, hogy a világ kiszámíthatatlan és cselekedeteiknek semmi köze a következményekhez. Kétségtelen, hogy nem ezt akarjuk megtanítani.
13. „Neked meg mi bajod?”
Ez a mondat egy hibás, tökéletlen gyerekre utal. Valójában azonban mind tökéletlenek vagyunk, így a kérdés egyszerűen csak egy sértés. Mit várunk, mit fog a gyerek válaszolni? „A szüleim bántalmaznak és utálnak engem”? Néhány szakmabeli inkább azt mondja, hogy mindenki tökéletes a maga módján. Egy még jobb megfogalmazás így hangzik: „Látom, valami gondod van. Próbáljunk együtt kitalálni valamit!”
Belefér, ha egy tanár végképp elveszíti a türelmét és mond egy ilyen mondatot a tanév során egyszer vagy kétszer. A legtöbb diáknál az ilyen ritka hibázás mit sem változtat az egyébként tisztelt és kedvelt tanárhoz fűződő viszonyán. Ha azonban még nem épült ki ez a bizalmi légkör, a diákok sokkal kevésbé megbocsátóak, ha megbántják őket. Ugyanakkor olyan dolgot is sértésnek vehetnek, amit mi teljesen kedvesnek vagy semlegesnek hittünk. Ezeket az eseteket nehéz elkerülni, de amiről pontosan tudjuk, hogy milyen hatásai vannak, azt igenis elhagyhatjuk!
| Dr. Richard Curwin, az izraeli David Yellin College oktatójának cikke
|
Eredeti cikk: 13 Common Sayings to Avoid (2015. 08. 11.)
A cikk magyar változatát Modern Iskola gyakornoka, Szűcs-Nagy Dorina készítette.
A fordító bemutatkozása: Szűcs-Nagy Dorina vagyok, harmadéves hallgató a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem pszichológia szakán. Iskolapszichológus szeretnék lenni. Tanulmányaim mellett a Modern Iskolán keresztül igyekszem megosztani pszichológiai tudásom és begyűjteni a pedagógusi tapasztalatokat.
Forrás: www.edutopia.org
Az Edutopia egy összefoglaló weboldal és online közösség egyben. George Lucas, a Star Wars filmek írója alapította. Feladatuk, hogy megosszák a legjobb általános és középiskolában is használható oktatási módszereket. A projekteken keresztüli tanulást, az átfogó tanítást, a szociális és érzelmi oktatást, a pedagógusok fejlesztését és a modern technológia terjesztését helyezik előtérbe.
Dorina korábban fordított cikkei itt olvashatók a Modern Iskola honlapján.
