Beszédaktus-kutatás az aszódi gimnazisták körében
Bevezetés
Rendelkezünk bizonyos feltevésekkel a gimnazisták gondolkodásáról és értékrendjéről, azonban 1-1 konkrét kutatás pontosabb információkkal tud szolgálni, ilyen például az alábbi nyelvészeti kutatás is.
A kutatás tárgya
Egy kérdőív segítségével azt vizsgáltuk, hogyan nyilvánulnának meg a diákok olyan helyzetekben, amelyekben valamilyen nyelvi agresszió éri őket. Továbbá, hogy a négy terület (kinézet, iskolai teljesítmény, fizikai állapot, szellemi képesség) közül melyikre hogyan reagálnak a megkérdezettek.
Célok
Meg akartuk értetni mind a kutatásban résztvevő, mind „csak” a kutatási eredményeket megismerőkkel, hogy:
1) a nyelvi agresszió negatív hatással van az iskolai közösségek életére,
2) emberi kapcsolataik nagymértékben múlnak a társakkal és a tanárokkal folytatott kommunikáción,
3) a nyelvi agresszió megjelenése rontja a diákok iskolai teljesítményét és hozzájárul a korai iskolaelhagyáshoz,
4) ha jobban odafigyelnek beszédükre, azzal csökkenthetik a nyelvi mellett a fizikai agresszió kialakulásának gyakoriságát és fokát is.
A kutatás illeszkedése más kutatásokhoz
A beszédaktusok vizsgálatával számos kutató foglalkozott, csak néhányat említek közülük: Koschmieder, 1930; Searle, 1985; Szili, 2007; Krékits, 2006; Huszár, 1994. A beszólás beszédaktus kutatása sem előzmény nélküli (Batár, 2007).
Az új kutatási eredmények kiegészítik az agresszió területén végzett korábbi kutatásokat.
Kutatási hipotézisek
Előzetes tapasztalataink és ismereteink alapján a következő kutatási hipotéziseket fogalmaztuk meg:
1) a lányok a kinézetükre, a fiúk a fizikai állapotukra vonatkozó beszólásokra reagálnak majd leginkább durva hangnemű viszonbeszólásokkal,
2) kis különbségek mutathatóak ki a lányok és a fiúk beszólásra adott válaszai között.
A Kis nyelvészkör tagjainak szerepe
2016 őszen alakult a Kis nyelvészkör. A kutatócsoport tagjai betekintést nyertek a nyelvészetbe mint tudományba, megismerhettek nyelvészeti indíttatású kutatásokat és részt vehettek a most bemutatott kutatásban.
A kutatás megtervezésén és témáján túl, amelyeket én magam határoztam meg, az összes további feladat (pl. kérdőívek összeállítása, kipróbálása, kiigazítása, az eredmények elemzése) elvégzése csapatmunka volt. A feladatok az aszódi evangélikus gimnáziumban működő Kis nyelvészkör tagjai között (Csapó Levente, Fehér Noé, Kohulák Richárd, Máthé Hajnalka, Orgoványi Lili, Sándor Virág,) oszlottak meg.
Mindenképpen örülök annak, hogy a kérdőív beszólásait a diákok készítették, mert a megkérdezettek így közelebb érezték azokat magukhoz, azt érezhették, hogy az tényleg őket szólítja meg.
A kérdőív bemutatása
Azért választottuk a kérdőíves módszert, mert az önkéntesen szolgált adatok alapján megállapíthatjuk, hogy az emberek hogyan gondolkoznak és éreznek, vagy mit szándékoznak tenni (Griffin, 2001:16).
A felhasznált kérdőív típusa (egy az 1980-as években a Cross-Cultural Speech Act Realization Projectben is alkalmazott) diskurzuskiegészítős (Szili, 2003), tehát meg volt adva a szomszédsági pár kezdő eleme, ami egy beszólás (kinézettel, fizikai állapottal, iskolai teljesítménnyel és szellemi képességgel kapcsolatban), és a lehetséges válaszok is, amelyek viszontbeszólások. Újdonság, hogy mellettük megtalálhatóak voltak ezek hangnemei is. Így a kérdőívek feldolgozása során fellépő szubjektivitás teljesen kizárható, az eredmények helytől, időtől és a kódolást végző személytől teljesen függetlenné váltak (Batár, 2011).
A kérdőív online volt elérhető, összesen 12 kérdést tartalmazott, figyeltünk rá, hogy a kérdések világosak legyenek, ne álljanak távol a diákok valós élethelyzeteitől. Törekedtünk a gyorsan olvasható és gyorsan megválaszolható itemek megalkotására, kerültük a rövidítéseket, a sugalmazó megfogalmazásokat (Babbie, 1998:179).
A kérdőívfelvétel
Két csoportba soroltuk a válaszadókat: lány diákok és fiú diákok, ők más-más linken érték el ugyanazt a kérdőívet, hogy a válaszok elkülönüljenek egymástól.
A válaszadásra legtöbb esetben informatika vagy osztályfőnöki órák keretében került sor.
A megkérdezettek őszintén válaszolhattak, mert a kérdőív biztosította a névtelenséget és a megkérdezett személyek azonosíthatatlanok voltak.
Azt kellett a megkérdezetteknek eldönteniük, hogy a megadott válaszok közül melyiket mondanák vagy melyik áll a legközelebb ahhoz, amit ők mondanának.
A felmérés elvégzése előtt tisztáztuk, hogy nyelvi agresszió alatt a bántó csúfolódásra, megalázásra, megfélemlítésre, zaklatásra, gúnyolódásra gondolunk, nem a barátok között előforduló mókára és játékos ugratásra.
Megkérdezettek
A kiválasztás véletlenszerű volt, nem a szocio-gazdasági vagy társadalmi háttér szolgált alapul. A megkérdezettek kilencedikes és a náluk magasabb évfolyamokra járó aszódi gimnazisták voltak. A 4 évfolyam 504 diákjából 436 (263 lány, 173 fiú) töltötte azt ki, ami 86,5 %.
A kérdőívek feldolgozása
Mint említettem, online kérdőívet használtunk, amelyet a google formsban hoztunk létre. Azért ezt választottuk, mert ez megkönnyítette annak elérhetővé tételét és a kitöltést, továbbá kérdésenként összegezte a válaszokat és a diagramokat is elkészítette, már „csak” az elemzést kellett elkészíteni.
Eredmények
Külön vizsgáltuk a válaszokat nemenként és a beszólás tárgya szerint. Hogy jól átláthatóvá tegyük az eredményeket, azokat táblázatokba foglaltuk.
- sz. Táblázat Lányok összes válasza
Beszólás | Válaszok aránya (%) | ||
Durva | Semleges | Udvarias | |
1. Hogy nézel már ki? Néztél ma már tükörbe? Nem törött ki? | 41,4 | 38,8 | 19,8 |
2. Síkhülye vagy. | 31,5 | 43 | 25,5 |
3. Ha ennél hülyébb lennél, sült krumpli sem lehetnél. | 16,3 | 44,9 | 38,8 |
4. Hogy lehet ilyen szánalmasan öltözködni. | 24 | 24 | 52 |
5. Olyan jók a jegyeid, mint a magyar utak. | 41,8 | 24,1 | 34,1 |
6. Nagyanyám is gyorsabb nálad. | 25,3 | 45,6 | 29,1 |
7. Mit sportolsz? Elsétálsz a hűtőig? | 9,2 | 83,2 | 7,6 |
8. Hogy tudsz mindig ötöst írni? Nincs életed? | 36,2 | 50,4 | 13,4 |
9. Olyan kövér vagy, hogy gördül körülötted a szél. | 42,2 | 39,8 | 18 |
10. Még a kutyám is jobb jegyeket szerezne, mint te. | 42 | 25,6 | 32,4 |
11. Eszed, mint egy molylepkéé. | 23,3 | 27,1 | 49,6 |
12. Jó a hajad, elestél? | 43,7 | 25,1 | 31,2 |
Összesen | 376,9 (31,4%) | 471,6 (39,3%) | 351,5 (29,3%) |
- sz. Táblázat Fiúk összes válasza
Beszólás | Válaszok aránya (%) | ||
Durva | Semleges | Udvarias | |
1. Hogy nézel már ki? Néztél ma már tükörbe? Nem törött ki? | 55,8 | 30,8 | 13,4 |
2. Síkhülye vagy. | 37,8 | 36,6 | 25,6 |
3. Ha ennél hülyébb lennél, sült krumpli sem lehetnél. | 21,2 | 29,4 | 49,4 |
4. Hogy lehet ilyen szánalmasan öltözködni. | 31 | 23,4 | 45,6 |
5. Olyan jók a jegyeid, mint a magyar utak. | 38,2 | 32,4 | 29,4 |
6. Nagyanyám is gyorsabb nálad. | 31,4 | 32 | 36,6 |
7. Mit sportolsz? Elsétálsz a hűtőig? | 20,5 | 69 | 10,5 |
8. Hogy tudsz mindig ötöst írni? Nincs életed? | 42,9 | 40 | 17,1 |
9. Olyan kövér vagy, hogy gördül körülötted a szél. | 43 | 41,9 | 15,1 |
10. Még a kutyám is jobb jegyeket szerezne, mint te. | 43,6 | 15,7 | 40,7 |
11. Eszed, mint egy molylepkéé. | 28,1 | 26,3 | 45,6 |
12. Jó a hajad, elestél? | 50 | 24,7 | 25,3 |
Összesen | 443,5 (37%) | 402,2 (33,5%) | 354,3 (29,5%) |
Az összes válasz arányát megnézve megállapítható, hogy nem nagy a különbség a nemek válaszai között, mégis fontos, hogy a lányoknál a semleges, a fiúknál a durva hangnemű viszontbeszólások a leggyakoribbak.
Az 1. sz. oszlopdiagram még jobban szemlélteti a válaszok megoszlását. Az udvarias és semleges válaszok aránya magasnak mondható, figyelembe véve, hogy beszólás érte a válaszadókat. A lányok esetében csak 31,4 százalék, a fiúkéban 37 százalékban fordult elő, hogy a viszontbeszólás ugyanannyira agresszív, mint a beszólás, a többi esetben kevésbé agresszív (semleges vagy udvarias). Az udvarias hangnemű reakciók száma a két nemnél szinte teljesen megegyezik (lányok 29,3%, fiúk 29,5%). A lányoknál a semleges hangnemű válaszok aránya 39,3%, de még a fiúk esetében is éppen meghaladja az összes válasz egyharmadát (33,5%).
Még izgalmasabbnak ígérkezett a válaszokat a beszólások témája szerint megvizsgálni. A kinézetre vonatkozó mindhárom beszólásra jóval agresszívebben válaszoltak a fiúk, mint a lányok.
- sz. Táblázat A kinézetre vonatkozó viszontbeszólások megoszlása
Beszólás | Válaszok aránya (%) | |||
Durva | Semleges | Udvarias | ||
1. Hogy nézel már ki? Néztél ma már tükörbe? Nem törött ki? | lányok | 41,4 | 38,8 | 19,8 |
fiúk | 55,8 | 30,8 | 13,4 | |
4. Hogy lehet ilyen szánalmasan öltözködni? | lányok | 24 | 24 | 52 |
fiúk | 31 | 23,4 | 45,6 | |
12. Jó a hajad, elestél? | lányok | 43,7 | 25,1 | 31,2 |
fiúk | 50 | 24,7 | 25,3 |
- beszólás: magas a durva hangnemű, alacsony az udvarias válaszok aránya.
- beszólás: az öltözékre vonatkozó beszólásra sok udvarias reakció érkezett, a lányok udvariasabban és kevésbé durván válaszoltak, mint a fiúk.
- beszólás: nem tapasztalható jelentős eltérés a két nem semleges válaszainak aránya között, bár a hajra vonatkozó beszólásra a fiúk közül minden második, a lányok 43%-a durván reagált.
A fizikai állapotra vonatkozó beszólásokra többször végletesen reagáltak a megkérdezettek.
- sz. Táblázat A fizikai állapotra vonatkozó viszontbeszólások megoszlása
Beszólás | Válaszok aránya (%) | |||
Durva | Semleges | Udvarias | ||
6. Nagyanyám is gyorsabb nálad. | lányok | 25,3 | 45,6 | 29,1 |
fiúk | 31,4 | 32 | 36,6 | |
7. Mit sportolsz? Elsétálsz a hűtőig? | lányok | 9,2 | 83,2 | 7,6 |
fiúk | 20,5 | 69 | 10,5 | |
9. Olyan kövér vagy, hogy gördül körülötted a szél. | lányok | 42,2 | 39,8 | 18 |
fiúk | 43 | 41,9 | 15,1 |
- beszólás: nagy különbséget mutatott az udvarias válaszok aránya.
- beszólás: szélsőségesen kirívó eredmény született, a fiúk durva válaszainak aránya (20,5%), kétszerese a lányokénak (9,2%), a lányok 83%-a semleges választ adott, az ő viszontbeszólásaik itt a legkevésbé durva hangneműek.
- beszólás: a két nem képviselői hasonlóan durván reagáltak, a legkisebb különbség itt található a két nem durva viszontválaszai között.
A szellemi képességre vonatkozó viszontbeszólások viszonylag kevés agressziót váltottak ki a megkérdezettektől.
- sz. Táblázat A szellemi képességre vonatkozó viszontbeszólások megoszlása
Beszólás
|
Válaszok aránya (%) | |||
Durva | Semleges | Udvarias | ||
2. Síkhülye vagy. | lányok | 31,5 | 43 | 25,5 |
fiúk | 37,8 | 36,6 | 25,6 | |
3. Ha ennél hülyébb lennél, sült krumpli sem lehetnél. | lányok | 16,3 | 44,9 | 38,8 |
fiúk | 21,2 | 29,4 | 49,4 | |
11. Eszed, mint egy molylepkéé. | lányok | 23,3 | 27,1 | 49,6 |
fiúk | 28,1 | 26,3 | 45,6 |
- 2. beszólás: az udvarias reakciók aránya között nem tapasztalható különbség, a lányok inkább semlegesen, a fiúk inkább durva hangnemben válaszoltak.
- beszólás: ekkora különbség a két nem válaszai között sehol máshol nincs, mint a semleges válaszok arányánál, viszont alacsonynak mondható a durva viszontbeszólások aránya.
- 11. beszólás: a válaszok nagy arányban voltak udvariasak mindkét nem esetében, a semlegesek aránya közel azonos.
Az iskolai teljesítményre vonatkozó beszólásokra érzékenyen reagáltak mindkét nem képviselői.
- sz. Táblázat Az iskolai teljesítményre vonatkozó viszontbeszólások megoszlása
Beszólás | Válaszok aránya (%) | |||
Durva | Semleges | Udvarias | ||
5. Olyan jók a jegyeid, mint a magyar utak. | lányok | 41,8 | 24,1 | 34,1 |
fiúk | 38,2 | 32,4 | 29,4 | |
8. Hogy tudsz mindig ötöst írni? Nincs életed? | lányok | 36,3 | 50,4 | 13,4 |
fiúk | 42,9 | 40 | 17,1 | |
10. Még a kutyám is jobb jegyeket szerezne, mint te. | lányok | 42 | 25,6 | 32,4 |
fiúk | 43,6 | 15,7 | 40,7 |
- beszólás: ennél a beszólásnál fordult elő egyedül, hogy a lányok durva válaszainak aránya meghaladta a fiúkét.
- 8. beszólás: a fiúknál a durva hangvételű válaszok voltak a legnagyobb arányban, míg minden második lány a semleges hangvételű választ jelölte be.
- beszólás: a durva hangvétel aránya nagyjából megegyezik, mindkettő magasan az átlag fölött van, talán a kutyához való hasonlítás miatt.
A 7. számú táblázatban láthatjuk, hogy az egyes tartalmú beszólásokra milyen érzékenyen reagáltak a megkérdezettek.
- sz. Táblázat A durva hangnemű viszontbeszólások megoszlása témánként:
Kinézet | 40,98% |
Iskolai teljesítmény | 40,8% |
Fizikai állapot | 28,6% |
Szellemi képesség | 26,36% |
A legnagyobb agressziót (40,98%) a kinézetre vonatkozó beszólások váltották ki, szorosan ezeket követik az iskolai teljesítményre vonatkozó beszólások (40,8%). Legkevésbé agresszív hangnemben a szellemi képességre vonatkozó beszólásokra reagáltak (26,36%). Ennél kicsit magasabb a fizikai állapotra vonatkozó viszontbeszólások aránya (28,6%).
A hipotézisek értékelése
1) Az első előfeltevés csak félig igazolódott be. Előzetesen jól gondoltuk, hogy a lányok a kinézetükre vonatkozó beszólásokra fognak reagálni leggyakrabban durva hangnemű viszonbeszólásokkal. Azonban arra nem számítottunk, hogy a fiúknál is ugyanez az eredmény fog kijönni. Továbbá az is meglepetésül szolgált, hogy a fiúk válaszai között a durva reakciók aránya magasabb volt, mint a lányok válaszai között.
2) Beigazolódott a második előfeltevés, mivel nem túl markáns különbségek mutathatóak csak ki a lányok és a fiúk beszólásra adott válaszai között.
Záró gondolat
Visszautalok a bevezetőben írtakra, a most nyert adatok hűen tükrözik a két kis közösség értékrendjét. Azt láthatjuk, hogy számukra a legfontosabb a kinézetük, és azt találják legkevésbé bántónak, ha a beszólás a szellemi képességükre vonatkozik.
A szerzőről:
Batár Levente
Angol nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári végzettséget szerzett a Pannon Egyetemen 2001-ben, doktorált a Pécsi Tudományegyetemen 2010-ben. Kutatási területei: pragmatika, szociolingvisztika. Munkahelye: Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma, Szakképző Iskolája és Kollégiuma. 2011 decemberében doktori disszertációjára megkapta az MTA Pedagógus Kutatói Pályadíját.
Felhasznált irodalom
Babbie, Earl: A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Balassi Kiadó, Budapest, 1998.
Batár, Levente: A fiúk és a lányok nyelvhasználati különbségei egy agresszivitást mérő kérdőíves kutatás tükrében. In: Huszár Ágnes (szerk.): A gendernyelvészet horizontjai. Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola, Pécs, 2013. 18-27. o.
Batár, Levente: Adalékok a nyelvi agresszió kutatásához. http://e-nyelvmagazin.hu/2012/01/03/adalekok-a-nyelvi-agresszio-kutatasahoz/ (2017. november 09.)
Batár, Levente: A beszólás mint beszédaktus, In: Magyar Nyelvőr, 2007/4:374-375. o.
Griffin, Em: Bevezetés a kommunikációelméletbe. Harmat, Budapest, 2001.
Krékits, József: Felszólító performatív beszédaktusok. A „beavatkozás” igéi. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2006.
Szili, Katalin: Elnézést, bocsánat, bocs…: a bocsánatkérés pragmatikája a magyar nyelvben, In: Magyar Nyelvőr, 2003/3: 292-307. o.