Informatika a Társadalomért Egyesület által rendezett 8. Infoparlament 2018.06.07-án zajlott a Parlament Felsőházi termében és a Várkert Bazárban. A megnyitóban Soltész Attila, az Egyesület elnöke elmondta: a 8. Infoparlament fő témája a mobilitás, amely a 21. század meghatározó jelensége. A mobilitás a helyváltoztatásban, a munkavégzésben, vagy az információáramlásban is megjelenik.
A Infoparlament honlapja a részletes programmal és a résztvevőkkel ITT érhető el, a rendezvényről szóló tudósítás itt kezdődik, a délelőtti plenáris üléssel.
A most következő cikk az Infoparlament oktatási témákat is feszegető, délutáni programjáról szól, amit a Várkert Bazárban tartottak, ahova hajótranszfer vitte át a résztvevőket az Országházból.
„Mi az a „digitális munka- digitális munkaerő”?
„Felgyorsult világunkban már nem az irodában eltöltött idő a termelékenység mércéje, ahogy a helyhez kötöttség is másodlagossá vált.”
Both Vilmos, a Digitális Jólét Program állandó szakértőjeként arról beszélt a szekcióülés elején, hogy a hazai GDP 20 %-át adja a digitális gazdaság. Említette azt a sokszor hallható számot is, hogy hány ezer informatikus szakember hiányzik a munkaerőpiacról: ő most a 2016- óta sokszor hallható 20 ezres számot hangoztatta.
De ennél is fontosabb és sok állampolgárhoz, főleg a pedagógusokhoz közelebb áll az a jelenség, hogy százezres nagyságrendben hiányzik a munkaerőpiacról az a digitálisan képzett munkaerő, aki ért a különböző szoftverekhez, applikációkat tud használni, tudatosan tud internetezni. Both Vilmos szerint sok fejlesztés marad el a kis-és közepes vállalkozások életében, mert nem találnak megfelelő munkaerőt. Erre a helyzetre született meg a Digitális Munkaerő Program, amit haladéktalanul és nagy hatékonysággal kell végrehajtani- fogalmazott Both.
További részlet és forrás: http://ivsz.hu/hirek/bejelentettek-a-digitalis-munkaero-program-indulasat/
„A BKK jegyautomaták azok a lila robotok, amik elvették a pénztárosok munkáját..”
Ezt a – felnőtt munkavállalóknak szóló .- programot előzi meg a Digitális OKtatási Stratégia, ami a leendő munkavállalók digitális készségeit és ismereteit hivatott fejleszteni, többek között.
Both Vilmos kiemelte: azért rövid ciklusú képzésekre van szükség, mert ezek segitik a gyors alkalmazkodást a folyamatosan változó környezethez. Emellett megfelelő ösztönzőkre is szükség van, hogy tanulni kezdjenek a munkavállalók.
Visszautalt Vitézy Dávid, volt BKK vezérigazgató délelőtti, a plenáris ülésen elhangzott megjegyzésére, miszerint a „jönnek a robotok, és elveszik a munkánkat” szcenárió már egészen elképzelhető. A BKK -nál bevezetett jegykiadó-automaták a jegyértékesítés 63 %-át átvették, az emberek – bár sokan nem hittek benne – megvásárolják a jegyeket, bérleteket a gépektől is, a pénztárosok pedig elvesztették a munkájukat…
Fotó forrás BKK.hu
Vörös-Gubicza Zsanett, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Oktatási és Képzési igazgatója megosztotta meglátásait, szerinte is fontosak pl. a „digitálisan felkészült ácsok”, tehát a szakmák minden területén szükséges a digitális ismeret.
Ehhez azonban fontos, hogy
1.legyenek digitális terek, eszközök a cégeknél, amit használhatnak
2.ne legyenek a munkavállalók „lestrapálva”, vagyis a képzésre legyen ideje, ösztönzése (Munkaidő-kedvezmény, jövedelem emelkedés, stb. a szerk:)
további fontos elem, hogy
3.magához a képzéshez, tanuláshoz is digitális eszközökre van szükség, akár digitális ismereteket tanul, akár nem.
4. A vezetők informáltsága sokszor hiányos digitális témában. Szintén óriási szakadék van a vidéki és a budapesti vállalkozások körében, sokszor nagyon kevés információ jut el a digitális világ lehetőségeiről kis-és közepes vállalkozások vezetőihez
Szemléletformálásra van szükség, a kkv-knél végzett felmérésekre, hogy el tudják dönteni, milyen eszközökre, képzésekre, szoftverekre van szükségük .
A képzési igazgató beszámolt a pozitív változásokról is, pl, a személyes, önkéntes pályaorientációs előadások sokat jelentenek a munkahelyek és a leendő munkavállalók összekötése ügyében.
Élethosszig tanulás: közösségi és kreatív, újszerű tanári és tanulói szerepek
A munkaerőpiacon lévők digitális képzéséről szóló beszélgetésben szó került a felnőtteknél a saját időbeosztás fontosságára, a folyamatos visszajelzések iránti igényre, valamint a tudatosságra, a tervezett, stratégiai bevezetésre.
Both Vilmos azt az analógiát használta, mikor a vidékről a városba beköltözők a városi életmódot elhagyva inkább az agglomerációba vándorolnak. A technológiai munkahelyeknél, ahol a digitális eszközhasználat és a belső képzések is elindultak már, látható egy olyan folyamat, ahol is a dolgozóknak egyre nagyobb igényük van a valós térben való emberi, értékalapú közösségekre. Ennek megteremtése a feladat, a digitális térbeli közösségépítéssel párhuzamosan. “ Fontos, hogy a tanároktól a tanulás szeretetét, a tanuláson keresztül létrejött közösségeket is megismerjék a fiatalok, felnőttek, hogy ezek újra és újra igényként jelenjenek meg az életükben, az élethosszig tanulást meghatározva.
A nemrég lezajlott Digitális Témahét – DTH- egyik érdekes eredménye volt, hogy több pedagógus is beszámolt arról, hogy az iskolai internetkapcsolat hiánya vagy zavara miatt offline tartottak digitális ismeretekről szóló vagy készségfejlesztő órákat. Ez egyrészt a kreatív és módszertanilag és emberileg is felkészült pedagógusokat dicséri, másrészt felveti az IKT infrastruktúra fejlesztés – ami most zajlik- évek óta egyre erősebb és halaszthatatlan igényét is.
Meglepő felvetés: nem a digitális oktatás a cél?
Horváth Ádám, a Digitális Pedagógiai Módszertani Központ divízió vezetője is szót kért ezen a szekcióülésen. Szerinte nem a digitális oktatás kell, hogy a cél legyen. A munkahely szerkezete is folyamatosan változik, fragmentálódik, nagy tömegű jelenléti képzésre már nincs szükség. A gondolkodásmód, a folyamatos tanulási igény kell, hogy megjelenjen.
Szalayné Tahy Zsuzsa tanárként szólt hozzá a témához, és szerinte e képzés szerkezetében van szükség változtatásokra. Az a cél, hogy a tanulók igényeljük saját maguknak a képzéseket, folyamatosan önképzésben vegyenek részt. Fontos szerinte még az állandó visszajelzés is. A beszélgetés elején említett rövid, azonnal alkalmazható tudásra van szükség, tehát az ezt szolgáló képzésekre.
Egy fontos hozzászólás volt, egy gyakorló tanítótól:
Szerinte azok a pedagógusok, akik offline eszközökkel dolgoztak pl.a DTH-n, ahol a digitális kompetenciafejlesztés volt a cél, tényleg óriási erőfeszítést tettek, módszertanilag és emberileg is nagy dolog ez tőlük. De a legfontosabb, hogy ne legyen ilyenre szükség, és a legyen az iskolákban tényleg megbízható szélessávú internetkapcsolat, wi-fi is. Az országban létező, újító pedagógusok pedig folyamatosan kapjanak visszajelzést, elismerést az innovatív fejlesztéseikért, a kreatív, alkalmazkodó megoldásaikért, az ezzel járó plusz munkájukért.
Közösségi digitális népművelési terek lesznek országszerte
Szóba kerültek a közösségi internet elérést és internetes ismeretszerzést biztosító ún. Digitális Jólét Pontok, melyeken bárki számára elérhetően, alacsony küszöbűen, esélyegyenlőséget biztosítva több száz helyen fognak a digitális eszközökön keresztül valódi kapcsolaton alapuló népnevelő munkát végezni.
Vörös – Gubicza Zsanett elmondta: “ a legnagyobb állandóság a változás, ha minél több iskola átveszi ezt a szemléletet,akkor azok egymásra építve egy új, jobb minőséget hoznak létre.
A résztvevők valamennyien egyetértettek abban, hogy az oktatás/tanulás a kulcs az előrelépésben a munka világában is, de az átalakulóban lévő, remélhetőleg egyre népszerűbb felnőttképzés lesz fontos.
Kádár Krisztián, címzetes egyetemi docens, a Nemzeti Közszolgálat Egyetem oktatója egy érdekes adattal támaszotta alá a tanulás-tanítás fontosságát: a Gartner Kutatóintézetnél olvasott statisztikában az szerepelt, hogy 2022-ig több hamis információ lesz az interneten, mint valós. Kulcsfontosságú a médiaértés, a digitális térben való tájékozódás megléte.
A Gartner további jövőbeli előrejelzéseiről – angolul – ITT lehet olvasni.
fotó: Pixabay.com
(A beszámolóban nem térünk ki a két másik szekcióelőadásra: Mobilitás- Csökkentett kockázatokkal (IT biztonság) és a Mobilitás jövője. A szerk. )
Az összeállitást készítette: Fülöp Hajnalka
Folytatásban: Az Agyak mobilitása
