A digitális állampolgárságról szóló előadás leiratában Papp-Danka Adrienn neveléstudománnyal foglalkozó kutató osztja meg tapasztalatait, amiket a felsőoktatásban és egy informatikai cég szoftverfejlesztési osztályán egyaránt kamatoztat, így az oktatási és üzleti szférában is jelen van. Adrienn tudományos munkái a digitális állampolgársághoz kapcsolódnak.
Előadását egy játékkal kezdte: megkérdezte a résztvevőktől, hogy kinek mit jelent a digitális állampolgárság fogalma? A hallgatóság köreiből olyan válaszok záporoztak, mint, ügyfélkapu, gázszámla, vagy digitális lábnyom.
Papp-Danka Adrienn az elhangzott asszociációkat hallva kiemelte, hogy
megfelelően mutatják azt a két pólust, amit a téma kapcsán fontos felvetni, vagyis hogy “a digitális állampolgárságnak az egyik vetülete a szociológiai-társadalmi megközelítése (e-személyi, ügyfélkapu,gázszámla stb.), a másik pedig ennek a kompetencia-jellege és pedagógiai vonatkozása, amivel jelen előadás is foglalkozik. „
Az előadó felidézte továbbá a digitális állampolgárság közigazgatási vonatkozását, mely kapcsán Adrienn kiemelte Észtország példáját, ahol már szinte teljesen átálltak a digitális ügyintézésre.
„Bárki beregisztrálhat, hiszen az észtek által megálmodott közigazgatási rendszer bármilyen állampolgársággal igénybe vehető. Bárki intézheti vállalkozásának ügyeit, keresheti partnereit, banki tranzakcióit intézheti, tehát mindent, ami elképzelhető egy ilyen társadalmi-gazdasági folyamathoz kapcsolódóan, azt az észtek által felállított digitális állampolgárságra épülő rendszerben meg lehet tenni.”
Az észtek példája tőlünk kicsit még idegen, de a fejlődés már hazánkban is megkezdődött. Fontos, hogy az új technológiai lehetőségekkel lépést tartva az állampolgárok is megfelelő felkészültséggel éljenek a megújuló lehetőségeikkel.
A digitális állampolgárság egy kompetencia
A témát pedagógiai oldalról megközelítve sok olyan forrást találunk, ami a digitális állampolgárságot egy összetett kompetencia egységként értelmezi.
A fenti dián a Mike Ribble nevéhez fűződő 2011-es modell látható, ahol is ő ezt 9 alkompetenciát tartotta a „digitális állampolgárság”-hoz tartozónak.
A képfelirat még egyszer:
„Mike Ribble digitális állampolgárság modellje. A színkódokkal ellátott elemek: Digitális hozzáférés, digitális kereskedelem, digitális kommunikáció, digitális írástudás, digitális etikett, digitális jog, digitális jogok és kötelezettségek, digitális egészség és -jólét, digitális biztonság”
Az előadó kiemelt ezek közül néhányat. A ’digitális kommunikáció’ alkompetenciája kapcsán az alábbi magyarázattal szolgált:
„ez azt takarja, hogy az egyén képes a digitális online térben a kommunikációs eszközöket hatékonyan, minőségileg megfelelő eszközt, megfelelő szoftvert választva használni. Tehát amikor, mondjuk, jön egy több címzettes levél, akkor ki tudja választani, hogy egyvalakinek vagy mindenkinek válaszol”.
Digitális egészség?
Van talán köztük olyan, ami nem ennyire egyértelmű, a digitális egészség-alkompetenciát Papp-Danka Adrienn így jellemezte:
„Ez jelenleg egy felkapott téma: hogy hogyan hat ránk a digitális stressz, milyen a digitális étrendünk, meg a digitális immunrendszerünk, stb. Ilyen „varázsszavakat” lehet ehhez kapcsolni.”
„A digitális egészség kompetenciája azt jelenti, hogy tisztában vagyok azzal, hogy a digitális technológia milyen hatással van rám, és ismerek olyan technológiákat vagy módszereket, amik akár a pszichológiai egészségemet, akár a fizikai egészségemet megőrzik akkor is, ha digitális eszközökről van szó.”
„Talán nem ennyire egyértelmű a digitális jognak a kérdése, – folytatta Adrienn – bár itt biztosan mindenki asszociál egyből a szerzői jogokra, ide tartoznak még azok a digitális jogi esetek vagy a különböző tulajdonjogok: hogy kinek milyen szerzői, vagy tulajdoni joga van az egyes digitális produktumok felett.”
Papp-Danka Adrienn előadásában bemutatta, hogyan rendezte át saját korábbi 9 kompetenciából álló rendszerét Ribble 2016-ban, a 2011-ben kidolgozott elemeket új dimenziókba helyezve. Ezek a dimenziók: „ REP: respect, educate, protect”, azaz „elismerés, oktatás és védelem”.
„Tisztelet magunk és mások iránt”, „ Saját magunk oktatása és kapcsolódás másokhoz” , és a „Saját magunk és mások védelme”. E három dimenzió mentén értelmezi Ribble a digitális állampolgárság kilenc kompetenciáját.”
„Ennél még izgalmasabb talán, – folytatta az előadó – mivel pedagógiáról beszélünk, ennek a modellnek azon vetülete, amely azzal foglalkozik, hogy az egyes kompetenciák milyen szinten taníthatók vagy vezethetők be. Már egészen az alsó tagozattól kezdődően van arra gyakorlat, hogy a digitális állampolgárság egyes alkompetenciáit, hogyan kezdik el fejleszteni a nyugati országokban.”
A digitális állampolgárság alapkompetencia oktatása az iskolában
Ribble a fentiekben tárgyalt modellje szerint az iskolai oktatás során az alábbi szakaszokban taníthatóak a digitális állampolgárság alapkompetenciái.
- Általános iskola (alsó tagozat): digitális etikett, digitális írástudás, digitális jogok és kötelezettségek
- Általános iskola (felső tagozat): digitális hozzáférés, digitális kommunikáció, digitális biztonság
- Középiskola: digitális jog, digitális kereskedelem, digitális egészség és -jólét.
„A nyugati pedagógiai gyakorlatban a digitális állampolgárság kompetenciája és ennek az egésznek a bevezetése az iskolákban az alsó tagozattól kezdődően megindul. Erre kiváló óratervek, tantervek, leírások vannak az interneten, ez része a mindennapoknak egyes iskolákban, egyes országokban, hogy a digitális állampolgárságot tanítják.”
– mondta előadásában Papp-Danka Adrienn, kiemelve a Common Sense Education online elérhetőségét mint a témában hasznos forrást.
A magyar modell
„2017-ben egy munkacsoportban volt szerencsém dolgozni, – folytatta előadását Adrienn – és ebben a munkacsoportban a digitális állampolgárság kutatásával és elméleti megalapozásával foglalkoztunk. Ezt a szép színes kör modellt sikerült gyártanunk, a hazai digitális állampolgárság modelljét mi így képzeljük el.
Sok forrásból táplálkozik, egyrészt a már sokat emlegetett Ribble
forrásaiból, másrészt abból a bizonyos DIGCOMP – Digitális Kompetencia Keretrendszerből, amire a Digitális Oktatási Stratégia is sokat hivatkozik. Azért lett körmodell, mert a kör közepén van egy nagyon lényeges, általunk alapkompetenciának nevezett elem, ez pedig a technológiai műveltség és a technológia felelősségteljes használata. Azt
gondoltuk, hogy a kör közepén lévő alapkompetencia az, ami az állampolgárok mindennapi sikeres és hatékony eszközhasználatához feltétlenül szükséges. Úgy éreztük, hogy ezt ki kell emelnünk.
„Nincsenek digitális generációs különbségek”
„ A Nemzeti Alaptanterv (NAT) átalakítása előtt fontos elvárásunk, hogy ez a kompetencia belekerüljön a készülő tervekbe. Itt is elhangzott, (Horváth Ádám előadásában, a szerk. ) hogy az innovatív digitális pedagógusok átlagéletkora 48,5 év volt, ha jól emlékszem. Ez a digitális állampolgárság számára is egy nagyon fontos üzenet, mert a digitális állampolgárság kompetenciája azt üzeni számunkra, hogy nincsenek digitális generációs különbségek. Egyáltalán nincsenek; nem az életkorunkon múlik, vagy nem az határozza meg, hogy mennyire jó digitális állampolgárok vagyunk.”
– emlékeztetett előadásban Papp-Danka Adrienn.
Nemzetközi Társaság a technológia oktatásban való megjelenéséért
Az előadó bemutatott egy angol nyelvű portált, ami hasznos lehet a digitális állampolgárság kompetenciájának fejlesztése iránt érdeklődők számára.
„Létezik egy nagyon hasznos szervezet, az ISTE International Society for Technology in Education – („Nemzetközi Társaság a technológia oktatásban való megjelenéséért”). Ez a szervezet segít azoknak a pedagógusoknak, akik nyitottak a technológiával támogatott oktatás iránt, akik hisznek abban, hogy a technológiában rejlő erő megváltoztatja a tanítást és a tanulást is, és a létrejövő újítások és gondolatok megoldanak néhány oktatási problémát.”
„Amikor én magam is elkezdtem ezzel foglalkozni, akkor számomra is ez volt a kiindulási oldal, – tette hozzá Adrienn az ISTE oldala kapcsán -, mert az ISTE a technológiával támogatott oktatás nemzetközi szervezete és azzal foglalkozik, hogy tanárokat, tanulókat, informatikatanárokat, pedagógiai asszisztenseket segítsen abban, hogy a technológiával támogatott pedagógia működését és gyakorlati bevezetését egyszerűbbé tegyék számukra.”
Mindenki szajkózza, hogy mi az, amit NE csináljunk a neten..- de mi az, amit tegyünk?
„A mindig a neten lógó tinédzserek online időtöltéséhez egy remek szemléletmód-változtatást javasolt Papp – Danka Adrienn:
„Minidig óvjuk a tanulókat attól, hogy „Ezt ne csináld!”, „Azt ne csináld!, „Nem jó, ha így csinálod!, „Nehogy felrakd!”, „Nehogy megoszd!”, stb. Ez persze egyrészt nagyon is helyénvaló, hiszen a digitális biztonság is része a digitális állampolgárságnak, de kevésbé hangsúlyozzuk talán azt, hogy a digitális közösségnek óriási ereje van, amit ki lehet használni, akár egy közös projektben, együttműködésben, tanulásban és még sok mindenben.”
Erre reflektál amit egy Olívia nevű kislány fogalmazott meg, aki most 10 éves, és két éve elindított egy Twitter és Vimeo -csatornát, ma már több tízezer követővel:
“Minden nap alkalmazzuk a modern technológiát matematikai programok formájában, de ritkábban alkalmazzuk arra, hogy saját gondolkodásmódunkról tudjunk meg többet. Nem használjuk arra, hogy alkossunk, vagy segítsünk másokat az alkotásban, vagy valami olyat csináljunk amit igazán szívből élvezünk. / Olivia Van Ledtje, 10 éves digitális állampolgár/”
A fenti idézetet megosztó kislány egyszerűen arra vágyott, hogy elmondhassa, amit gondol, vagy hogy mesélhessen arról, hogy ő miket olvas otthon. Még csak 10 éves, de már egy csomó olyan kompetenciával rendelkezik, ami a jó digitális állampolgárnak az ismérvével megegyezik. Mindez ismét arra hívja fel a figyelmet, hogy Nem a technológiai eszköz a lényeg, hanem az, hogy milyen céllal használjuk, vagy milyen módszerek mentén.”
– zárta előadását Papp-Danka Adrienn.
FORRÁSOK:
• http://iste.org
• http://www.k12elearning.com/digital-citizenship.html
• https://www.commonsense.org/education/digital-citizenship
• Hülber László (szerk.) (2017): A digitális-alapú iskolafejlesztési módszert megalapozó háttértanulmányok.
• Ollé János (2011): A digitális állampolgárság értelmezése és fejlesztési lehetőségei. OktatásInformatika,
3-4.
• Ollé János, Lévai Dóra, Domonkos Katalin, Szabó Orsolya, Papp-Danka Adrienn, Czirfusz Dóra,
Habók Lilla, Tóth Renáta, Takács Anita, Dobó István (2013): Digitális állampolgárság az információs
társadalomban. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.
• Ribble, M. (2011): Digital Citizenship in Schools. Second Edition. International Society for Technology in
Education, Eugene, Oregon, Washington, D.C.
• Vuorikari, R., Punie, Y., Carretero Gomez S. és Van den Brande, G. (2016). DigComp 2.0: The Digital
Competence Framework for Citizens. Update Phase 1: The Conceptual Reference Model. Luxembourg Publication
Office of the European Union.
Szerkesztette:
Eriksson Zsófia és Fülöp Hajnalka
Modern Iskola
Az előadás elhangzott a A Digitális Pedagógiai Műhely júniusi rendezvényén, a Kelló Kódex Kulturális Központban.
