Úgy tanul a gyerek, ha… CLIL – középpontban a tanulás folyamata – Kutassy Anna – Kocsis Judit

2018 nyarán a Budapest IX. Kerületi Weöres Sándor Általános Iskola és Gimnázium által elnyert Erasmus+ pályázat keretében ketten utaztunk Angliába, hogy módszertani kurzuson vegyünk részt. Azt reméltük, hogy a pedagógiai módszertantárunk bővítésével segíthetjük az itthoni oktatás fejlődését. A Cheltenham CLIL Humanites és Science and Maths tanfolyamokon megismerkedhettünk a CLIL (Content and Lanuage Integrated Learning) oktatási irányzat komplex módszertanával, ami egészen új perspektívát teremt a hagyományos oktatási keretekhez képest.

A CLIL nem a tanítást, hanem a tanulás folyamatát helyezi középpontba, a befogadás hatékonyságára koncentrál. Rendszerének minden eleme e hatékonyság növelését szolgálja. A módszer egyik fontos szegmense, hogy bizonyos tantárgyakat valamely idegen nyelven oktat, ezzel is szélesítve a tanulók látókörét és fejlesztve a sok területre kiható nyelvi kompetenciáikat. Sokan e módszer miatt hajlamosak a CLIL-t a kéttannyelvű oktatással azonosítani, pedig ez a módszer messze túlmutat a hagyományos kéttannyelvűségen, és kulcsa sokkal inkább pedagógiájában rejlik. Ezt az is igazolja, hogy a CLIL rendszerével működő iskolák hangsúlyozottan a tantárgyat tanítják a nyelven keresztül, és nem fordítva, valamint az órákon az idegen nyelvet csupán 25 %-ban használják, a diákokat anyanyelvükön való megszólalásra is buzdítják a szintén anyanyelvű tanárok, akik az óráknak csak bizonyos részeit tartják idegen nyelven.

A nyelvtanuláson kívül tehát rengeteg egyéb elemből áll össze ez a pedagógiai rendszer. Meghatározó fogalmai akollegialitás, a diákok közötti kommunikáció, az együttműködés, a kíváncsiság, a nyitott feladatok és az önálló tevékenység.

Érdemes először a megfelelő pedagógiai közeg kialakításának kérdését vizsgálni, hiszen rengeteg intézményben tudna hatékonyabban működni a tantestület néhány egyszerű szabály bevezetésével, amelyek a szoros együttműködésre épülnek. Nagyon hasznosnak találtuk az alábbi ötleteket:

Egyszerű önfejlesztő módszer a pedagógusok számára

• Egy konkrét kérdést feltesz a pedagógus saját munkájával kapcsolatban egy számára problémás területre vonatkozóan (érdemes az azonos tantárgyat tanítóknak ugyanazt a kérdést vizsgálni az egységesség kialakítása érdekében)
• Pl.: Milyen tevékenységre mennyi idő megy el pontosan az órán?
• Egy hónapig vizsgálja az adott kérdést egy csoportban
  • Az alábbi táblázatban vezeti a tanórán a különböző tevékenységekkel eltöltött időt

• A hónap végén egyénileg, vagy közösen értékelik a vizsgált kérdés eredményeit, és azok alapján dolgozzák ki a módszert a változtatásra
• Így a pedagógus biztosíthatja saját fejlődését, ami azért is fontos, mert diákjainkkal szemben alapvető elvárásnak tartjuk a fejlődést, és rendszeresen ellenőrizzük is annak mértékét, míg saját szakmai munkánk ellenőrzésére ritkán van kidolgozott és következetes módszerünk.

Hogyan érdemes értekezni?

• Röviden (30-45 perc, inkább 30, maximum 45)
• Fókuszáltan – Nem szabad hagyni, hogy a történetmesélés, panaszkodás irányába mozduljanak a megbeszélések, ezeknek inkább a személyes beszélgetésekkor van helyük
• Tantárgyra koncentráltan (az értekezlet témája határozza meg, hogy milyen széles körben gyűljenek össze a tantestület tagjai, de a havi értekezleteket általában érdemes az azonos tantárgyat tanítók körében tartani)
• 1. „Slam” – Minden kolléga megoszt 1 percben a közösséggel egy éppen őt foglalkoztató fontos jelenséget (Ez lehet pozitív vagy negatív is, az a fontos, hogy valamilyen pedagógiai, módszertani kérdéskörhöz kapcsolódjon. Pl.: „Kipróbáltam ezt a feladatot, és nagyon motiválta a gyerekeket, szívesen megosztom azzal, akit érdekel.”/ Kérlek, segítsetek, mert van egy alaposan kidolgozott feladatom, de valamiért nem működik jól, mit kellen rajta változtatni?”). Ez azért szükséges, hogy az együtt dolgozó pedagógusok megismerjék egymás problémáit, módszereit, és ne alakuljon ki az „eggbox szindróma”, amikor egy intézményen belül egymástól karnyújtásnyira, mégis szeparáltan léteznek a tantestület tagjai. Az egy percben nyilván nem kerül sor a probléma részletes megbeszélésére, de a felvetést a későbbiek során a kollégák meg tudják tárgyalni
• 2. A pedagógusok megbeszélik az abban a hónapban vizsgált kérdéssel kapcsolatos tapasztalataikat és teendőiket
• 3.  Az értekezlet végén megbeszélik, mi legyen a következő hónap központi kérdése

Ez a fajta közös munka elősegíti a kollegialitás fejlődését, együttműködésre és önreflexióra sarkall. Hosszútávon ez a folyamat egységesebb pedagógiai munkát és következetességet eredményezhet az intézményben.

Természetesen a pedagógusoknak nem csupán a biztos háttérmunkára kell koncentrálniuk. Az egyik legfontosabb feladatunk a motiváció megteremtése, a diákok érdeklődésének fenntartása és az önálló kritikai gondolkodásra való nevelés. A CLIL módszer nagy hangsúlyt fektet a tanulói tevékenységre az órán, hiszen ezáltal történhet meg a diákok valódi bevonódása. Fontos, hogy elkerüljük azokat a helyzeteket, amelyek csupán a tanulók egy szűk, eleve motivált csoportjának biztosítanak sikerélményt, mert így elveszítjük a csoport jelentős százalékának figyelmét (ezt a jelenséget az oktató az „elesett katonák pedagógiájaként” emlegette).

Az óra indítása (kb. 7-10 perc)

• A fenti jelenség elkerülhető akkor, ha az óra eleje nem a tanárról és az általa elmondott információról szól, hiszen a kevésbé motivált tanulók figyelmét az nem köti le, érdeklődésüket nem kelti fel
• Nem szerencsés, ha olyan kérdés hangzik el, aminek megválaszolásához egyénileg szerzett háttértudásra van szükség (pl.: Mit tudtok az atomokról?), hiszen a kudarc lehetősége a legtöbbekben szorongást kelt, és inkább az óra menetéből való kikapcsolódásra ösztönöz
• Érdemes megfordítani a kérdést, és ezáltal nagyobb mozgásteret adni a tanulóknak (pl.: Mit nem tudtok az atomokról?). A közös nem tudás ösztönzőleg hathat, és a kérdések feltevése így nem fenyeget kudarccal, viszont rengeteg a diákok által megfogalmazott kérdést eredményez, ami máris kijelölheti azt az utat, amelyen az adott csoporttal a tananyaghoz kapcsolódóan érdemes elindulni
• Fontos tehát, hogy a tanóra elején a tanulói tevékenység legyen a meghatározó, különben már a kezdetekkor nagyon sok lesz az „elesett katona”

Ezután következik nagyjából 15 percben az új információk átadása („finding out”), amiről a tanár gondoskodik, akár prezentáció formájában. Majd a CLIL szerint elengedhetetlen tanulói tevékenységre („sorting out”) kerül sor, szintén nagyjából 15 percben. Az ajánlott időintervallumok a feladatok természetétől függően kezelhetőek rugalmasan. A lehetséges tevékenységek közül most egy reál és egy humán területre vonatkozó feladatot mutatok be. Ezek azt is példázzák, hogy az információátadás és a tanulói tevékenység határai elmosódhatnak, erős átfedés lehet köztük, így sok lényegi információt a diák önállóan szerez meg, ami biztosabb tudást eredményez az adott jelenséggel kapcsolatban.

Az alábbi feladatsor kémia, földrajz vagy akár osztályfőnöki órán is hasznosítható. Megmutatja, hogy hogyan lehet egy hagyományos tananyagrészt a diákokhoz közel álló szemszögből megközelíteni, hiszen ez a CLIL rendszerének alapja.

Globalizáció – Tudomány – Iphone

1. Érdemes az órát néhány rövid, de meghökkentő hírrel kezdni, mivel a témakör (Iphone) ismert a tanulók körében, ezért jó, ha különleges többletinformációval tudjuk felkelteni az érdeklődésüket. Pl.: Naponta több Iphonet értékesítenek, mint ahány baba születik.

Milyen elemeket tartalmaz az Iphone?

A diákok párban vagy hármas csoportokban dolgoznak. Néhány információs kártyát kapnak, melyeken az Iphone részét képező anyagokra vonatkozó információk szerepelnek. Ezeket szétosztják egymás között a csapaton belül, majd mindenki megpróbálja megkeresni és jelölni a saját kártyáján szereplő anyagokat az előre kiosztott periódusos rendszerben. Ezután a kártyákat úgy rendezik, hogy az azonos elemekről szólóak egy helyen legyenek. Érdemes a tevékenységhez néhány reflexióra ösztönző kérdést kapcsolni. Pl.: Meglepett valamelyik információ? Mit nem tudtál korábban?

A kártyákon szereplő információk:

1. Az Iphone súlya 129 gramm.
2. Az alumínium és a vas az Iphone tömegének 38,5% -át teszi ki
3. A réz, kobalt, króm és nikkel az Iphone tömegének 17,1 százalékát teszi ki
4. A szén az Iphone tömegének 15,4% -át teszi ki.
5. A szilícium az Iphone tömegének 6,3% -át teszi ki.
6. Az Iphone 24%-a alumínium.
7. Az alumínium ára körülbelül 2 $ egy kilogramm.
8. Az Iphone súlyának negyede az alumíniumból készült.
9. Az oxigén, a hidrogén és a szén különböző ötvözetekhez használatos az Iphoneban.
10. Az elemek lítiumból, kobaltból és alumíniumból készülnek.
11. Az Iphone6 0,014 g aranyat tartalmaz.
12. Az Iphone 0,66 g ónt tartalmaz.
13. Az Iphone 0,025 g tantált tartalmaz.
14. Az Iphone 0,02% volframot tartalmaz.

A feladat második részének inkább földrajzi és társadalmi vonatkozásai vannak.

Központi problémafelvetése:

Mit fizet az emberiség az Iphone-ért?

A diákok hármas csoportokban dolgoznak. Mindenki választ egy ásványt (ón, alumínium/bauxit, kobalt).

Kobalt

Az Iphone-ban használt kobalt legnagyobb része a lítium-ion akkumulátorban található. A Kongói Demokratikus Köztársaságból származik. A bányák munkakörülményei általában nem biztonságosak – az aknák nincsenek fából készült tartókkal megtámogatva, ezért gyakran beomlanak az esőben. A legtöbb alagutat puszta kézzel ássák nyolcéves gyerekek. A négyévesek kobalt köveket gyűjtenek a felszínen. A porral való érintkezés számos egészségügyi problémát okoz, és mivel a por a vízellátó rendszerbe áramlik, betegséget és születési rendellenességet okoz. A kobaltot a kínai kereskedők gyakran a feketepiacon értékesítik. Várhatóan megnő a kobalt iránti kereslet a mobiltelefon-használat és az elektromos autók elterjedésének köszönhetően, hiszen ezek előállításához és működéséhez nagy mennyiségű kobaltra van szükség. Továbbá a környezetre gyakorolt hatás hosszú távon a talaj erózióját és az állatok, madarak élőhelyének csökkenését eredményezi. A kobalt az Iphone 12% -át teszi ki.

Alumínium

Az Iphone6 legfontosabb eleme az alumínium. Ez a bauxitból származik, egy puha, vörös kőzetből, amely a világ trópusi, szubtrópusi és vulkáni régióin található. A bauxit legnagyobb gyártója Ausztrália, majd Kína, Brazília, Indonézia, Guinea, India, Jamaica, Kazahsztán, Oroszország és Suriname. Ausztrálián kívül a legtöbb bauxittermeléssel foglalkozó országban nagyon kevés olyan szabályozás van érvényben, amely befolyásolja a munkakörülményeket vagy a környezetre gyakorolt hatásokat.

A gépek eltávolítják a bauxitot a „szalagbányákból”, amelyek nagyon közel vannak a talaj felszínéhez. Ez a folyamat kiirtja a növényzetet és így a helyi madarak és állatok élőhelyeit: ez is nagy mennyiségű toxikus hulladékot hoz létre, amely ezután a vízellátó rendszerbe áramlik. Ezen kívül a vegetációvesztés talajeróziót eredményez, amely földcsuszamláshoz vezethet. Az olvasztási folyamat gyakran üvegházhatást okozó gázokat és mérgező füstöket bocsát ki, amelyek hatással vannak a helyi lakosság, különösen a gyerekek és az idősek egészségére. Az Iphone 30%- a alumínium.

Ón

Az ónt az Iphone-ban az összetevők forrasztásához használják. A feldolgozóiparban és az iPhone-ban használt ón nagy része Bolíviából, egy Potosi nevű helyről származik. Itt található egy hatalmas domb, a Cerro Rico, amelyet eredetileg bányának használtak a spanyolok a 16. században. A világ ezüstjének mintegy 60% -a származott innen: a 17. század óta becslések szerint 4-8 millió ember halt meg ott beomlás, éhezés, hideg vagy a bányakatasztrófák következtében.

Napjainkban mintegy 15 000 bányász, köztük 6 év alatti gyermekek dolgoznak a bányákban: ezüstöt, ónt, ólmot és cinket ásnak. A halálozás átlagéletkora 39 év. Sok gyermek nem jár iskolába, mivel a bányában kell dolgozniuk, hogy támogassák családjukat. Az ezüstöt és a cinket vasúton Chilébe szállítják, az ónt pedig északra, Bolívia államba – ónöntvény készítéséhez. Innen viszik az ónt az Apple termékek gyártásához. Valószínűleg az Iphone6 2% -át teszi ki.)

Először végigfutják a szöveget, és aláhúzzák az abban szereplő helyeket/országokat. Majd újra átolvassák a szöveget, és megállapítják, hogy az általuk választott fém az Iphone-nak hány százalékát teszi ki (így az információkeresés kapcsán a diákok már kétszer átolvasták a szöveget).

Érdemes közösen megbeszélni, mi volt a leghatékonyabb stratégia a kulcsfontosságú információk megtalálásához.

Amint ezzel a feladatrésszel végeztek, kitöltik az alábbi táblázatot, melynek segítségével irányított keretek között reflektálhatnak a megismert jelenségekre.

Az óra lezárásaként (esetleg a következő órán) a csoport közösen beszélgethet a megismert új információk alapján a megoldási lehetőségekről, esetleg kiemelhetik az őket leginkább meghökkentő, megfogó új ismereteket.

A humán területhez kapcsolódó feladatsor történelmi témájú, ám a szövegértést is fejleszti.

A diákok az alábbi szöveggel fognak dolgozni:

Hogyan változott a kínai-szovjet viszony?

1. Mao Ce-tung külpolitikával foglalkozó válogatott írásai (1994) Véleményem szerint az összetűzések folytatódni fognak … amennyire én látom, a körülmények túlmutatnak az egyes embereken, még a magasabb pozícióban lévők sem tudják azokat befolyásolni. A körülményekből fakadó nyomás miatt azok, akik a Szovjetunióban még mindig nagy erejű sovinizmust akarnak gyakorolni, mindig nehézségekbe fognak ütközni. A meggyőzésükre való törekvés továbbra is a jelenlegi politikánk részét képezi, és megköveteli tőlünk, hogy közvetlen párbeszédet folytassunk velük. Küldöttségünk utolsó Szovjetunióba tett látogatásakor nyíltan beszéltünk néhány kérdésről … ezek a nyereségvágytól elvakított emberek nem érdemelnek mást, mint kemény bírálatot.

Milyen értékeik vannak? Kitúrtak néhány dolgot a földből, amiből aztán acélt készítettek, hogy repülőgépeket és autókat barkácsoljanak. Ebben nincs semmi, amire büszkék lehetnének. Ezek az eredmények már inkább nyomasztó teherré váltak számukra, a forradalmi elvekkel pedig már egyáltalán nem foglalkoznak.

A konfliktus állandó lesz. Egyelőre csak abban reménykedhetünk, hogy el tudjuk kerülni a nagyobb összecsapásokat, hogy közös alapokat keressünk.

2. A kínai-szovjet vita az 1970-es években (1982): Gelman, H. in Ellison, H (szerk.) University of Washington Press

A konfliktus 1956 és 1964 korai szakaszának alakulásában meghatározó szerepe volt a két vezető, Mao és Hruscsov hozzáállásának, előítéleteinek és egójának. A Hruscsov után következő szovjet vezetés érzékelte ezt a problémát, és megpróbált egyezségre jutni Kínával közvetlenül Hruscsov eltávolítása után. A felek azonban csalódottan tapasztalták, hogy ennek megvalósítása lehetetlen, hiszen érdekeik összeegyeztethetetlenek voltak.

Így a szovjeteknek nem volt más választásuk, mint hogy kivárják Mao halálát, hiszen míg élt, már nem volt remény a helyzet javulására. Mikor a várt esemény 1976-ban végül bekövetkezett, Moszkva azonnal tapogatózni kezdett, hogy felmérje Mao utódjainak hozzáállását, de most sem járt sikerrel.

3. Hruscsov emlékei: Hruscsov, N (1971) Sphere

Érezhető volt, hogy Mao a világ kommunista mozgalmának vezetői címe után áhítozik. Emlékszem, amikor 1954-ben visszatértem Kínából, azt mondtam az elvtársaknak: „A konfliktus Kínával elkerülhetetlen”. Mao némely megjegyzéséből erre következtettem. Látogatásom során a légkör tipikusan keleti volt. Mindenki hihetetlenül előzékeny és behízelgő volt, de én átláttam a képmutatásukon … az egész olyan gyomorforgatóan édes volt. Émelyítő volt a hangulat. Ezen felül Mao bizonyos mondatai elővigyázatossá tettek. Sosem tudtam biztosan, hogy jól értem-e, amit mond. Kijelentéseit hol túlzottan egyszerűnek, hol rendkívül bonyolultnak és összetettnek találtam.

A tanulók háromfős csoportokban dolgoznak. Mindegyikük kiválaszt egy forrást, majd megállapítja és megjelöli, hogy az alábbi táblázat kérdései közül melyek vonatkoznak az általa választott szövegre.

Közösen ellenőrzik, hogy melyik tanuló melyik kérdést jelölte meg. Ezután elolvassák a szöveget, és az alapján mindenki megválaszolja a sajátjára vonatkozó kérdéseket. Majd mindenki megosztja a többiekkel az általa megírt válaszokat, így a csoport mindhárom tagja kitölti a teljes táblázatot. Végül a forrásanyagokkal kapcsolatos komplex kérdéseket is feltehetünk a csoportoknak, ezeket közös gondolkodás után válaszolják meg:

• Mi volt a legizgalmasabb új információ a szövegben számodra és miért?

• Szerintetek a szöveg alapján mekkora szerepe volt a kínai-szovjet helyzet alakulásában a vezetők személyiségének?

A tanórák végén érdemes 6-7 percet hagyni a reflexióra (reflection). Bizonyos feladatsoroknak ez egyébként is része. A fenti két példa magában foglalja az új ismeretekre való reflektálás lehetőségét.

Lehetséges lezáró kérdések:

• Mit mondana a tanárod vagy egy barátod a mai munkádról?
• Melyik volt az a tevékenység, amelyik a legtöbbet segített ma a tanulásban?
• Melyik tevékenységet találtad a legnehezebbnek és miért?
• Milyen változtatások segítenének neked a legtöbbet a következő alkalommal?

A tanórák CLIL módszer szerint való felépítése nagyban segítheti a tanulók motiváltságának növelését. Egészen biztos, hogy a módszer átvétele, a feladatok összeállítása és kiválogatása sok időt és energiát igényel, aminek a pedagógusok legtöbbször egyébként is híján vannak. Ezért segíthet nagyon sokat az együttműködés. Hiszen ha az azonos tantárgyat tanítók megegyeznek abban, hogy melyik anyagrészhez ki dolgoz ki eleinte akár csak egy-egy speciális óratervet, akkor hosszú távon megszülethet egy olyan helyi tanterv, ami ténylegesen a tanulási folyamatra koncentrál, és a diákok értő befogadását célozza. Ha pedig nem csupán intézményen belüli, hanem intézmények közötti kooperációt sikerülne megvalósítani, az egységes és minőségi tananyagbázis létrehozását tenné lehetővé.  Az újfajta tanítási technikák elsajátítása és alkalmazása, valamint a pedagógiai munka hatékony szervezése kulcsfontosságú az oktatási rendszer megreformálásának folyamatában. Közös érdekünk, hogy önálló döntésekre és kritikai gondolkodásra képes, motivált fiatalok kerüljenek ki az iskolapadból a társadalomba. A CLIL metodikája mértékadó lehet ennek a megvalósításában.

Kutassy Anna – Kocsis Judit