Kezdőlap határtalanul

A digitális világ és a gyerekek – alkotó és harmonikus kapcsolat – Henzel György, Szlovákia

A szlovákiai magyar pedagógus, Henzel György etika, testnevelés, hitoktató szakos tanár egy műhely létrehozásával és működtetésével elérte, hogy a gyerekek a digitális eszközökkel jól bánnak, alkotnak és mégsem „szippantotta” be őket ez a nagyon vonzó „másik világ”.  Módszereiről és jó gyakorlatáról számolunk be.

A világháló és annak összes, az oktatásban hasznos szolgáltatása bárhonnan és bárkinek elérhető. Ehhez persze elhivatott és a tudás birtokában lévő, azt folyamatosan fejlesztő pedagógusokra van szükség.

Henzel György a Kódex eseményén, fotó: KELLÓ

A szlovákiai Katona Mihály Alapiskola egy kis létszámú iskola Felvidéken. Henzel György beszámolója szerint „Iskolánk mindig is fontosnak tartotta, hogy a gyermekek biztonságosan és otthonosan mozogjanak a bennünket körülvevő digitális térben, és képesek legyenek annak lehetőségeit saját életükben kihasználni. A harmadik éve működő műhelyünk projektjei során együttműködtünk belföldi és határon túli intézményekkel. Műhelyünknek a múlt évben a Digitális FABrikáló Műhely nevet adtuk. Erre azért volt szükség, mert a műhelyünkben nemcsak a LEGO-k összerakásával foglalatoskodtunk. Foglalkozunk még a programozáson túl az AR (augmented reality- kiterjesztett valóság, a szerk.) technológiával, 3D tervezéssel, modellezéssel, és több sikeres projektünk köszönhetően 3D nyomtatással, digitális elektronikával és még sok minden mással. Ennek az eszközkészletnek is köszönhető, hogy műhelyünkben a /STE@M Maker/ Természettudományok (S), a Technológia (T), a Műszaki tudományok (E), Művészet (A) és a Matematika (M) ötvözésére nyílik lehetőség.

Henzel György bemutatójában az iskolájában használt IKT eszközök „evolúciójáról” beszélt elsőként.

– A statikus és elég nehézkes asztali gépektől hogyan jutottak el a közösségi digitális élményt kínáló interaktív táblákig, majd utána a mobil digitális eszközökig.

– Jelenleg a fizikai és digitális valóság összekapcsolásával érik el a céljukat: a gyerekek, a résztvevők a mindennapokba számos érzékszervükkel is aktívan kapcsolódnak be a tevékenységbe, kézügyességgel és anyagok megformázásával is alkotnak.

Ide illik egy TED előadásból származó idézet:

„Azáltal, hogy kiterjesztjük az információkat a körülöttünk lévő világra, nem csak a digitális szakadékot vagy a két világot elválasztó rést hidaljuk át, hanem segítségével emberek maradhatunk, szorosabb kapcsolatban élve a minket körülvevő világgal. Segítségével megakadályozzuk, hogy gépek előtt ülő gépekké váljunk.” (Pranav Mistry: The thrilling potential of SixthSense technology, TEDIndia, 2009 – magyar felirattal!)

Egyszer volt, hol nem volt: történetek és a DTH

 

Fotó: Búcsi Katona Mihály Alapiskola(Ezt a cikket a Ma7-ról másolták: https://ma7.sk/kozelet/oktatas/felvideki-siker-a-iii-digitalis-temaheten)

A műhelyben részt vevő tanulók évek óta indulnak a Digitális Témahét pályázatán, idei projektjükkel is nyertek! A projektek során a fizikai valóságból indulnak ki mindig, a Bill Gates álatal megálmodottBelmont város makettjének megépítése során a tanulók az okos-eszközök, berendezések, az Okos-városokkal kapcsolatos ismereteiket bővíthették. Mindig fontos a kerettörténet, amibe beágyazták a digitális eszközök használatát: minden alkalommal valós problémákat oldottak meg, a gyerekek mindennapos környezetéből, de mindig volt egy hozzáadott, kicsit futurisztikus érték is.

Digitális Témahét projektjeik:

  • Hová kerül a szemét az osztályból; /2016/
  • Felkészülni! Vigyázz! MARS!; /2017/
  • BELMONT az okos-város – SmARt City.Ahol a bitekből atomok lesznek /2018/

Barkácsolás : digitális technika  vs.  papír-ceruza?

A digitális készségek fejlesztése mellett az alkotó energiákat, a történetmesélést, a kooperatív munkát, a projektszemléletet, a problémamegoldó képességet is fejlesztő ún. STE@M pedagógiai irányzat számára hoztak létre teret az iskolában.

Henzel György szerint: „ha lehet nagyképűen mondani a mi kis műhelyünk egy „Makerspace előszobája”, ahol lehetőség van digitális és analóg tárgyalkotásra. Ahol a digitálisan megalkotott 3D modellek a Virtuális Valóságból a Kiterjesztett valóságba, de 3D nyomtató segítségével akár a valós világba kerülhetnek. Így válhat a Digitálsi FABrikáló Műhelyünk olyan műhellyé, ahol a bitekből atomok lesznek.”

 

Egyáltalán nem zárja ki egymást a digitális technika alkalmazása és a kézzelfogható alkotások készítése, sőt, a virtuális térből kiragadhatók így a gyerekek, és a korszerű eszközök motivációs erejét felhasználva alkalmazhatják azokat.

„Maker alapkészlet: papír, olló, ragasztók, ceruzák, festékek…

  • – ragasztó pisztoly
  • – polisztirol habvágó
  • – szúrófűrész
  • – fúró-, marókészülék

Henzel György több idei  tanévi aktivitásról is beszámolt:

  • Orange alapítvány – Kreatív programozással a Digitális FABrikáló Műhelyben (tanulás micro:bitek segítségével).
  • Postabank alapítvány – Digitális FABrikáló Műhely, ahol a generációk közti szakadék áthidalásra kerül.
  • GE (General Electric) iparvállalat – Additív Oktatás Programjának (AEP) pályázata.
  • Alkotó TáboroZOOk az Evangéliumi táborban
  • EU Kódolás Hete 2018
    • Kreatív kódolás
    • Nyitott Műhelyfoglalkozások
    • Bemutatók más iskoláknak
    • Együttműködés magyarországi iskolákkal
  • LeonARdo da Vinci titkai

A beszámoló és a jó gyakorlat remek bizonyíték arra, hogy a kitartó, szorgalmas munka,  a folyamatos önképzés és közösségépítés mennyire hatékony a digitális technikák oktatási felhasználásában.

Az előadás ITT érhető el, ami a Magyarból jeles című konferencián hangzott el 2018. szeptember 27-én, a Modern Iskola szervezésében a Kódex Kulturális Központban.

A beszámolót írta Fülöp Hajnalka

 

 

 

Előző cikkNem csak az iskolai eszközök, a tanárképzés is modernizálódik
Következő cikkIskola utáni önuralomvesztés – Mit jelent és hogyan küzdhetünk meg vele?