„Mindenkinek van egy anyanyelve, kell, hogy legyen egy zenei anyanyelve is, és ehhez szorosan kapcsolódik a magyar mozgáskultúra is, nem véletlen, hogy a tánc közben mindig énekeltek. Addig leszünk magyarok, amíg magyarul énekelünk és táncolunk. Ez a kultúra tartott meg minket ezer évig.” (Kallós Zoltán)
A Kárpát-medencei óvodafejlesztési program célja: a külhoni magyar oktatási nyelvű bölcsődei és óvodai hálózat megerősítése. A Magyar Kormány 2016 decemberében hozott döntése alapján 2018 végéig legalább 68 új magyar óvoda épül, és több mint 200 újul meg. Az infrastrukturális fejlesztések mellet több száz óvodapedagógus részesült didaktikai, módszertani képzésben.
A konferencián az RMPSZ nevében Burus-Siklódi Botond, az Oktatási Minisztérium kisebbségi oktatásért felelős államtitkárságának nevében Dr. Kovács Erzsébet államtitkár asszony, a Magyar Kormány nevében Balázs Attila az Emberi Erőforrások Minisztériumának főosztályvezetője, valamint Soós Zoltán, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának konzulja köszöntötte a résztvevőket. Ismertették röviden az eddigi eredményeket, a várható további programmal kapcsolatos terveket.
A program plenáris előadásokból és szekciófoglalkozásokból állt. A plenáris előadásokat Magyarországról érkező kollégák tartották.
Tancz Tünde, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Pedagógusképző Intézet tanára Mesetarisznya – Útravaló a népmesék óvodai felhasználásához című előadásában kiemelte a népmesék szerepét a nevelésben,gyermeki személyiség formálásában. Felhívta a figyelmet az igényes, életkornak megfelelő válogatásra. Ötleteket adott az óvodapedagógusoknak a mese élményszerű feldolgozásához. Többféle módszert, eszközt javasolt, pl. mimetizálás, mesefolytatás, mesepárna, papírszínház. Ajánlott az életkornak megfelelő, igényesen kidolgozott digitális lehetőségeket is. pl. egyszervolt.hu, olvasnijo.hu, nepmese.hu.
Dr. Klein Ágnes, a Pécsi Tudományegyetem Illyés Gyula Pedagógusképző Intézet egyetemi docense az Óvodai nevelés második nyelven – Fókuszban a mese című előadása a második nyelv előnyeit, lehetőségeit ecsetelte. Az előadó kifejtette, hogy a többnyelvűség egyre nagyobb figyelmet kap intézményi keretek között is. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságából adódóan cselekvés által, tevékenyen sajátítja el az ismereteket. A mese egy több csatornás lehetőség, eszköz a nyelv megismerésében, hiszen a mesemondás mellett a dramatizálás, a bábozás alkalmat ad a szókincsbővítés mellett a belső motiváció felkeltésére, az ismeretek rögzítésére.
Dr. Szinger Veronika főiskolai docens a Neuman János Egyetem Pedagógusképző Karról, Ha én ezt a gyermekemnek elmesélem.. c. előadásában óvodai jó gyakorlatokat mutatott be a beszédértés és hallott szöveg értésének fejlesztésére. Beszélt arról, hogy egyre több gyermek beszédértési és beszédészlelési zavarral küzd az iskolában. Ezért fontos az okok feltárása mellett a felnőttek példamutató kommunikációja, a céltudatos fejlesztés. Ehhez egy programot dolgozott ki, mely „Az óvodás és kisiskolás korosztály számára kidolgozott „Olvass gyermekeidnek, gyermekeiddel, gyermekeidért” nevet viseli. A program az olvasóvá nevelésre irányul, a könyvtárak által nyújtotta lehetőségek által élményekhez juttatják a gyermekeket.
Videón mutatott be egy számomra is újszerű módszert, az interaktív szakaszos folyamatmesélést, mely már több országban meghonosodott.
Ványi Ágnes logopédus, speciális szakpedagógus, a Magyar Logopédusok Szakmai Szövetségének főtitkára és Szűcs Antal Mór logopédus, zeneterapeuta, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar tanára a Mesezene az óvodában, avagy az olvasás előhangolása című közös előadásukban mutatták be a Mesezene programot, mely a gyermekek kognitív, emocionális és szociális képességeire épít. Az óvodai modulban a gyermekek egy varázslatos világba csöppennek, ahol az írás-olvasás előkészítése mellett az érzelmi intelligenciájuk is fejlődik, magabiztosabbá válnak, képesek lesznek hatékonyabb kommunikációra.
A szekciófoglalkozásokon a részt vevők helyzetképet kaptak a magyar gyermekirodalomról, a gyermekkönyvkiadásról, az anyanyelvi nevelés Kárpát-medencei lehetőségeiről. Az általunk választott szekcióban az erdélyi továbbképzésekkel ismerkedhettünk meg. A képzés fő célja a romániai magyar pedagógusok ismereteinek bővítése a néptánc, népzene, néprajz, kézművesség, a népi gyermekjátékok területén. A képzés szakmai partnere a budapesti Hagyományok Háza volt Tálas Ágnes mentorálásával.
Először voltam Erdélyben, de remélem nem utoljára. Megragadott a táj szépsége, az emberek kedvessége, segítőkészsége, a tudásvágy, a magyarságtudat, a szülőföld iránti tisztelet. Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának 2018. szeptember elsejétől hatályos változata szerint „A Kárpát-medence magyar nyelvű intézményei közötti oktatási tér kialakítása érdekében az óvoda a külhoni magyar óvodákkal kapcsolatépítésre törekszik, és – lehetőségei szerint – szakmai kapcsolatot tart fenn.” Nem teljesen új kihívás ez az óvodák számára, – hiszen a szovátai konferencián is részt vettek Budapest Főváros XIII. kerület Önkormányzatának Egyesített Óvodai képviselői, már több évtizedes szakmai kapcsolatokat ápolnak Kárpát-medencei óvodákkal -, hanem egy további lehetőség az óvodapedagógusok szakmai módszertani megújulásához, a múltunk megismerésére, az értékeink megőrzésére, a hazaszeretet elmélyítésére.
A konferencia után kevés idő maradt az óvodai szakemberekkel való beszélgetésre, a kapcsolatépítésre, de a Nemzeti Pedagógus Kar részéről elindult egy párbeszéd, gondolkodás a magyar és Kárpát-medencei óvodák közötti kapcsolatépítés lehetőségeinek szélesítése érdekében.
A konferenciáról további összefoglaló és videó található a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének Facebook oldalán:
„Szavakból mese”-Anyanyelvi nevelés az óvodában A Kárpát-medencei óvodafejlesztés… „címen videó is látható. (Több, mint két órás jól hallható felvétel – a szerk.)
„Szavakból mese” – Anyanyelvi nevelés az óvodában-A továbbképzések zárókonferenciája: Szejke Ottilia, szaktanfelügyelő írása
(Köszönetem szeretném ezúton is kifejezni az RMPSZ elnökének Burus-Siklódi Botondnak, Lászlófy Pál Istvánnak tiszteletbeli elnöknek a meghívásért és a szívélyes vendéglátásért,valamint Horváth Péter az NPK elnökének és Iszák Tibor az NPK elnökhelyettesének, hogy lehetővé tették a konferencián való részvételünket.)
A szerző:
Nagyné Szabó Etelka a Nemzeti Pedagógus Kar országos elnökségi tagja
