Kezdőlap hírmozaik

    Élményből tudást – Természetesen a Mátra Múzeumban! (x)

    Áprilisban adták át a Mátra Múzeum közel 300 millió forintos uniós támogatásból létrejött új élményterét, ahol a múzeum munkatársai különleges pedagógiai programokkal teszik élménnyé a tanulást.

    A Magyar Természettudományi Múzeum Mátra Múzeumában nagyon komolyan hisznek abban, hogy a gyerekek a legjobban hasznosítható tudást az ismeretek élményszerű befogadásával, az önálló megismerés lehetőségének biztosításával tudják megszerezni. Az intézmény már 2009 óta szoros együttműködést ápol a Gyöngyösi járás óvodáival és iskoláival, s ennek köszönhetően nagyon élénk múzeumpedagógiai tevékenységet folytat. A foglalkozások kezdetektől fogva interaktívak, játékosak voltak. A pedagógusokkal, óvodapedagógusokkal való folyamatos együttműködés adta az alapot annak a pedagógiai programcsomagnak a kidolgozásához, amely a most megnyílt élménytérben, az alsó tagozattól a középiskoláig kínál könnyen elsajátítható komplex tudást.

    A földtudományos alapokon nyugvó élménytér olyan témákat mutat be, amelyek a természettudományok szinte teljes spektrumát felölelik. Az ismeretszerzést az újonnan munkába állított multimédiás eszközök— 9 projektor, 4 intelligens tábla, interaktív és multimédiás terepasztalok — támogatják, míg 35 darab tablet és 25 érintőképernyős számítógép az egyéni „felfedezésekben” nyújt segítséget. A kiállítás alapkoncepciója az, hogy a látogatók megismerjék a Kárpát-medence, s ezen belül a Mátra jelenét és múltját, valamint mindazt a hatást, amit az ember saját környezetére kifejt.

    A Magyar Természettudományi Múzeum gyűjteményeiben dolgozó muzeológusokkal közösen kidolgozott, a Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő, az élménytérben megvalósuló múzeumpedagógiai programok 16 önálló egységből állnak. Ennek megvalósítására a környék 21 iskolájával kötöttek együttműködést. A pályázat feltételeként minden iskolával félévenként minimum 10 programot fejeznek be, így —mivel egy-egy program öt alkalomból áll—, az iskolák két évre szinte beköltöznek a múzeumba.

    A foglalkozások során egyrészt nagyon fontosak a szakmai célok, amiket az adott korcsoportok értelmi és érzelmi szintjének megfelelően állítottak össze. Az alsó tagozatosok többek között a közvetlen környezetükkel foglalkoznak, megtanulják, mi az élő és az élettelen környezet közötti különbség, megismerik az alapvető természeti folyamatokat és az ezek közötti összefüggéseket. A felsőbb tagozatosok tágabb környezetükkel, elsősorban a Mátrával és a Kárpát-medencével, annak kialakulásával, fejlődésével ismerkednek meg. A középiskolásoknak szóló program a Földet, mint egységes rendszert mutatja be.

    A szakmai törekvések mellett lényeges pedagógiai cél az alapkompetenciák, a kommunikációs készség, a finommotorika és a kreativitás fejlesztése. Kiemelt fontosságú, hogy a gyerekek megtanuljanak önállóan feladatokat, problémákat megoldani, illetve az is, hogy képesek legyenek együttműködni és alkalmazkodni. Épp ezért nem frontális múzeumi ismeretátadás zajlik a foglalkozásokon. A múzeumpedagógusok úgy építették fel az órákat, hogy a gyerekek maguk is tevékenyen vegyenek részt benne, önállóan dolgozzanak, kísérleteket végezzenek, feladatokat oldjanak meg. Így olyan interaktív órák részeseivé válnak, amelyeket gyakorlatilag ők irányítanak azzal, hogy az egyes problémafelvetésre miként reagálnak és hogyan oldják meg azokat. A múzeumpedagógusok az ő tevékenységüket segítik és iránymutatást adnak nekik.

    Az élménydús programoknak köszönhetően nemcsak a gyerekek tudása gyarapszik, hanem sokkal könnyebben válhatnak a későbbiek során környezettudatos életmódot folytató, felelősségtudatos felnőtté is.

    Előző cikk„El kell felejteni a frontális tanítást, amiben mi felnőttünk!” Interjú Lányi Mariettával, a Gyermekek Háza pedagógiai vezetőjével
    Következő cikkA szülők mellett, a pedagógusokra maradt a feladat, hogy átadják a következő generációnak a meséket – Interjú Bajzáth Máriával