Kezdőlap határtalanul

“Ezek a mai fiatalok…” 3. rész Magyar diákok applikációt fejlesztettek az élelmiszerpazarlás ellen Világsikert értek el.

Világszintű probléma a drasztikus méreteket öltő ételpazarlás. Fazekasos diákok egy nemzetközi versenyen mutatták be saját feljlesztésű alkalmazásukat, amely megoldást kínál. Segítségével a felhasználók megoszthatják másokkal azokat az élelmiszereket, amikre nekik már nincs szükségük. “Ezek a mai fiatalok…!” – sikeresek, kreatívak, ambiciózusak. Hosszan lehetne sorolni még azokat a jelzőket, amelyekkel sorozatunk címét kiegészíthetjük. Összefoglalóinkban olyan iskoláskorú fiatalokat mutatunk be, akiknek a nevét országos híroldalakról már ismerhetjük, mert a közelmúltban egy-egy tudományterületen kimagasló eredményeket értek el. Szeretnénk többet tudni róluk, találmányaikról, ötleteikről, újításaikról, azokról a hétköznapokról, amelyek során idáig jutottak, és kíváncsiskodunk természetesen jövőbeli terveikről is.

Forrás: UPC

Boér Bence, Tóth Ambrus és Szigeti Péter a Budapesti Fazekas Mihály Gimnáziumba járnak, osztálytársak és barátok. Az iskola robotikaműhelyében ismerték meg egymást.

Májusban a UPC Future Makers magyarországi pályázatának győzteseiként utaztak ki a The Coolest Projects versenyre, ahol több száz résztvevő és nemzetközi szakmai zsűri előtt mutatták be fejlesztésüket Dublinban. A Future Makers Nemzetközi Nagydíját, valamint a The Coolest Projects weboldal kategóriának 3. helyezését is elnyerték.

A verseny döntőjén több mint hétszáz, a világ 22 országából érkezett tizenéves programozó mérte össze tudását és prezentálta fejlesztéseit a nemzetközi szakmai zsűri és a több ezer látogató számára.

Forrás: facebook.com/pg/foodoverflow

T.K.: Meséljetek egy kicsit a FoodOverflow-ról, arról a közösségi alkalmazásról, amelyet fejlesztettetek!

T.A.: Amikor tudomást szereztünk a Future Makers versenyről, elkezdtünk gondolkodni, hogy milyen problémák vannak a világban, amiken digitális eszközökkel segíthetnének.

Egy délután, záráshoz közel bementünk a közeli pékségbe. Láttuk, hogy még rengeteg péksütemény megmaradt. Ekkor jutott eszünkbe, hogy milyen jó lenne egy olyan applikáció, ahol megkereshetnénk, hogy hol vannak a közelben olyan helyek, ahol felesleg keletkezik, és ott olcsóbban, vagy ingyen is megkaphatnánk az adott -egyébként sokszor a szemétben kikötő- élelmiszereket.

Később megtudtuk azt is, hogy a nagyobb áruházláncokban egy algoritmust használnak a napi kereslet megbecsülésére annak érdekében, hogy minél kevesebb legyen a veszteségük. A Tesco és a KFC pedig napi rendszerességgel adományozza a felesleget szeretetszolgálatok számára, akik eljuttatják azokat a rászorulókhoz.

A mi rendszerünk boltokban, pékségekben, de leginkább magánszemélyek között használható. Rengeteg étel amiatt megy kárba, hogy túl sokat főznek belőle egy vendégség alkalmával, aztán nincs, aki megegye a maradékot.

Hosszútávon az lenne a célunk, hogy az emberek szokásai változzanak meg, és tudatosabban vásároljanak, főzzenek,

így egy oktatóanyagot is készítünk az oldalra, ahol a mindennapokban is könnyen alkalmazhatóan leírjuk, mivel segíthetnek az egy főre jutó 95 kg(!!!)-os pazarlás csökkentésében.

Magyarországon évente mintegy 1,8 millió tonna élelmiszerhulladék keletkezik, amelynek jelentős hányada – körülbelül harmada – a háztartásokban termelődik.

Forrás: foodcoin.hu

 

Hogyan működik a FoodOverflow? A Felhasználók egy weboldalon keresztül feltölthetik a felesleges ételeiket, megadva az átvétel helyét, a kategóriát és a lejárati dátumot.
Ezután a többi felhasználó láthatja azokat a felajánlásokat, melyek a közelében vannak, és rendezheti ezeket távolság, lejárati dátum és kategória szerint. A weboldalt tudják használni éttermek is, ahol nagyobb mennyiségben keletkezik felesleges étel, és rendelni szeretetszolgálatok, vagy egyszerűen csak éhes emberek is tudnak. A felajánlott, és sikeresen átadott ételek után az emberek FoodCoin-okat kapnak. A felajánlók motivációját úgy szeretnék fenntartani, hogy kuponokat kapnak az együttműködő üzletláncoknál. Ha a FoodCoin gyűjtés versennyé válna néhány nagy étteremlánc (pl. McDonalds) között, nekik is megérné, mivel elmondhatnák magukról, hogy mennyi karitatív tevékenységet végeztek, és nekünk is, mivel valóban karitatív tevékenységet végeztek.

 

T.K.: Miért fontos számotokra ez az ügy, vagyis az éhezés és a világszintű élelmiszerpazarlás egymásnak feszülő problematikája?

T.A.: Mi elsősorban azt szeretnénk, hogy másoknak is fontos legyen ez a probléma.

a ma lezajló folyamatok gyökeresen megváltoztatják a jövőt.

Fotó: Mohos Márton / 24.hu

T.K.: Megvalósítható az ötletetek?

B.B.: Igen, a www.foodcoin.hu oldalon elérhető az oldal béta változata, amin már több, mint 100 sikeres tranzakció zajlott le, és a nagyjából 3000 fős felhasználóbázisunk folyamatosan növekszik. Jelenleg élelmiszerbiztonsági, valamint egyéb jogi problémákra keresünk megoldásokat.

 

T.K.: Mikor kezdtetek programozással foglalkozni? Mi tetszett meg benne?

T.A.: Én 5. osztályos koromtól kezdtem el legórobotokat programozni, majd 7. osztálytól fokozatosan áttértem a szöveges programnyelvek használatára. Ma már 9 nyelvvel elboldogulok, és kihívásokkal, projektekkel tanulok általában. A 2019-es World Robot Olympiad döntőjén elhatároztuk, hogy egy okosórával fogjuk irányítani a robotot, és pár nap alatt meg is oldottam.

 

B.B.: Nyolcadik osztály második felében léptem túl komolyabban az alapokon. Ekkor, és azóta is, szívesen írok fizika, és matek órákra, a feladatokat megoldó, majd azok megoldását legtöbbször vizuálisan megjelenítő programokat, és egyszerűbb játékokat.

 

T.K.: Az “átlagnál” is valószínűleg több időt töltötök számítógép előtt? Mit szólnak ehhez a szüleitek? Támogatnak titeket ezen a pályán?

T. A.: Ahogy felhagytam a számítógépes játékokkal, és a programozással kezdtem foglalkozni, a szüleim látták, hogy ennek van értelme, így mindig támogatnak. Visszatekintve ez még izgalmasabb is, mint bármilyen játék. Egyszerre kell átlátni rengeteg mindent, aztán közölni a géppel valahogyan, hogy mit kéne csinálnia.

Forrás: facebook.com

B.B.: A gép előtt mindenképp többet, mivel a programozáshoz első sorban az kell, de ez leginkább az az idő, míg mások a telefonjukon chatelnének, játszanának, vagy videókat néznének. A szüleim természetesen támogatnak benne, mivel produktív időtöltés, és úgy gondolom nem viszem túlzásba.

Forrás: facebook.com

 

T.K.: Hol látjátok magatokat 10 év múlva? Programozónak készültök?

T.A.: Engem nagyon érdekel a programozás, emellett viszont, szerencsére az iskola robotikaműhelyében mindenféle tudást szerzünk, így nem kell most eldöntenünk, hogy pontosan milyen irányban szeretnénk dolgozni.

 

B.B.: Én, ha programozás, alapvetően a vizuális része, és a design felé hajlok, bár mivel természetesen nem vagyok profi szinten, ez még könnyen változhat.

Persze ki ne szeretne, mondjuk a Google-nek dolgozni, ha adódik rá lehetőség, de nem gondolom, hogy jelenleg csakis egyetlen helyre, vagy programozási területre kéne koncentrálnom.

 

T.K.: Tartogat még progamokat, pihenést számotokra az idei nyár?

T.A.: A nyár első hónapjában a World Robot Olympiad-ra készültünk egy okos város modelljével, ahol – a FoodOverflow modelljét használva – a felesleges tárgyakat/élelmiszereket egy önvezető autó szállítja a házak között.

Bővebben: https://johetajava.hu/egyeb/2019/goods-exchange-program-a-jovo-varosa/

A Fazekas csapata képviseli Magyarországot a FIRST Global Challenge robotikaversenyen, amire augusztusban kezdtünk el készülni. A nyár maradék részét tanulással töltöm, hogy újraírhassam a rendszert a legmodernebb technológiák segítségével, Angular és NestJS keretrendszerben.

A nyár számomra azért jó, mert azt tanulhatom, ami érdekel

– ami az iskolában sokszor nem fedi egymást. Iskola mellett is vannak projektjeink, illetve készülünk versenyekre, de sokkal könnyebb, ha egy bug kijavítása után nem kell készülni a másnapi 3 témazáró dolgozatra.

Gratulálunk a csapatnak és köszönjük az interjút!

Forrás:

origo.hu

foodcoin.hu

 

Előző cikkHatárokon átívelő Digitális Témahét: Leonardo da Vinci nyomdokaiban
Következő cikk8 ötlet az első (nem csak) osztályfőnöki órára