A népmese ünnepi rendezvénye Az országos népmese-konferencia, szakmai, közösségi és kulturális esemény, melynek célja, hogy az élőszavas mesemondás mindenki számára ismert és elismert fogalommá váljon, alkalmat teremt arra, hogy a mesével foglalkozó szakemberek összetalálkozzanak, megismerjék, meghallgassák egymást. – foglalja össze az esemény főbb gondolatait Kovács Marianna, mesemondó, a népmese-konferenciák szervezője.
Nem tudományos értekezésre hívjuk az embereket, inkább eszmecserére, beszélgetésre, úgy hogy a konferencia „laikus” mesét szerető ember számára is izgalmas legyen. Úgy gondolom, mára a konferencia elérte a célját, „jönnek királyok, hercegek, grófok, és válogatott cigánylegények” is, hogy feltarisznyázzuk őket mesékkel, és mi örömmel tesszük.
A népmese napja most már szinte magától szárnyal, beépült az ünnepkörbe, bízunk benne, hogy legalább ezekben a napokban minden gyermek hall mesét. Célunk azonban ennél is több: szeretnénk a meséket visszacsempészni a felnőttek világába is, ebben segítségünkre van a Meseszó Országos Mesemondó és Szövegfolklór Egyesület, akik az idei konferencián is társszervezőként Mesekocsmát tartottak felnőtteknek, majd szétszaladtak az ország minden szegletébe mesélni. Az idei konferenciánk az „Élőszóval az olvasásért – olvasással az élőszóért!” címet viselte, amivel azt szeretnénk bebizonyítani, hogy az a gyermek, aki egészen kicsi korától élőszóval hallgat népmesét, sokkal könnyebben válik olvasóvá, illetve mivel manapság egyre kevesebb lehetőségünk van szájhagyomány útján eltanulni a meséket idős mesterektől, így szükségünk van könyvekre, néprajzi gyűjtésekre, hogy segítsék mesei tudásunkat.
A XV. jubileumi népmese-konferencia most visszatért „bölcsőjébe”, Százhalombattára, ahol A népmese napja ötlete megszületett, a Hamvas Béla Városi Könyvtár második alkalommal várta meseszerető közönségét.
Éppen 90 éve halt meg Benedek Elek, róla is megemlékeztünk. Az elmúlt 15 évben a hagyományos mesemondás mellett egy másik terület is megjelent, amelyet alkalmazott mesemondásnak hívunk. – árulta el Kovács Marianna.
A meseterápia, mesepedagógia, mesepszichológia nem a hagyományhűségre teszi a hangsúlyt, ugyanakkor fontos szerepet kap a mesék összefonódása az emberi léttel, az önismerettel. A konferencia második napja a társszervezők, a Hagyományok Háza és a Meseszó Egyesület szakmai programjával folyatódott.
Az országból és egyre többen a határon túlról is értékes, érdekes programmal csatlakoznak a konferenciához. A csatlakozási mozgalom erősítése minőségi programok ötleteit teszi hozzáférhetővé, és inspirálja a közösségeket, egyéneket, szervezeteket.
A szervezők „Meselátó szemek” címmel fotópályázatot hirdettek. Olyan fotókat vártak, melyek a mesét hallgató közönségről, annak tagjairól készültek. A pályázat győztese a berettyóújfalui Bodorka Népmesepont lett, akiket azzal díjaztak, hogy a Meseszó Egyesület mesemondói mesékkel ellátogatnak hozzájuk.
A konferencián 120 ember vett rész, az ország minden területéről érkeztek vendégek: könyvtárosok, pedagógusok, óvónők, mesével foglalkozó szakemberek, magánemberek, akik szeretik a népmeséket, illetve a vendégek között voltak a mesepontokban dolgozó szakemberek is.
2020-ban Szegeden folytatódik rendezvénysorozat, a XVI. Országos népmese-konferenciának a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtár ad otthont.
A népmese napja – Országos népmese-konferenciák központi honlapja:
