1999-ben az UNESCO közgyűlése február 21-ikét az anyanyelv nemzetközi napjává nyilvánította. A hivatalos megfogalmazás szerint a szervezet „ezzel is fel kívánta hívni a figyelmet a Föld nyelvi sokszínűségére és gazdagságára”. Az emléknap célja lényegében kettős: az anyanyelv megőrzésének fontossága és a mások anyanyelve iránti érdeklődés egyaránt hangsúlyos szerepet kaphat ekkor. A következőkben ezért (elsősorban) olyan játékötleteket közlünk, amelyek magyar és idegen nyelvekkel egyaránt kapcsolatosak.
- Bolt, comb, eleven, ember… Vajon milyen nyelven íródtak ezek a szavak? Magyarul – gondolhatják a magyar anyanyelvűek. De egészen mást gondolhat erről az, aki csak angolul ért. Ezek a szavak ugyanis e nyelven is tökéletesen hétköznapiak: bolt (retesz), comb (fésű), eleven (11) ember (parázs). Gyűjtsünk hasonlókat (akár más nyelvek bevonásával is)!
- A fenti játékot Karinthy Frigyes is előszeretettel játszotta. Sőt, egyik írásában egyenesen a következőképpen fogalmazott: „bevallom, hogy én minden szót, ami eszméletembe kerül, mielőtt felhasználnám, előbb megszagolom, feldobom, leejtem, kifordítom – játszom vele, mint macska az egérrel, csak azután kapom be”. Ennek megfelelően igyekezett olyan szókapcsolatokat, mondatokat írni, amelyeket két nyelven is meg lehet érteni – természetesen kétféleképpen. Vajon mit jelenthet egy-egy magyar kifejezés más angolul, németül, vagy olaszul? Például a következők:
- Eleven embercomb (angolul)? Megoldás: tizenegy szarufésű (eleven ember comb)
- Régen hajt-e messze innen gebét (németül)? Megoldás: eső, ma vásár, belső ima (Regen, heute Messe, Innen-Gebet)
- Ottó bácsi, szedtevette (olaszul)? Megoldás: nyolc csók, hét hegycsúcs (otto baci, sette vette)
- A korábbi évszázadok nyelvtörténeti kutatásai olykor igen mulatságos tévedésekbe torkollottak. Ezek közé tartozik az az eset is, amikor bizonyos földrajzi nevek „magyaros” hangzása révén nyelvrokonságot sejtettek. Például a következők alapján: Kardhágó, Bábolna, Darázsd, Istókhalma vagy Kappanhágó. Vajon mik lehetnek a valódi nevek? (Megoldás: Karthago, Babilon, Drezda, Stockholm és Koppenhága.)
- Az előző játék „magyarítása”: vajon honnan eredhetnek a következő magyar városnevek? Hódmezővásárhely, Sátoraljaújhely, Százhalombatta, Szeghalom, Szigetvár? Találjunk ki „eredetmondákat”! Számtalan mulatságos verzió lehetséges – a játék végén azonban érdemes utánanézni a valódi magyarázatnak is.
- Írók vezetéknevét természetesen nem szoktuk lefordítani. Két ismert példa mégis fennmaradt: Kövér Oroszlán, vagy Kövér Leó (Lev Tolsztoj), illetve Dárdarázó Vilmos (William Shakespeare). Hasonló feladványokat készíthetünk számos más ismert ember nevével is.
- Szívesen tesztelik a különböző fordítóprogramokat verssorokkal. A Szabadság, szerelem című Petőfi-verset „hivatalosan” is kipróbálták ilyenformán. A MorphoLogic webfordítója, illetve a Google fordító segítségével előbb angolra fordították a sorokat, majd ugyanazzal ismét magyarra.
Az eredeti: „Szabadság, szerelem! / E kettő kell nekem. / Szerelemért föláldozom az életet, / Szabadságért föláldozom szerelmemet.”
MorphoLogic: „Szabadság, szeress! / E kettő nekem szükségem van rá. / Feláldozom az életet a szeretetemért, / Feláldozom a szerelmemet egy szabadság iránt.”
Google: „Szabadság, szerelem! / Ez a két amire szükségem van. / Miért föláldozom az élet szeretete, / szerelem Szabadság föláldozom.”
- Érdemes tesztelni „valódi” versfordításokat is, például a következő oldalon: https://www.babelmatrix.org/ Vajon hogyan adták vissza egy-egy ismert költőnk verssorát? (Különösen a szimbólumokban gazdag verseket – pl. Ady Endre műveit – érdemes megkeresni.)
- Le tudunk fordítani egy-egy verssort emotikonokkal is? Érdemes kipróbálni – természetesen itt is több megoldás lehetséges.
