Kezdőlap jó példák

Szabadulószoba – szokatlan szerepben

Milyen speciális pedagógiai eszközei lehetnek egy szabadulószobának? Miként válhatnak ezek egy történelmi megemlékezés hatékony eszközeivé? Ezekre a kérdésekre egy szegedi példa bemutatásával keressük a választ.

Forrás: Dugonics András Piarista Gimnázium Alapfokú Művészeti Iskola és Kollégium

A szegedi Dugonics András Piarista Gimnázium két munkatársa, Balogh Bence történelem-biológia szakos és Boldog Zoltán magyar-történelem szakos tanárok a a trianoni békediktátum aláírásának 100. évfordulójához kapcsolódó, centenáriumi évfordulóra egy speciális, történelmi, irodalmi és zenei kérdésekre épülő szabadulószobát terveztek, amely a nagyközönség számára is elérhető. Ezúttal a kezdeményezés pedagógiai vonásaival foglalkoztunk.

A szabadulószoba az alábbi linken érhető el:

https://view.genial.ly/5ed38a7e9be45e112004e1b3/game-breakout-trianon100public

Amint az a kapcsolódó közleményben is megjelent, „a szabadulószoba egyik célja az élményszerű tanulás megvalósítása és a középiskolásoknak szóló megemlékezési forma megtalálása”.

A célkitűzés első fele nyilvánvalóan nem kíván különösebb magyarázatot, hiszen a szabadulószobák eleve ezért váltak népszerűvé. Nem véletlenül kerültek be nem sokkal ezután az iskolák falai közé is. Egyre kedveltebbek lettek az elektronikus szabadulószobák is (korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk ilyen kezdeményezésekről).

A szabadulószobákban (és az e tekintetben hasonló szerkezetű kalandjátékokban) gyakran egy-egy karakter segítségével juthatnak el a játékosok a megoldásig. Ez – az élménypedagógia alapelveinek megfelelően – sajátos nézőpontot, újfajta megközelítésmódot tesz lehetővé. Elsősorban azt, hogy a játékosok közelebb érezzék magukhoz a választott témát. Ez a szempont pedig jól hasznosítható egy-egy ünnepély vagy megemlékezés kapcsán is: személyesebbé, átélhetőbbé teszi a különböző történelmi eseményeket. Ennek játékos „kiaknázása” a szegedi szabadulószoba egyik legfontosabb pedagógiai érdeme.

Balogh Bence és Boldog Zoltán szabadulószobájának „karakterkiosztása” különösen izgalmas: Kós Károlyt vagy Hamvas Bélát éppúgy megtaláljuk a „kísérők” között, mint a Junior Prima díjas Csizmadia Annát. Az ő szerepeltetésük éppúgy a sokszínű látásmódot hivatott érzékeltetni, mint az a „küldetés” (feladatrész), melyben kortárs magyar írók (így Vörös István, vagy Csobánka Zsuzsa Emese) Trianon-reflexióit olvashatjuk. Így tehát a történelmi eseményeket különféle szempontból tekintheti át a játékos – térben és időben egyaránt kalandozhat.

A szegedi szabadulószoba tehát sikerrel hidalja át a centenáriumi megemlékezés jelen helyzetben érzékelhető, vírushelyzet támasztotta nehézségeket. Érdemes kipróbálni!

Forrás: https://www.piarista.hu

 

Előző cikkFényképalbum-játék
Következő cikkPénzügyi tudatosság játékosan – már általános iskolában is