A pozitív iskolai légkör számos tényezőtől függ – arról nem is beszélve, hogy a különböző hétköznapi- és élethelyzetekben más és más módokon kell törekednie a résztvevőknek elősegítésére. Nyilvánvalóan mások az elvárások e téren egy születésnapi zsúron, egy osztálykiránduláson – vagy éppenséggel egy teljesen átlagos iskolai órán. Utóbbi esetben fontos tényező lehet a személyes erőforrások kiaknázása is – amelyben kulcsszerepük van a jó hangulathoz is nélkülözhetetlen pozitív érzelmeknek. Barbara Lee Fredrickson kutatásai szerint elsősorban az örömnek, a kíváncsiságnak (érdeklődésnek), az elégedettségnek és a szeretetnek.
Mindez szép és jó, de joggal merülhet fel az a kérdés, hogy miként értelmezhetők a fentiek, és (főképp!) hogyan érhetők el iskolai környezetben. Ezekkel kapcsolatban (egyebek mellett) az alábbi megállapításokra jutottak a kutatók.
Öröm
Az öröm a szó tágabb értelmében játékosságra sarkall. Ezt a folyamatot segítik a játékos feladatok, vagy éppenséggel egy-egy rövid játék közbeiktatása a tanórán. Fejlesztő hatásuk azon alapul, hogy az általuk keltett jó érzés, öröm ötleteket inspirál, további felfedezésekre sarkall, bővítve a diákok meglévő készségeit is. Az öröm ötletadó, kognitív, pszichés dinamizáló hatása a drámapedagógia eszköztárának is alapja.
Kíváncsiság
Ez az érzelem csak biztonságosnak értékelt, ugyanakkor újdonságot, változatosságot és lehetőségeket biztosító környezetben jelenik meg, ezzel együtt erőfeszítést és figyelmet is követel a résztvevőktől. A kíváncsiság a személyes növekedés, a kreatív erőfeszítés és az intelligencia fejlődésének elsődleges alapja is. Erre az érzelemre építenek a különböző projektfeladatok. Ezek tervezése, kivitelezése és bemutatása során a diákok felelőssége és önszerveződő képessége egyaránt érvényesül, a téma feldolgozásában az interdiszciplinaritás is előtérbe kerül.
Elégedettség
Ez arra ösztönzi az egyént, hogy átérezze életének aktuális körülményeit, eseményeit, majd integrálja ezeket a világfelfogásába. Így a megelégedés lényegében világlátásunk és az önmagunkról alkotott képünk gondolati kiterjesztése. Segít átérezni és integrálni az eseményeket, tapasztalatainkat, ezzel járulva hozzá én- és világképünk újjáalkotásához. A jól elvégzett munka elismerése ösztönzőleg hat (itt természetesen figyelembe kell venni az egyéni képességeket is!), sőt büszkeséggel tölti el azt, aki kapja. Érdekes módon a kutatók szerint ide tartoznak az úgynevezett problémamegoldó beszélgetőkörök is (melyek célja a megbeszélés, az érdekek, vélemények ütköztetése, a problémák azonosítása, illetve a konfliktus visszatérésének megakadályozása). „A csoportkörök az egymásra figyelés erejével, a közösen kialakított megoldás pozitív következményeinek kiemelésével, a végrehajtáshoz egymásnak adott tanácsok segítségével növelik a megelégedés érzését” – fogalmazták meg a kutatók.
Szeretet
Bár a szeretet nem „egyszerű” érzelem, ráadásul sokféle formája létezik, a szeretetteljes gesztusok alapvetően meghatározzák az iskolai légkört. A kutatók itt gyakran emlékeztetnek arra, hogy „azokra a tanárainkra gondolunk vissza szívesen, akik szeretettel, megértően fordultak felénk”. Ezeket segítik elő a kirándulások és más, iskolán kívüli közös tevékenységek, melyek során a résztvevők más oldaláról is megismerhetik közössségük tagjait – „kiegészítve, árnyalva a formális keretek között kapott” képet.
Forrás: Reinhardt Melinda: Miért hasznosak a pozitív érzelmek iskolai környezetben?
http://real.mtak.hu/58062/1/9_EPA00011_iskolakultura_2009-9.pdf
