Kezdőlap jó példák

Aggodalomdoboz

Jelen írásunkban egy Alicia Eaton által népszerűvé tett gyakorlatot mutatunk be: mire jó az aggodalomdoboz? Hogyan érdemes használni?

Forrás: Pixabay

Alicia Eaton londoni, gyermekekkel foglalkozó pszichoterapeuta megfogalmazása szerint a gyermeki félelmek erdejében „kimerítő lehet megpróbálni válaszokkal előállni olyan dolgokkal kapcsolatos kérdésekre és aggályokra, amelyek soha nem történtek meg és valószínűleg nem is fognak; ráadásul így rendszerint csak még mélyebbre ágyazódnak gyermekünk pszichéjében az aggodalmak. Azonban mégis tehetünk bizonyos lépéseket, amelyek nagyban megkönnyítik e problémák megoldását.” Közülük való az alábbi gyakorlat is.

Keressünk vagy készítsünk (akár közösen, akár egyénenként) minden osztályba (csoportba) járó gyerek számára egy aggodalomdobozt vagy zsákot! Lehet az egy régi cipősdoboz vagy akár egy apró, szépen díszített ládikó, netán zsákocska – lényeges viszont, hogy könnyen zárható legyen. Az is fontos, hogy a gyerekek vegyenek részt a sajátjuk kiválasztásában, esetleg elkészítésében, díszítésében (festés, minták rajzolása, matricák ragasztása). A dobozban kapjon helyet néhány papírlap és minél több (többféle) színes írószer. (Filctoll, zsírkréta, színes ceruza.)

Forrás: Pixabay

Beszéljük meg előre, hogy valahányszor valaki erős aggodalmat (szorongást) érez, képzelje el, hogy hogyan néz(het) ki, milyen színű, milyen alakú. Rajzoljon róla a rendelkezésre álló eszközök segítségével minél pontosabb képet, amely megfelelően jelképezi azt.

Ha végzett ezzel, hajtsa félbe a lapot és helyezze az aggodalomdobozba, majd zárja rá a dobozra a fedelet és tegye el a dobozt. Fontos, hogy ezek a dobozok ne legyenek feltétlenül szem előtt (ne kelljen automatikusan az aggodalomra gondolniuk a gyerekeknek), de biztonságos, jól megközelíthető helyen legyen. Nyíljon lehetőség arra is, hogy ha úgy látja jónak, „titokban”, azaz feltűnésmentesen helyezze el a rajzát az aggodalomdobozban. Érdemes időnként (természetesen szintén diszkrét körülmények között vagy személyes beszélgetés keretében) „megvizsgálni” az aggodalomdoboz tartalmát. Az Alicia Eaton által lejegyzett tapasztalatok azt mutatják, hogy felszabadítóan hat a gyerekekre az a tudat, ha azzal szembesülhetnek, illetve tudatosodik bennük (ilyen alkalmakkor gyakran), hogy aggodalmaik változtak, sőt, többnyire meg is szűntek. Jó alkalom lehet a dobozürítés beszélgetésre, az aggodalmak megfogalmazására is. Ugyanakkor már önmagában a rajzolás technikája is fogódzót adhat – sőt az a tény is, hogy elismerjük az aggodalmak jelenlétét és megoldható (legalábbis enyhíthető) problémaként kezeljük.

Mindannyian megtanulhatjuk, hogyan segítsünk a gyermekeknek meglátni, hogy a legtöbb félelemmel és szorongással teli érzés valójában nem több, mint érzés. Az érzésekben pedig az a jó, hogy könnyen megváltoztathatók” – fogalmazta meg könyvének előszavában a szerző.

Forrás: Alicia Eaton: Lelki elsősegély gyermekünknek Egyszerű gyakorlatok a szorongás, a félelem, az aggodalom csillapítására

Előző cikkIrodalmi tapasztalatgyűjtés pályakezdőknek
Következő cikkDigitális példamutatás – avagy milyen összefüggés fedezhető fel a szülők és a gyerekek szokásai között