Érdemes eldönteni, megbeszélni, milyen formában rögzítjük az „örömnapló” anyagát:
- ki-ki a saját füzetében, bizonyos részeket megosztva a többiekkel
- közösen, felváltva vezetett füzetben (egy-egy alkalommal más-más ír bele)
- közösen vezetett füzetben (egy-egy esemény kapcsán mindenki ír bele egy-egy szót, mondatot, vagy rajzol egy ábrát, szignózza, stb.)
Érdemes tehát röviden tisztázni a munkaformát és néhány „alapelvet”.
Például a következőket:
- Érdemes következetesnek lenni: például előre meghatározott időközönként (hetente, havonta, évszakváltáskor, osztályesemények alkalmával) időt szánni erre a tevékenységre. Érdemes tisztázni a „mennyiséget” is (természetesen rugalmasan és közérthetően): egy mondat, egy jellemző szó, egy oldal, stb. Ebből adódóan érdemes ezt tudatosan beépíteni az osztály (csoport) mindennapjaiba.
- Fontos tisztázni, hogy az örömnapló miben különbözik a hagyományos eseményrögzítéstől: személyes élményeket rögzít és hangsúlyai el is térhetnek a megszokottól. (Lehetséges, hogy valakinek egy vártúra alkalmával nem az épület, hanem a várárokban látott béka okozott vidám perceket.) Ugyanakkor lehetnek „átfedések” is: természetesen előfordulhat, hogy többeknek is ugyanaz jelentett felemelő élményeket a nap során.
- Egy „technikai trükk”: érdemes minél konkrétabbnak lenni – sokkal maradandóbb, ha nem az „izgalmas kirándulás” tényét rögzítjük, hanem a konkrét eseményt: amikor felmásztunk egy magaslesre, vagy megpillantottunk egy őzet. A „jó hangulat” helyett rögzíthetjük azt a viccet, „amit Ági mesélt”.
- Egy „elméleti trükk”: az ilyen típusú írásművek sokat segíthetnek egymás megismerésében – és abban is, hogy a pozitív történésekre, hangulatokra koncentráljunk. (Egy-egy nehezebb helyzetben is találhatunk örömteli és/vagy tanulságos motívumokat.)
- Fontos, hogy időt szánjunk a visszatekintésre is: az örömnaplót nemcsak írjuk, hanem olvassuk is: ez tovább erősítheti a pozitív hozzáállást és erősítheti a közösségi élményeket is. Érdemes ezt is tudatosan tervezni, illetve az osztály (csoport) munkarendjébe iktatni. (Nagyobb iskolai szünet előtt, „levezetésképp”, vagy éppenséggel utána, iskolára, óvodára hangolódás segítésére. De köthetjük ezt akár a naptári év zárásához, karácsonyi, vagy ádventi délutánokhoz, stb.) Annál is inkább, mivel az örömnaplóban rögzített események pozitív érzéseket és jó hangulatot kelthetnek.
- Az örömnaplót természetesen online formában is vezethetjük, akár Facebook-oldal vagy közös blog formájában is. Itt is elengedhetetlen azonban a rendszeresség – és a munkamegosztás. (Érdemes ezt is eleve tisztázni, akár rögzíteni is.) Lényeges, hogy az örömnapló írása is örömteli perceket – és még véletlenül sem plusz terheket jelentsen.
