A miértre számos válasz létezik, talán több is, mint gondolnánk. Az osztályterem tisztaságára irányuló törekvés ugyanis…
- tudatosságra nevel – például arra vonatkozóan, hogy bizonyos alapvető higiéniai szabályok betartása hogyan befolyásolja egészségünket. De arra is ráébresztheti a gyerekeket, hogy mi az, ami még „belefér” egy-egy helyzetbe és mi az, ami nem (a kiömlött festéket feltöröljük, de nem feltétlenül végzünk fertőtlenítést utána). Ráirányítja a figyelmet arra, hogy bizonyos tevékenységek (a festéstől elkezdve a tízóraizásig – az osztályfarsangról nem is beszélve) előkészületeket és lezárást igényelnek – ezek szerves része pedig a takarítás, a hely eredeti állapotának visszaállítása.
- megmutatja, hogy képesek vagyunk tenni (például környezetünkért, egészségünkért) – azaz nem minden tekintetben vagyunk kiszolgáltatottak a környezeti hatásoknak
- fejlesztheti a társas kapcsolatokat, hiszen egy közös tér „tisztasági feladatai” révén arra törekszünk, hogy mások számára is élhetővé, egészségessé és esztétikussá váljon a környezet. Nem beszélve arról, hogy ezzel segítjük mások – az osztályterem takarítását „hivatalosan” végző felnőttek – munkáját is. Az osztályterem tisztaságára irányuló törekvéseinkkel az ő munkájuk iránti tiszteletünket is kifejezzük.
A pedagógiatörténet során Petersen tett kísérletet arra, hogy leírja azokat a minőségi szempontokat, amelyek alapján általános szinten is mérni lehet valamelyik munkaeszköz pedagógiai értékét. Érdemes ezek közül néhányat az osztályterem tisztaságára vonatkozóan is bemutatni.
- „Motivációs funkció: Olyan ösztönző hatást kell a gyermekre gyakorolnia, hogy annak hatására az adott eszközzel szívesen foglalkozzon.” Mindez nemcsak a takarítóeszközökre vonatkozhat – érdemes a tisztaságra, a tiszta környezetre is gondolni ennek kapcsán.
- „Egyszerű alkalmazhatóság: A gyermek számára könnyen átlátható legyen a használata és szükség esetén annak kezelése megtanítható legyen.” Tudatosodjon benne, hogy mi számít tisztának, mi piszkosnak és mit tehet a tisztaság érdekében. (Akár azt, hogy segítséget kér a felnőttektől.)
- „Ellenőrző funkció: tartalmazza az önellenőrzés lehetőségét, vagy tartalmazzon azzal kapcsolatos utasításokat.” Például az arra vonatkozó elvárásokat, hogy mi az, amit a tanulónak mindenképpen meg kell tennie: hová kell elhelyeznie az uzsonnáját, melyik az a térrész [pl. saját pad, hely], amelynek tisztaságáért elsősorban ő a felelős.
- Diagnosztikus funkció: Segítse a tanárt abban, hogy az egyes tanulók teljesítőképessége és munkamorálja kapcsán megnyilvánuló személyiségjegyeit jobban megérthesse.
Forrás: itt. https://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Pedagogia/99N%E9meth/topic.php-mode=elmelet&topic=11.htm
