Kezdőlap heti kitekintő

    A csendről – másképp

    A közelmúltban, október 1-jén volt a zene világnapja. Ebből az alkalomból (és azért is, mert a zene világnapoktól függetlenül is körülvesz bennünket) egy izgalmas, csendre épülő zeneművel ismertetjük meg olvasóinkat – és néhány osztálytermi tippet is adunk egy kapcsolódó „csendjátékhoz”.

    Forrás: Pixabay

    Korábbi cikkeinkben (itt és itt) egyebek mellett a Montessori-pedagógia eszközei révén már osztottunk meg csendtippeket Olvasóinkkal. A zene világnapja és egy igen izgalmas zenemű tükrében azonban a „csendes játékok” újabb (zenei) tulajdonságaival ismerkedhetünk meg.

    John Cage 1952-ben komponált 4’33 című műve a csendet helyezi fókuszba. Amint egy elemzője megfogalmazta: „felfogásában a minket körülvevő zajok kivétel nélkül zenét alkotnak, sőt ezeknek a hangoknak az összessége izgalmasabb zenét hoz létre, mint amelyet a koncertteremben hallhatunk. Éppen emiatt válik ugyancsak zeneművé számára a 4’33, annak ellenére, hogy a hagyományos hangszerek egy másodpercre nem szólalnak meg, a fúvósok és vonósok helyett ugyanis a darabot a közönség ideges reakciói alkotják: a fészkelődés apró neszei, a krákogás, a köhécselés, majd a kitörő nevetés és taps.”

     

    A csendjátékunk során érdemes megfigyelni, pontosan mi is történik, hogyan adja elő a művész a zenedarabot. Lehetne-e más variációja is?

    Lehet-e a darabnak különös (szimbolikus) jelentése is? (Igen, október 31-én este csenddel búcsúztak közönségétől a Berlini Filharmonikusok, mielőtt életbe léptek volna a járványügyi korlátozások Németországban.)

    Ismerünk-e más, hasonló művet? Például Haydn Búcsúszimfóniáját?

     

    A 4’33 című darabnak magyar feldolgozása is van: budapesti bemutatón Kocsis Zoltán „játszotta”, felvételről az Amadinda ütősegyüttes szólaltatja meg:

    Néhánytovábbi tipp a zeneműhöz:

    • Figyeljünk a körülöttünk lévő hangokra! Sáry László zeneszerző is erre biztat: „Hallgathatjuk az utca vagy a természet hangjait […] de saját belső világunk, lélegzésünk és szívverésünk hangjai is felfedezésre várnak.”
    • Végiggondolhatjuk, létezik-e egyáltalán csend? Zene-e a csend?
    • Vajon mi lehet a dal kottájában? Van-e egyáltalán kottája? (Eláruljuk: van. Bár csupán az eltelő időmennyiséget jelzi. Vagyis a három tételen át múló idő arányai szerepelnek rajta (1 lap = 7 hüvelyk = 60″). A kotta megtekinthető itt.
    • Lehet-e „továbbgondolni” ezt a darabot? (Igen! Jonathon Keats például csengőhangként használható, digitálisan generált csendet alkotott: a My Cage (Csend mobiltelefonra) című csengőhang négy perc harminchárom másodpercnyi digitális csendet ad.)

    Forrás:

    • Német Dániel: Akit nem érdekeltek a szabályok (2013)
    • Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok (1999)
    Előző cikkÁllatok világnapja
    Következő cikkMóricz-konferencia az Árvácskáról