Kedves Viki, Bálint, mindketten tanító szakos hallgatóként kaptatok lehetőséget az Erdőpedagógia Programban való részvételre, több, mint 20 éve foglalkoztok a környezeti neveléssel, erdőpedagógiával, a doktori kutatásaitokat is ebben a témában valósítottátok meg. Mit jelent az Erdőpedagógia?
Az Erdőpedagógia a fenntarthatóságra, a környezettudatos magatartásra nevelés egyik nagyon fontos eszköze, lehetősége, mely főként az erdei iskolák oktató- nevelő tevékenysége során valósul meg. Erdőpedagógiának nevezzük azt a tevékenységet, mellyel az erdő – az erdőtörvény által előírt – közjóléti funkciójának megvalósítására törekszünk az ifjúság körében.
Ez jelenti az erdő, az erdőhasználat, az erdőgazdálkodás megismertetését; az erdészek munkájának, valamint az erdő mint természeti és gazdasági érték megbecsülésének elősegítését; az erdőtudat, illetve környezettudat kialakítását. Ez utóbbi célkitűzés teszi indokolttá az erdőpedagógia kifejezés használatát, ugyanis pedagógiai kultúrát és tevékenységet tételez fel. (Kováts-Németh, 2010) Az Erdőpedagógia a természet rendszerszerű működésének elvét az erdei életközösség példáján keresztül próbálja bemutatni.
Egyben igyekszik tudatosítani, hogy az erdő nem csak tiszta természet, hanem kultúr- és gazdasági térség is egyben, ahol ennek következtében folyamatosan jelen van az ember.
Milyen korosztály számára ajánljátok és milyen módon lehet beépíteni a tanórák témájába?
A fenntarthatóságra és környezettudatosságra nevelés élethosszig tartó folyamat, így egészen kicsi kortól kezdve folyamatosan, az életkori sajátosságokhoz igazodva érdemes megvalósítani. Ma a digitális generációnak nagy szükséges van az érzékszerveik aktivizálására, a környezethez, természethez való közvetlen kapcsolódásra.
Az erdei ökoszisztéma bemutatására egy tantermi órán is tudunk játékos módszereket alkalmazni akár egy ökoháló játékkal, de egy délutáni napközis foglalkozáson is tudunk a környező ligetekben az érzékszerveket aktivizáló játékokat játszani, , továbbá alkotó-fejlesztő mesefoglalkozások, projekthetek (erdők hete) épülhetnek az Erdőpedagógiára.
Milyen szerepet vállal az Erdőpedagógia a környezeti érzékenység és a fenntarthatóság fejlesztésében?
Az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolat lehetőségét a fenntartható, természetkímélő erdőgazdálkodás hosszútávra tervező példáján keresztül mutatja be. Az Erdőpedagógia módszereiben épít az aktív, cselekvő együttműködésre, a saját tapasztalatszerzésen alapuló tanulásszervezésre és élménypedagógiai terepi módszereket alkalmaz, melynek része a felfedező kísérlet, bemutatás, megfigyelés, vita, beszélgetés, kiselőadás, kérdve kifejtés, együttműködésen alapuló kooperatív tanulás valamint a projektmódszer.
Az erdőpedagógiai programok jó lehetőségeket biztosítanak a biológiai sokféleleség fontosságának megértetésére is. A gyakorlati tevékenységek, megfigyelések végzése által könnyebbé válhat a bonyolult ökológiai összefüggések megértése is. Emellett kialakítható a gyermekekben a felelősségvállalás, a környezetóvó attitűd, valamint a cselekvőképesség a környezeti ügyekben. (Lampert, 2019)
Mennyire van jelen ez a módszer a mindennapi pedagógiai gyakorlatban?
A köznevelés szintjén az Erdőpedagógia elsősorban az erdészeti erdei iskolák tipikus módszertani gyakorlata, tehát, aki ilyen típusú erdei iskolába megy az osztályával, az találkozhat leginkább vele a gyakorlatban. A kétezres évek elején számos olyan támogatás volt, mely lehetővé tette az iskolai osztályok erdei iskolai szállás és étkezés illetve programköltségeinek megpályázását. Ma is erre lenne nagy szükség, hiszen a természettől elidegenedő gyerekek számára egyre több közvetlen hatásra lenne szükség. Ma a digitális kultúrába született gyermeknek körülbelül 3-4 nap kell ahhoz, hogy a természettel megtalálja a kapcsolatot, és sajnos egyre több olyan fiatal van, aki természethiányos állapotban van. Richard Louv 2005-ben megjelent munkájában beszél először a természethiányos állapotról. Nem diagnosztizált betegségről van szó, hanem egy probléma felvetésről, amely azt mutatja be, hogy a gyermek és a természet közötti kapcsolat hogyan változott az utóbbi időszakban. Mind a közvetlenség, mind a szabadság, mind a rendszeresség formájában vannak változások, ami a személyiség egészére nézve nincs pozitív hatással. A testi-lelki fejlődés zavarait emeli ki Richard Louv, a figyelemzavar kérdéskörét, azt, hogy az érzékszerveinket csökkentetten használjuk, a pszichés, érzelmi betegségek aránya megnövekszik, aminek kapcsán elmagányosodás következik be. Már a XX. század elején tudós gondolkodók, neveléstudományi szakemberek kiemelték, hogy csak azt tudjuk védeni, amihez élmények, érzelmek kapcsolódnak, amit megszeretünk, amihez kötődésünk alakul ki és amit megismerünk.
Az Apáczai Csere János Karon az Erdőpedagógia Projektet 1996-ban alkotta meg dr. habil Kováts – Németh Mária, a kar akkori főigazgatója. Mi ebbe a projektbe hallgatóként tudtunk bekapcsolódni, ami azóta is rendkívül sok gyakorlati tapasztalatot ad hozzá a neveléstudományi elméleti tudásunkhoz. Az induló projektet Kocsis Mihály a Ravazdi Erdészet akkori vezetője és dr. Magas László a Kisalföldi Erdőgazdaság akkori vezérigazgatója is támogatta. Ezen három személynek köszönhető a Ravazdi Erdei Iskola létrejötte, az a szakmai munka, amelynek köszönhetően a mai napig tanítók generációi indulnak el úgy Győrben a pedagógus pályán, hogy szeretettel, és elköteleződéssel valósítják meg a felnövekvő generáció környezeti nevelését.
A győri tanítóképzésben arra is lehetőséget teremtünk egy fenntartóság pedagógiai blokk keretében, hogy az erdei iskolai és erdőpedagógiai felkészítés mellett az iskolakerti tevékenységekkel is megismerkedjenek hallgatóink Dr. Halbritter András egyetemi docens kollégánk segítségével. Nagy büszkeségünk, hogy végzett tanítóink szívesen, örömmel és nagy sikerekkel viszik tovább az alsós gyerekek körében a környezeti nevelést és az Erdőpedagógiát. Tehetséges tanítványunk Szabó Krisztián az egyetemen megismert projektet (melyből TDK országos II. és III. helyet is szerzett) adaptálta munkahelyén a győri Kodály Zoltán Ének-zenei Általános Iskolában, ami könyv formájában is elérhető az érdeklődők számára.
Van helye az Erdőpedagógiában a digitális eszközöknek?
Természetesen van helye, mert az Erdőpedagógiának is tartania kell a lépést a korral, ugyanakkor nem ezek az eszközök dominálnak a programokban. Véleményünk szerint a közvetlen tapasztalatszerzésnek kell elsődlegesnek lennie az erdőpedagógia projektben. Ezt segíthetik a különböző terepi vizsgáló eszközök (pl. rovarfogók, nagyítók stb.), nyomtatott taneszközök (feladatlapok, munkafüzetek, könyvek). Emellett ki lehet emelni a digitális fotókat, projektszervező applikációkat (pl. padlet, trello stb.), kvíz applikációkat (pl. kahoot), amelyek a terepi foglalkozáson szerzett tapasztalatok rögzítését, elmélyítését vagy épp ellenőrzését segíthetik. 2021-ben, amikor a COVID okozta lezárások miatt nem tudtunk Madarak és Fák Napját tartani, az Erdőpedagógia projekt hallgatóival egy ismeretterjesztő játékgyűjteményt készítettünk az év élőlényeihez.
Ha Olvasóink az interjúnak köszönhetően kedvet kapnak belevágni, hogy kezdhetik el?
Az ország számos erdei iskolájában igénybevehető szolgáltatások formájában is, amit többnyire erdőpedagógusok, erdészeti szakemberek, környezeti nevelők valósítanak meg, azonban a köznevelési intézményekben a környezetismeret órák, az osztályfőnöki órák, osztálykirándulások során is bőven van lehetőségünk kipróbálni. A Széchenyi István Egyetem Apáczai Csere János Pedagógiai, Humán és Társadalomtudományi Kar kínálatában szerepel Projektrendszerű környezeti nevelés szakterületen pedagógus szakvizsgára felkészítő továbbképzés is, melynek részeként az Erdőpedagógia elméleti és gyakorlati kérdéseit is megismerhetik az érdeklődő kollégák.
Ajánlott irodalmak:
Adorján, R. (1998). Magonc. természetismereti játékok az erdőben. Mecseki Erdészeti Részvénytársaság. Pécs.
Borbély, K. & Kováts-Németh, M. (2020). Környezettudatos viselkedéskultúra-Nemzeti identitás. Győr. Palatia Nyomda.
Kováts – Németh, M. (2010). Erdőpedagógiától a környezetpedagógiáig. Pécs. Comenius Kft.
Kövecsesné, G, V. (2015). A környezeti nevelés gyakorlata az erdei iskolában. Győr. Hazánk Kiadó.
Kövecsesné, G, V.& Lampert, B. (2018). A környezetpedagógia gyakorlata a tanítóképzésben. In.: JOURNAL OF APPLIED TECHNICAL AND EDUCATIONAL SCIENCES / ALKALMAZOTT MŰSZAKI ÉS PEDAGÓGIAI TUDOMÁNYOS FOLYÓIRAT. 8:2 pp. 36-54.
Lampert B. (2019) A biológiai sokféleség védelmét segítő programok az Erdőpedagógia projektben. In: 240 éves a győri tanítóképzés : Az Apáczai Csere János Kar emlékkönyve (szerk. Baranyiné Kóczy J.Fahér Á.) Universitas-Győr Nonprofit Kft., Győr, pp. 249-258.
Szabó Krisztián (2021). Álomerdő projekt, ahol ezer csoda vár! Budapest. Neteducatio Kft.
Az interjút készítette és szerkesztette Tóth Éva főszerkesztő.
