A szakemberek állítása szerint már a Z-generáció (manapság elsősorban a 2000 és 2010 között születettek csoportját értik ezalatt) tagjai számára is nehézséget okoz az ismeretek lineáris feldolgozása és az egyirányú koncentráció. Az alfa generáció (a 2010 után születettek) tagjaira ez fokozottan igaz. A téma egyik ismert hazai kutatója, Tari Annamária pszichológus szerint figyelmük több pályán mozog, de rövidebb ideig tart. Ebből adódóan nehezebben követik a nagyobb lélegzetű, elméleti jellegű levezetéseket és igen fontosak számukra a kézzelfogható, gyakorlati példák.
A tapasztalatok szerint az újabb generációk diákjai szeretnek és tudnak is tanulni – bár sok esetben ezt egészen más formában teszik, mint az őket megelőző korosztályok. Hatékony oktatásuk kulcsszavai közé tartozik az edutainment (szórakoztatva tanítás) és a gamifikáció (játékosítás). Fontosak számukra a vizuális ingerek – de legalább ekkora jelentősége van esetükben az aktivizálásnak és a kooperatív módszereknek. A téma kutatói szakmailag indokolt (ha lehetőség van rá) az órán többször is munkaformát váltani.
Ebből adódóan nem meglepő, hogy máig nagy népszerűségnek örvend a diákok körében is az a „FB-esemény”, amely a március 15-i eseményeket dolgozta fel. 2022-ben látott napvilágot Szabó Roland írása, amelyben (egy igen részletes elméleti-módszertani útmutatót követően) a következő, szófelhőre épülő Petőfi-feladatsorát mutatta be:
„A ráhangolódás része a tananyagnak, ahol mindenféle magyarázat nélkül a tanulók két-két szót osztottak meg Petőfi Sándor nevének hallatán. Fontos módszertani kikötés, hogy az ilyen típusú szófelhőnek csak abban az esetben van értelme, ha az eredmények/ válaszok valamilyen szempontú rendszerezésére s az azokra adott reflexiókra is sor kerül. A szófelhőt több szempontból is rendszerezhetjük: a színek, a méretek, (minél több diák írta ugyanazt a kifejezést, annál nagyobb a betűméret) vagy a kontextusok és jelentések alapján (irodalomtudomány, történettudomány, biográfiai elemek, kultuszhoz kapcsolódó kifejezések). A rendszerezés után a tanulók kisebb csoportokat alkotva reflektáljanak egymásra, majd ezek a kiscsoportok az egész tanulócsoport előtt is mondják el a gondolataikat a kifejezésekről, amelyek alapján ugyanazon csoportba kerültek. További fontos módszertani cél az is, hogy a tanár a facilitátor szerepében legyen jelen, állásfoglalás ilyen típusú nyitott végű feladatoknál ne történjen. Ez a technika kiváló csoportalakító módszer, ugyanakkor sokkal több is annál, hiszen az előzetes tudás előhívása, a rendszerezési kompetenciák fejlesztése is megtörténik.”
Forrás: Szabó Roland: A Petőfi-avatar – Virtuális szubjektum és digidoppelgänger a gimnáziumban Irodalom és történelem – irodalom- és történelemtanítás = Kelj föl és járj, Petőfi Sándor! (1848 emlékezete a kultúra különböző regisztereiben) https://opac.pim.hu/record/-/record/PIM2468960?_ga=1.110824259.798127286.1674082940
