A magyar animáció történetét 1914-től számítjuk, amikor a fiatal (19 éves) Kató-Kiszly István grafikus elkészítette első trükkfilmjét, az anagrammát rejtő Zsirb Ödön címmel. A sajnos azóta elveszett kisfilm egyszerű eszközöket használt: lényegében fehér papírból kivágott egyszerű figurák mozgatásából állt, címszereplője címének megfelelően a korabeli vásári komédiák ismert kelléke, a zsíros bödön volt. A rendszeres animációsfilm-gyártás az 1930-as években indult el budapesti Coloriton reklámfilm-műteremben.
A hivatalos közlemény szerint „a Nemzeti Filmintézet digitális restaurálási programja a jubileumi évben az animációs produkciókra koncentrál, hogy a nézők a magyar animációtörténet kiemelkedő alkotásaival minden korábbinál jobb minőségben találkozhassanak”. Restaurálják például „a magyar animáció úttörőjének számító Valker István 1930-as években készült, nitrofilmre forgatott zenés, rajzos rövidfilmjeinek, a magyar bábanimáció 1950-es években készült korai remekműveit”, valamint az idén 90 éve született Kovásznai György rövidfilmjeit is. Felújítanak egész estés mozifilmeket is, mint például a Vili, a veréb, a Suli-buli, a Sárkány és papucs, a Misi mókus kalandjai, valamint a Peti és a Gusztáv sorozat epizódjai.
Két olyan ingyenesen nézhető filmet részletesebben is bemutatunk, amelyek a közelgő nemzeti ünnep miatt is igen aktuálisak.
Daliás idők
Kevesen tudják, hogy a Toldi-trilógia középső, de a megírás idejét tekintve utolsó részének Arany János eredetileg a Daliás idők címet adta. Gémes József animációs filmje, „festett filmkölteménye” a trilógia megfilmesítése kapcsán szokatlan eszközökkel dolgozta fel a történetet. A film mottója ez is lehetne: „Lemondani minden szóbeli tájékoztatásról, s az élethelyzetek lényegét pusztán a képek és a zene gesztusai útján föltárni. Ennek érdekében egyesíteni a rajzfilm, az animációs film, sőt a festészet eszközeit.” Az utóbbi meglátás nem véletlen: a filmhez a megszokottól eltérően több ezer olajfestmény készült!
Megtekinthető: https://filmio.hu/film/dalias-idok-13793223
János vitéz
A Petőfi Sándor születésének 150. évfordulójára készült János vitéz rajzfilmgyártásunk addigi legnagyobb vállalkozása volt 1973-ban. Olyannyira, hogy a reménybeli alkotóknak pályázniuk kellett létrehozására. A különböző elképzelések versenyéből Jankovics Marcell, Szoboszlay Péter és Szabó Sipos Tamás közös filmterve került ki győztesen. A munkába a későbbiek során még három neves magyar rendező, Nepp József, Richly Zsolt és Ternovszky Béla is bekapcsolódott.
Megtekinthető: https://filmio.hu/film/janos-vitez-10824802
