„Minden életkornak megvan a saját, megfelelő robotja” – interjú
Mai vendégeink Jámbor Kornél robotika oktató és versenybíró, valamint Koren Balázs matematikatanár és robotika oktató, akikkel a kódolás és az algoritmikus gondolkodás rejtelmeiről beszélgetett Tóth Éva főszerkesztő.
Kedves Kornél, Balázs, melyek a leggyakoribb félelmek, amik miatt a pedagógusok nem nagyon mernek belemerülni a robotika világába?
A robotok világa kívülről nézve egy nagyon komplex, nehezen kezelhető dolognak tűnik. Ráadásul ott van az a probléma is, hogy ha valaki tud programozni, nem biztos, hogy tud és akar építeni, és fordítva. A robotika valóban egy komplex dolog, de messze nem annyira bonyolult, mint esetleg elsőre tűnik. A következő probléma, amivel szembesülni szoktak, az az eszközök ára, egy-egy robot jóval százezer feletti árcédulával kacsint vissza rájuk, s az iskoláknak nincs erre sok esetben külön forrásuk.
Jámbor Kornél
A robotika ráadásul, amíg a digitális kultúra tárgy reformja meg nem történt egy teljesen tanterven kívüli tevékenység volt. Most már van olyan tárgy, aminek keretében tudják használni, alkalmazni.
Mennyire van létjogosultsága a robotoknak már az óvodás korban?
Abszolút van. Minden életkornak megvan a saját, megfelelő robotja. Ezek úgy lettek kitalálva, hogy olyan elemekkel, összerevőkkel dolgoznak, amik az óvodás gyerekeknek megfelelőek. Ráadásul a kezelő, illetve programozófelületük is olyan módon került kialakításra, hogy nem szükséges ahhoz olvasni tudniuk. Minél korábban kezdenek el ismerkedni a robotikával, később, annál könnyebben tudnak majd komolyabb robotokkal, programozási, tervezés vagy építési feladatokkal foglalkozni a diákok. Így nem csak, hogy van robot óvodások számára, de nagy szeretettel ajánljuk is azt az ő számukra.
Ha a Lego készleteket nézzük, ami itthon is talán a legelterjedtebb robotozásra használt szett, akkor ebben akár a Lego Education WeDo 2.0 vagy az újonnan megjelent SPIKE Essential is kiváló robot lehet óvodások számára ismerkedni ezzel a világgal.
Hogyan lehet eszközök nélkül elkezdeni robotikával foglalkozni?
Van az úgynevezett barefoot computing kezdeményezés, aminek pont az a lényege, hogy ne eszközközpontúlag közelítsük meg a robotikat és/vagy a programozást. Ebben az esetben a gyerekek megismerkednek az algoritmikus gondolkodás alapjaival, hogyan kell egy-egy folyamatot modellezni, hogy kell programozni. Ez az elméleti háttér és alap, amit így el tudnak sajátítani, később sokat segíthet, amikor eszközök kerülnek a kezükben. Sőt sok esetben hasznosabb is, ha eszközök nélkül kezdenek el ismerkedni az algoritmizálással, mert így nincs semmi, ami eltereli egyébként a figyelmüket. Egy kupac lego vagy egy összerakott robot sok esetben, főleg a fiatalabb korosztálynál könnyen eltereli a figyelmüket.
Koren Balázs – 2016.09.05. Portrék a BSM ( Budapest Semester’s in Mathematics ) oktatóiról az intézmény épületében. Fotó: Ancsin Gábor/Képszerksztőség
Gyakori tévhit a programozásról, kódolásról, hogy ez inkább informatikusoknak és férfiaknak való dolog. Meg tudnátok győzni az ellenkezőjéről?
Nem szeretnénk arról meggyőzni, hogy nem való férfiaknak. 🙂 Viszont arról már annál inkább, hogy a lányok is meg tudják találni a robotikában, programozásban a saját örömüket. És lehetséges, hogy ez nem ugyanaz lesz, mint a fiúk esetében. A robotika világában rengeteg verseny van, ezek mindegyike csapatverseny. Az utóbbi években többször is tapasztaltuk, hogy azok a csapatok, ahol nem csak fiúk vannak, sokszor sokkal kreatívabb, ügyesebb megoldásokat hoztak a versenyekre, mint a homogén fiúcsapatok.
A mai világunkban azt gondoljuk emellett, hogy a programozás már megkerülhetetlen. Ott lapul mindenki zsebében az okostelefon, beszélünk lassan az autónkkal és programozzuk a mosógépet is, hogy reggelre tiszta legyen a ruha. És ha a szívünkre tesszük a kezünket, melyik háztartás az, ahol a mosógép programozását a fiúk intézik elsősorban és nem a lányok? Vagyis a háztartási gépek, robotok programozása igenis a hölgyek „vadászterülete”. Sok esetben ilyenkor úgy programoznak gépeket, hogy nem is tudják, hogy valójában azt csinálják.
Hogyan találkozhat a robotika a hagyományos tantermi tartalmakkal akár tantárgyközi módon?
A robotika a maga felépítésével, hogy először tervezünk, építünk, majd programozunk, egy olyan gondolkodásmódot tud átadni a diákoknak, amit minden tantárgyban kamatoztatni tudnak. Így a robotika sokat segíthet abban, hogy a diákok eredményesek legyenek minden területen.
A hagyományos tartalmak tekintetében, mivel a robotokban rengeteg szenzor található, így fizika, kémia, természettudományos területeken teljesen egyértelműen van helyük és sokat tudnak segíteni kísérletek látványossá tételében. Ugyanígy matematikában rengeteg módon tudunk robotokat használni, illetve a programozás, tervezés során rengeteg matematikai ismeretet alkalmazunk.
A digitális írástudás mellett a szociális képességek fejlesztése sem elhanyagolható, miként tudnak ebben segíteni a robotok?
Ebben nem konkrétan a robotok tudnak segíteni, de a robotika mint foglalkozás sokban hozzá tud ehhez is járulni. Ahogy már korábban említettük, a robotika egy csapatsport, vagyis akkor lehet versenyeken, de akár csak az iskolai szakkörökön is eredményesen szerepelni, ha csapatban dolgozunk együtt. Ez pedig együttműködés, kooperáció nélkül lehetetlen. HA pedig valaki versenyeken is indul, akkor megismerkedhet az ország, vagy akár a világ minden tájáról további csapatokat, kortársakat, akik segítségével az ő környezetükbe, kultúrájukba is bepillantást nyerhetnek.
